2011. december 13., 08:112011. december 13., 08:11
Adrian Dohotaru, az esemény szervezője, a civil szervezetek munkacsoportjának vezetője elmondta, azt kifogásolják, hogy nem készült tanulmány a fák megnyeséséről, és bár ezt több alkalommal is jelezték a hivatalnak, negatív választ kaptak. Vasile Cristea, a botanikus kert igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a fákat februárban, a nagy fagyok után kellett volna letakarítani, a levágott ágakat pedig kezelni kellene, így ugyanis fennáll a veszély, hogy a megcsonkított részek lefagynak, de különböző fertőzéseknek is ki vannak téve. Hozzátette, a munkálat elkezdése előtt a park arculatára is tekintettel kellett volna lenni, a nagy méretű kivágások és áglevágások után ugyanis „kiürült” a Sétatér.
Mint hangsúlyozta, az intézmény munkatársai itthon és külföldön is ilyen módszer alapján dolgoztak, és csak így garantálható a fák megmaradása. Hozzátette, egy év alatt nem lehet bepótolni mindazt, amit évekig elmulasztottak, hiszen a rendszeres karbantartási munkálatok hiánya miatt a Sétatér az elmúlt időszakban inkább erdőre hasonlított, mint parkra. A kolozsvári Sétatér korszerűsítésének tervét idén jelentette be a közben korrupció miatt börtönbe került Sorin Apostu polgármester vezette önkormányzat, a munkálatra 7 millió lejt utaltak ki uniós alapokból. Bár az elmúlt években is sor került kisebb beavatkozásokra, ezek főleg a bútorzatot érintették, a fákhoz nem nyúltak. A projekt kapcsán sokan azt is kifogásolják, hogy a kivitelező rengeteg aszfaltot öntött az eddig földes vagy természetes anyagokkal borított sétányokra. A jelenleg mintegy 13 hektáros Sétatér az 1830-as években jött létre a kolozsvári nőegylet kezdeményezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok