
Sokan kételkednek, hogy megvalósul-e a kolozsvári metró, és ha igen, mikor utazhatunk rajta
Fotó: Videófelvétel
A kolozsvári önkormányzat jóváhagyta a városháza és a bukaresti metró üzemeltetője, a Metrorex közötti partnerséget, amelynek célja a kincses város metróvonalának megépítése és finanszírozási lehetőség biztosítása a 2021–2027-es európai uniós közlekedési program keretében – adta hírül az Actual de Cluj.
2026. január 21., 15:002026. január 21., 15:00
A helyi portál szerint a kolozsvári önkormányzat továbbra is a projekt megvalósítója és a beruházás kedvezményezettje marad, továbbá felelősséggel tartozik a metró népszerűsítéséért, a munkálatok koordinálásáért és megvalósításáért. A Metrorexszel kötött partnerség nem jár a projekt átruházásával, hanem olyan technikai és intézményi mechanizmusként kell elképzelni, amely szükséges ahhoz, hogy a beruházás jogosult legyen a nagy közlekedési infrastruktúrára szánt finanszírozási programra.
A Metrorex bevonásával a városi tanács célja, hogy megfeleljen a közlekedési program követelményeinek, amelyek metróüzemeltető bevonása esetén előnyben részesítik vagy egyenesen ehhez a feltételhez kötik a finanszírozást.
Kolozsvár könnyűszerkezetű metróvonala 21,3 kilométer hosszú lesz 19 megállóval. A nagyszabású projekt első szakaszában Kolozsvár és az alvóvárosának számító Szászfenes területén épülne meg, a munkálatok a megyeszékhely melletti nagyközségben kezdődnének. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a mintegy 53 ezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren fog haladni. Az első megállók a kincses városból kiköltözött, de továbbra is Kolozsváron dolgozó szászfenesi lakosokat szolgálnák ki, valamint a községben felépülő regionális kórház pácienseit, a következők a kolozsvári Monostor lakónegyedben épülnének. A metróvonal nyugat-kelet irányban fogja átszelni a várost, elérve a legnagyobb Hóstáti (Mărăști) lakónegyedet, ahonnan a gyártelep, valamint a Györgyfalvi és Szopor negyed irányába ágazik el.
Amint arról korábban írtunk, Emil Boc a december 23-ai tanácsülésen hangsúlyozta: a metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a 2032-es kivitelezési határidő változatlan marad. Kolozsvár polgármestere egyúttal elismerte: a megaprojektet nem a helyreállítási alapból (PNRR), hanem az EU kohéziós alapjából finanszírozzák.

A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
A kolozsvári metró első szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést 2023-ban írták alá, a költség 2,2 milliárd euró, és a munkálatok befejezését 2031-ben tervezik. A földalatti első vonala 21 kilométer hosszú lesz és 19 állomással rendelkezik majd; a kivitelező
A földalatti finanszírozása kapcsán azonban már 2024-ben gondok adódtak, a metróépítés ugyanis elbukta a PNRR részeként biztosított 300 millió eurós európai uniós támogatást. A több mint 2 milliárd eurós gigaberuházás munkatelepét 2024 júniusában, Marcel Ciolacu akkori miniszterelnök részvételével, hatalmas felhajtás keretében nyitották meg a kincses várossal szomszédos Szászfenes határában, ám azóta nem történt látványos előrehaladás a kivitelezésben.
Nemrég jelentős visszhangot váltottak ki a kolozsvári városháza által a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tanácsosainak adatigénylése nyomán nyilvánosságra hozott adatok, miszerint mindeddig a munkálatok 2,3 százalékával készültek el. Ebből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy a kivitelezés ebben a ritmusban akár negyven évig is elhúzódhat. Ennek hatására a török főkivitelező, a Gülermak társaság igyekezett nyugtatni a kedélyeket, miszerint a kezdeti lassú munkatempó idővel fel fog gyorsulni.

Hátkutatást kezdtek az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei a kolozsvári városházán.
A cég novemberben közölte, hogy a Kínából hajón 2024 decemberében Erdély fővárosába szállított, „vakondként” elhíresült két kotrógép indítóaknájának falai 50 százalékban készültek el a szászfenesi Teilor állomásnál. Tehát még maga az alagútfúrás sem kezdődött el, aminek leghamarabb jövő tavasszal láthatnak neki. A projekt csúszását hűen illusztrálja, hogy a PNRR előírásai szerint az első kilenc megállóval 2026. július 31-éig kellene elkészülni.

Kezdődik a tényleges földalatti munka a kolozsvári metrónál – adta hírül hétfőn a Mediafax hírügynökség.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
szóljon hozzá!