
Csoma Botond, Azzola Katalin és Antal Géza ismertette a Kolozs megyei választási eredményeket
Fotó: Bede Laura
Nemcsak országos szinten, hanem Kolozs megyében is történelmi sikert értünk el, ez arányokban és abszolút számban is kifejezhető – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a választási eredményeket kiértékelő keddi sajtótájékoztatón.
2024. június 11., 15:002024. június 11., 15:00
Összehasonlításképp ismertette, hogy Kolozs megyében az európai parlamenti választásokon idén közel 7000 szavazattal többet (42 987-et) számláltak, mint 2019-ben (36 502), ugyanakkor Kolozsvár szintjén is több EP-szavazat volt idén (18 582; 2019 – 17 107). Az RMDSZ szóvivője az utóbbi 20 év legjobb eredményeként értékelte, hogy Kolozsváron a városi tanácsosi listára közel 18 ezer szavazat érkezett, miközben 2020-ban ez a szám kevéssel haladta meg a 11 ezret.
A polgármesteri székeket illetően Csoma Botond elmondta, a korábbi kilenc tisztségből hetet sikerült megőrizni: Tordaszentmihályon a liberálisok nyertek, Bálványosváralján pedig a szociáldemokraták arattak győzelmet. Körösfőt azonban továbbra is Bódis Lászlót vezeti, Póka András-György Kalotaszentkirályon, Balázs János Kisbácsban, Asztalos István Tordaszentlászlón, Mărginean János Várfalván, Balázs István Botond Magyarszováton, Csatlós Árpád pedig Buzában tölti be önkormányzati tisztségét.
Arra a kérdésünkre, hogy marad-e Oláh Emese alpolgármesterként és Vákár István megyei tanács alelnökként, az alakulat képviselőházi frakcióvezetője azt válaszolta, ezeket a tárgyalásokat még le kell folytatni, és tekintve, hogy az új mandátumok szeptember végén kezdődnek, van idő ezeket megbeszélni, a személyekre vonatkozó döntéseket pedig akkor hozzák meg, amikor szükséges.

Emil Bocnak szavazott bizalmat egy újabb polgármesteri mandátumhoz a kolozsvári választópolgárok 46 százaléka, a függetlenként versenybe szálló Sabin Sărmaș a második a voksok 32 százalékával.
Bánffyhunyadon ugyanakkor szoros küzdelem alakult ki az egyesült jobboldal polgármesterjelöltje, Kudor Csaba és a liberális polgármester, Mircea Moroșan között, aki mindössze 137 szavazatkülönbséggel nyert. Eközben Antal István, az RMDSZ polgármesterjelöltje közel 700 szavazatot kapott. Arra kérdésünkre, hogy nem fontolták meg a magyar nemzetiségű Kudor hozzásegítését a polgármesteri tisztséghez, Csoma Botond azt válaszolta, nemcsak a 2024-es kampányban, hanem 2020-ban is alapvetés volt, hogy ahol tudnak, állítanak polgármesterjelöltet, és Kalotaszeg központjában esélyük lett volna nyerni, ha nem indul a PNL-s politikus. „Amikor ő bejelentette az indulását, mi már meghoztuk a döntést, és úgy ítéljük meg, hogy sokkal jobban jelen tudunk lenni egy kampányban, ha van polgármesterjelöltünk, még akkor is, ha nincs esélyünk nyerni” – magyarázta az RMDSZ szóvivője.
A sajtóértekezleten résztvevő Azzola Katalin kiemelte, hogy Kolozsváron a 184 körzetből 12-ben nyert az RMDSZ listája. A Szövetség kolozsvári szervezetének elnöke rámutatott, szintén sokatmondó, hogy Marosvásárhely és Szatmárnémeti után Kolozsváron kapta a legtöbb szavazatot a városi lista.
Aranyosgyéresen sikerült visszajutnia a Szövetségnek a helyi tanácsba, ugyanakkor nőtt az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma Bánffyhunyadon, Szászfenesen, Kisbácsban, Körösfő, Magyarfelek, Erdőfelek, Magyarkálya, Kolozs és Katona községekben.
Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint hatalmas felelősséget is jelent az a több mint 40 ezer szavazat, amellyel a magyar közösség megbízta őket.
A Szövetség kolozsvári ügyvezető elnökének közreműködésével az elmúlt három hónapban 140 ember több mint 7500 háztartást keresett fel, ugyanis tapasztalataik szerint az online kampány nem helyettesíti ezeket a személyes találkozásokat, amelyek alkalmával a választópolgárok részletesen megoszthatták problémáikat, elképzeléseiket.

Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
szóljon hozzá!