Fotó: Biró István
2008. december 19., 17:172008. december 19., 17:17
A hivatal valamennyi szakbizottsága jóváhagyta a kérvényt, Emil Boc azonban nem látta el kézjegyével. A polgármester – akinek energiáit jelenleg a bukaresti nagypolitika ügyei kötik le – ráadásul az aláírási jogot sem ruházta át helyetteseire. László Attila alpolgármester cáfolta, hogy az RMDSZ-nek politikai árat kellene fizetnie az aláírásért, a késésre azonban õ sem tudott magyarázatot adni. A Sapientia terveit az a tény is módosíthatja, hogy az építkezés fedezetét egy egyhektáros telek eladásából kellene elõteremteni. A gazdasági válság azonban megbénította az ingatlanpiacot.
„2008 szeptemberében remélhetõleg már az új épületben kezdhetjük a tanévet” – nyilatkozta a Krónika 2006. október 26-i számában Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja. A két évvel ezelõtti tervek azonban nemcsak hogy nem teljesültek, a magyar egyetem még csak hozzá sem kezdhetett az építkezéshez. A kolozsvári Tordai út elején, a Szabók bástyájától mintegy száz méterre fekvõ telek afféle foghíjként éktelenkedik Kolozsvár szívében.
„Nyár óta késik az építési engedély kibocsátása” – nyilatkozta a Krónikának Tonk Márton. Nem is leplezte elégedetlenségét, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal se igent, se nemet nem mond, noha törvény kötelezi arra, hogy 30 napon belül elbírálja a kérvényeket. „Ha az iratcsomó benyújtásakor tízezer eurót meghaladó összeget kellett befizetni a hivatal számlájára, elvárnánk, hogy legalább válaszra méltassanak” – nyilatkozta Tonk Márton. Hozzátette, megannyi hatósági engedély érvényessége járhat le a késlekedés miatt. Ha ezeket újra be kell szerezni, az tekintélyes összegbe kerül.
A Sapientia ez év március 28-án kérvényezte a városházán az építési engedély kibocsátását. Az egyetemen úgy tudják, a kérvény valamennyi szûrõn átment, hónapok óta már csak Emil Boc aláírása hiányzik a dokumentumról. A kolozsvári polgármestert azonban a bukaresti nagypolitika dolgai kötik le, jelenleg éppen kormányalakítással van elfoglalva.
László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere épp egy tekintélyesen halmozódó aktacsomó lapjainak az aláírásával van elfoglalva, amikor irodájába érkezünk. A Sapientia kérvénye azonban nincs az iratok között. „Emil Boc polgármester minden egyéb területen átruházta a két alpolgármesterre az aláírás jogát, az építési engedélyek aláírási jogát azonban megtartotta magának” – magyarázza László Attila. Az alpolgármester emlékezete szerint elõször arra hivatkozva napolták el az engedély kibocsátását, hogy a kérvényezõ nem szerezte be a repülésügyi hatóság beleegyezését. A hatóságnak azt kellett tanúsítania, hogy a hétemeletes épület nem esik a kolozsvári repülõtéren fel- és leszálló repülõk útvonalába. A Sapientiánál már ezt is afféle akadékoskodásnak tekintették, hiszen a telek a feleki domb lábánál fekszik, ráadásul tõle száz méterre, a Cipariu tér sarkán magasabb tömbházak állnak. A bizonylatot ennek ellenére még a nyári hónapokban beszerezték a repülésügyi hatóságtól.
László Attila elismerte, vannak olyan helyzetek, amikor egy-egy hasonló kérés bekerül a pártok közötti tranzakciós kosárba, és politikai árat kell fizetni egy-egy aláírásért. Hozzátette azonban, nem tud arról, hogy a polgármester feltételekhez kötötte volna az aláírást. „Hetente kétszer, háromszor is megemlítem, hogy ideje lenne aláírni, mégsem kerül rá az iratra a polgármester kézjegye” – magyarázza László Attila. Hozzáteszi, sikertelen volt azon igyekezete is, hogy kihallgatási idõpontot eszközöljön ki a polgármesternél a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla és Tonk Márton dékán számára. Az alpolgármester magyarázatképpen azt is megjegyzi, az utóbbi években fellazult az építési fegyelem a városban, és a polgármesteri hivatalnak rendkívül sok gondot okoznak a megfelelõ engedélyek nélkül épített magas épületek.
Az egyetem eredeti elképzelései amiatt is módosulhatnak, hogy az engedély késése miatt immár a gazdasági válság körülményei közepette kell nekifogni az építkezésnek. A költségeket ugyanis egy egyhektáros telek eladásával kellene elõteremteni. Ezt a Sapientia évekkel ezelõtt 55 dolláros négyzetméterenkénti áron vásárolta, de a nyáron – egy felmérés szerint – ennek a tizenötszörösét érte a telek. A meghirdetett versenytárgyaláson azonban egyik érdeklõdõ sem volt hajlandó ennyit fizetni, mostanra pedig megbénult az ingatlanpiac.
„Ha most azonnal kellene a pénz, csakis a piaci ár alatt tudnánk értékesíteni a telket” – nyilatkozta a Krónikának az egyetemet mûködtetõ Sapientia Alapítvány elnöke. Kató Béla úgy vélte, ennek ellenére nem kellene sokáig halogatni az építkezés elkezdését. Jelenleg ugyanis a bérleti díjak is terhelik a kar költségvetését. A kolozsvári karon tanuló diákok a Bocskai-házban és egy, a református egyháztól bérelt iskolaszárnyban hallgatják az elõadásokat. „Mint a nagyüzemben. Reggeltõl estig tanítunk ezekben a termekben” – magyarázza Kató Béla. Ennek ellenére sikerült összeállítani a kolozsvári média szak akkreditációs dossziéját. Ezzel éppen csütörtökön mentek Bukarestbe a Sapientia kolozsvári képviselõi. „Keresünk egy olyan hangárt, ahol az új épület átadásáig stúdiót rendezhetnénk be” – nyilatkozta Tonk Márton, aki szerint tudják teljesíteni az akkreditációs törvény által megkövetelt minimális feltételeket. A kolozsvári karon jelenleg média szak, környezettudományi szak és európai tanulmányok szak mûködik, ezeken mintegy 200 diák tanul. Az egyetem vezetõi jövõre kívánják elindítani a jogászképzést is Kolozsváron.
A tervezett új egyetemépület egyébként mintegy 4800 négyzetméteres felületet biztosítana az oktatásra. Az FKM Építészmûhely két tömbbõl álló épületegyüttest tervezett, melyeket a közbelsõ faburkolatú díszudvar fölötti átjáró híd köt össze. A hátsó, hétemeletes torony földszintjén lenne az egyetem nagy aulája, a legfelsõ szintjén pedig a könyvtára. Az utca felõli tömbben mûködne az intézmény adminisztrációja. A tervezõk a média szak stúdióit, vágóit a föld alá képzelték el. „Ezekben ugyanis nincsen szükség természetes megvilágításra” – nyilatkozta két évvel ezelõtt Macalik Arnold, az FKM építésze. Az egyéb épületrészeknél viszont fontos szempontnak tekintették, hogy szabad utat engedjenek a természetes fénynek.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.