
Fotó: A szerző felvétele
2011. augusztus 18., 07:482011. augusztus 18., 07:48
A máramarosi megyeszékhelyen becslések szerint mintegy 50 koldus kéreget naponta az utcákon. Ezek csaknem hetven százalékban kiskorúak. A román büntető törvénykönyv 367-es cikkelye szerint a koldulás bűncselekménynek minősül, és egy hónaptól három hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható. Nagybányán nincs koldusmaffia – állítják a hatóságok.
Már egy hete naponta járőröznek a nagybányai rendőrök és csendőrök. Eddig sikerült négy kiskorú, valamint öt felnőtt kéregetőt összegyűjteni. A koldusok leginkább útkereszteződésekben, bevásárlóközpontok előtt, állomáson vagy templomok bejáratánál állnak, így a rendőrök is ezeket a pontokat célozzák meg. A begyűjtés híre gyorsan elterjedt, így nem csoda, ha már a kereszteződésekből eltűntek a kéregetők. Legalábbis egyelőre, ugyanis a városháza képviselői tartanak attól, hogy napok múlva visszatérhetnek. A polgármesteri hivatal által kezdeményezett projekt azonban hosszú távú, a rendőrcsapatok folyamatosan járőrözni fognak, amíg teljesen el nem tűnnek a kéregetők az utcáról. A Nagybányán koldulók egy része nem rendelkezik itteni lakcímmel, így a máshonnan érkezetteket a polgármesteri hivatal hazaküldi, és átadja az ottani önkormányzatoknak.
A begyűjtést követően a kiskorú kéregetőket beviszik a tbc-kórházba, ahol egészségügyi szűrésen esnek át. Amennyiben betegek, beutalják őket. Időközben értesítik a szülőket, hogy jöjjenek a gyermekükért. Ha azok nem jelentkeznek, a gyermekeket kiskorúakat befogadó központokba helyezik el. A nagybányai polgármesteri hivatal szociális osztályának két ilyen központja van, ezekben összesen 21 gyermeket tudnak ideiglenesen ellátni. Ottjártunkkor már nem volt begyűjtött kiskorú a központban, a szülők már hazavitték őket – tudatta Bogdan Gavra, a szociális osztály vezetője. A felnőtt kéregetőket bekísérik a rendőrőrsre, ahol koldulás miatt megbírságolják őket. Őket is elszállítják a tüdőkórházba egészségügyi szűrésre.
A felnőtt és kiskorú kéregetők esetében is fennáll, hogy egy idő múlva újra visszatérnek koldulási szokásaikhoz. Cătălin Cherecheş polgármester szerint a felnőtt koldusokat az esetek nagy többségében teljesen hiábavaló megbírságolni, hiszen nincs pénzük kifizetni azt. „A város ezzel csak adósságokat halmoz fel, amiket nem tud behajtani. Más megoldást kell keresnünk, például azok, akik továbbra is koldulni fognak, vagy nem akarnak dolgozni, elveszítik majd a szociális segélyt. Arra is gondoltunk, hogy akik az önkormányzat tulajdonában lévő szociális lakásokban élnek, és koldulnak, akár a szociális lakásukat is elveszíthetik, ha továbbra sem állnak el a koldulástól” – nyilatkozta az elöljáró. Cherecheş még hozzáfűzte, hogy ez a projekt nem feltételez pluszkiadásokat a város részéről. „A rendőrségnek eddig is kötelessége volt a koldusokat előállítani, mivelhogy a koldulás büncselekmény, csak eddig a bírságoláson kívül többet nem tehettek velük, így elengedték őket. A kiskorú kéregetőket végképp nem tarthattuk fogva, hiszen a törvény nagyon szigorúan védi a jogaikat. A kórháznak amúgy is kötelessége a betegségeket kiszűrni és kezelni. Amennyiben akciónk során olyan gyermeket találunk, aki védelemre szorul, akkor a gyermekvédelemnek közbe kell lépnie. Ezek az intézmények tehát nem tesznek mást, mint végzik a munkájukat, mi csupán összekötöttük őket, hogy hatásosabb legyen a munkájuk” – fogalmazott a polgármester.
Megkérdeztünk egy középkorú koldust, hogy mennyit keres naponta. Elmondta, hogy mindössze négy-öt lejt, ami csak a napi betevőre futja. Évek óta ül a járda szélén és koldul, mint elmondta, felesége meghalt, gyermekei nem törődnek vele, dolgozni pedig nem képes. A szociális osztály vezetője szerint azonban az „ügyesebb” koldusok akár 200-300 lejt is összehozhatnak egy nap. „Többet keresnek ők, mint mi” – jegyezte meg az osztályvezető.
A hivatal nemcsak a koldusok begyűjtésével foglalkozik, hanem a lakosság a figyelmét is fel szeretné kelteni különböző kampányok által, hogy tudatosodjon bennük: azáltal az odanyújtott egy lej által nem segítenek semmit a kéregetőkön. Rajtuk is nagy részben múlik, hogy a koldulás visszaessen, hiszen ha ők nem adnak, a kéregetőnek semmi értelme az utcán ácsorogni. Sőt amenynyiben törvényes keret van rá, az önkormányzat a jövőben pénzbírságot szabna ki azokra a polgárokra, akik pénzt adnak a kéregetőknek.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.