Ködbe vesző építkezés

A hivatal valamennyi szakbizottsága jóváhagyta a kérvényt, Emil Boc azonban nem látta el kézjegyével. A polgármester – akinek energiáit jelenleg a bukaresti nagypolitika ügyei kötik le – ráadásul az aláírási jogot sem ruházta át helyetteseire. László Attila alpolgármester cáfolta, hogy az RMDSZ-nek politikai árat kellene fizetnie az aláírásért, a késésre azonban õ sem tudott magyarázatot adni. A Sapientia terveit az a tény is módosíthatja, hogy az építkezés fedezetét egy egyhektáros telek eladásából kellene elõteremteni. A gazdasági válság azonban megbénította az ingatlanpiacot.

„2008 szeptemberében remélhetõleg már az új épületben kezdhetjük a tanévet” – nyilatkozta a Krónika 2006. október 26-i számában Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja. A két évvel ezelõtti tervek azonban nemcsak hogy nem teljesültek, a magyar egyetem még csak hozzá sem kezdhetett az építkezéshez. A kolozsvári Tordai út elején, a Szabók bástyájától mintegy száz méterre fekvõ telek afféle foghíjként éktelenkedik Kolozsvár szívében. 

„Nyár óta késik az építési engedély kibocsátása” – nyilatkozta a Krónikának Tonk Márton. Nem is leplezte elégedetlenségét, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal se igent, se nemet nem mond, noha törvény kötelezi arra, hogy 30 napon belül elbírálja a kérvényeket. „Ha az iratcsomó benyújtásakor tízezer eurót meghaladó összeget kellett befizetni a hivatal számlájára, elvárnánk, hogy legalább válaszra méltassanak” – nyilatkozta Tonk Márton. Hozzátette, megannyi hatósági engedély érvényessége járhat le a késlekedés miatt. Ha ezeket újra be kell szerezni, az tekintélyes összegbe kerül. 

A Sapientia ez év március 28-án kérvényezte a városházán az építési engedély kibocsátását. Az egyetemen úgy tudják, a kérvény valamennyi szûrõn átment, hónapok óta már csak Emil Boc aláírása hiányzik a dokumentumról. A kolozsvári polgármestert azonban a bukaresti nagypolitika dolgai kötik le, jelenleg éppen kormányalakítással van elfoglalva. 

Hivatali aktahegyek

László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere épp egy tekintélyesen halmozódó aktacsomó lapjainak az aláírásával van elfoglalva, amikor irodájába érkezünk. A Sapientia kérvénye azonban nincs az iratok között. „Emil Boc polgármester minden egyéb területen átruházta a két alpolgármesterre az aláírás jogát, az építési engedélyek aláírási jogát azonban megtartotta magának” – magyarázza László Attila. Az alpolgármester emlékezete szerint elõször arra hivatkozva napolták el az engedély kibocsátását, hogy a kérvényezõ nem szerezte be a repülésügyi hatóság beleegyezését. A hatóságnak azt kellett tanúsítania, hogy a hétemeletes épület nem esik a kolozsvári repülõtéren fel- és leszálló repülõk útvonalába. A Sapientiánál már ezt is afféle akadékoskodásnak tekintették, hiszen a telek a feleki domb lábánál fekszik, ráadásul tõle száz méterre, a Cipariu tér sarkán magasabb tömbházak állnak. A bizonylatot ennek ellenére még a nyári hónapokban beszerezték a repülésügyi hatóságtól. 

László Attila elismerte, vannak olyan helyzetek, amikor egy-egy hasonló kérés bekerül a pártok közötti tranzakciós kosárba, és politikai árat kell fizetni egy-egy aláírásért. Hozzátette azonban, nem tud arról, hogy a polgármester feltételekhez kötötte volna az aláírást. „Hetente kétszer, háromszor is megemlítem, hogy ideje lenne aláírni, mégsem kerül rá az iratra a polgármester kézjegye” – magyarázza László Attila. Hozzáteszi, sikertelen volt azon igyekezete is, hogy kihallgatási idõpontot eszközöljön ki a polgármesternél a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla és Tonk Márton dékán számára. Az alpolgármester magyarázatképpen azt is megjegyzi, az utóbbi években fellazult az építési fegyelem a városban, és a polgármesteri hivatalnak rendkívül sok gondot okoznak a megfelelõ engedélyek nélkül épített magas épületek. 

A telekár feladványa

Az egyetem eredeti elképzelései amiatt is módosulhatnak, hogy az engedély késése miatt immár a gazdasági válság körülményei közepette kell nekifogni az építkezésnek. A költségeket ugyanis egy egyhektáros telek eladásával kellene elõteremteni. Ezt a Sapientia évekkel ezelõtt 55 dolláros négyzetméterenkénti áron vásárolta, de a nyáron – egy felmérés szerint – ennek a tizenötszörösét érte a telek. A meghirdetett versenytárgyaláson azonban egyik érdeklõdõ sem volt hajlandó ennyit fizetni, mostanra pedig megbénult az ingatlanpiac.

„Ha most azonnal kellene a pénz, csakis a piaci ár alatt tudnánk értékesíteni a telket” – nyilatkozta a Krónikának az egyetemet mûködtetõ Sapientia Alapítvány elnöke. Kató Béla úgy vélte, ennek ellenére nem kellene sokáig halogatni az építkezés elkezdését. Jelenleg ugyanis a bérleti díjak is terhelik a kar költségvetését. A kolozsvári karon tanuló diákok a Bocskai-házban és egy, a református egyháztól bérelt iskolaszárnyban hallgatják az elõadásokat. „Mint a nagyüzemben. Reggeltõl estig tanítunk ezekben a termekben” – magyarázza Kató Béla. Ennek ellenére sikerült összeállítani a kolozsvári média szak akkreditációs dossziéját. Ezzel éppen csütörtökön mentek Bukarestbe a Sapientia kolozsvári képviselõi. „Keresünk egy olyan hangárt, ahol az új épület átadásáig stúdiót rendezhetnénk be” – nyilatkozta Tonk Márton, aki szerint tudják teljesíteni az akkreditációs törvény által megkövetelt minimális feltételeket. A kolozsvári karon jelenleg média szak, környezettudományi szak és európai tanulmányok szak mûködik, ezeken mintegy 200 diák tanul. Az egyetem vezetõi jövõre kívánják elindítani a jogászképzést is Kolozsváron. 

Utat engedtek a fénynek

A tervezett új egyetemépület egyébként mintegy 4800 négyzetméteres felületet biztosítana az oktatásra. Az FKM Építészmûhely két tömbbõl álló épületegyüttest tervezett, melyeket a közbelsõ faburkolatú díszudvar fölötti átjáró híd köt össze. A hátsó, hétemeletes torony földszintjén lenne az egyetem nagy aulája, a legfelsõ szintjén pedig a könyvtára. Az utca felõli tömbben mûködne az intézmény adminisztrációja. A tervezõk a média szak stúdióit, vágóit a föld alá képzelték el. „Ezekben ugyanis nincsen szükség természetes megvilágításra” – nyilatkozta két évvel ezelõtt Macalik Arnold, az FKM építésze. Az egyéb épületrészeknél viszont fontos szempontnak tekintették, hogy szabad utat engedjenek a természetes fénynek.