
Fotó: Krónika
2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00
Későn ébredtek avendégvárók
A törvény szerint a helyiönkormányzatoknak saját hatáskörbenkell eldönteniük, hogy egy lejtől 3000-ig mekkora összegetállapítanak meg a vendéglők, kocsmák,kávézók évi működésiengedélyeként. Udvarhelyen a polgármesteraláírásával szentesítetthatározatban a maximális illetéket hagytákjóvá a vendéglátó-ipari egységekévente kifizetendő adójaként. ASzékelyudvarhelyi Vendéglátók Szövetségemegbeszélésre hívta valamennyi érintettegység tulajdonosát, hiszen az összegetaránytalanul magasnak tartják.
A vendéglátókelsősorban a többi városban megállapítottösszeghez képest találják magasnak aháromezer lejes illetéket. Brassóban,Szentgyörgyön ez az összeg ugyanis 200 lej,Csíkszeredában viszont mindössze 68 lejt kellfizetni a működési engedélyért. Egy évvelkorábban Udvarhelyen is kevesebbet fizettek, az illetékösszege nem érte el a 100 lejt sem. A polgármesterihivatal álláspontja szerint azonban későnébredtek a vendéglátók. KomoróczyZsolt, a városháza szóvivője a Krónikánakelmondta, hogy a határozattervezet előkészítésekormegbeszélésre hívták a vendéglőktulajdonosait, de nem jelentkezett senki. Mint mondta: a határozatkifüggesztésekor sem élt senki panasszal.
Székelyudvarhelyen jelenleg aszállodáktól, vendéglőktől a kocsmákonát a cukrászdákig a hivatalos nyilvántartásszerint 99 egység működik. A városházaadó- és illetékosztályánakvezetője ugyanakkor közölte, ez a szám azótaváltozhatott, új kocsmák nyílhattak,régiek zárhattak be. A SzékelyudvarhelyiVendéglátók Szövetségénekelnöke, Nagy Levente több mint száz kocsmáról,kávézóról tud.
„Jogilag semmi esélyünk”
A Park vendéglőben tartottmegbeszélésen mintegy ötven vendéglő,kocsma, kávézó, cukrászda tulajdonosagyűlt össze. A vendéglátók szövetségénekelnöke elmondta: először a jogi megoldásilehetőségeket vették szemügyre. Kétjogászt is megkérdeztek, azonban mindkettőtől azt aválaszt kapták, hogy nem érdemes perelniük.„Jogilag semmi esélyünk” – hangzott a beszámolósummázása, hiszen mint kiderült: három órátkéstek a határozat megfellebbezésével,így az támadhatatlan. Ennek ellenére amegbeszélésen részt vevők nyomatékosankijelentették: nem áll szándékukbankifizetni az illetéket, ezért aláírtakegy tiltakozó levelet, amelyet a polgármesterihivatalhoz nyújtottak be. A polgármesterrel ezen ahéten tartandó találkozótól aztremélik, hogy ha már idén nem is sikerülelérniük az illeték összegének acsökkentését, jövőre csak egy lejt kelljenhasonló címen a városkasszába fizetniük.
Kínálatból nincshiány
Székelyudvarhely egyiklegforgalmasabb vendéglátó-ipari egységealig három hónapja nyílt, ennek ellenéremár első nap megtelt, mondta Péter Attila, a Kalaposkávézó ügyintézője. „Jólmegy a kocsma” – összegzett röviden. „Mi az elsőrészletet kifizettük. Más városokban ezsokkal kevesebb, de nem fogunk ezért az utcára vonulni”– tette hozzá Péter Attila. A Kossuth utcábantalálható Tea Pub vezetője, Jakab Gábor szerintérthetetlen, hogy mindenkinek ugyanannyit kell fizetnie,függetlenül a vendéglátó-ipari egységméretétől vagy tevékenységi körétől.Az ő véleményét osztja a G. ügyvezetőjeis. „Nem értem, hogyan lehet a maximálisan kiróhatóadót mindenki számára egységesíteni.Van olyan kiskocsma, kávézó, amelynek ez azösszeg a több hónapos bevétele” – mondtaAsztalos Lehel.
Kiss Előd-Gergely
Szatmárnémeti: méret szerint
Szatmárnémetiben a tervekszerint szintén 3000 lejes illetéket kellett volnafizetniük a vendéglátó-ipari egységektulajdonosainak. A helyi tanácsosok azonban tavaly decemberbennem szavazták meg az erre vonatkozóhatározattervezetet. A vendéglátó-ipariegységek működtetőinek így a kocsma vagyvendéglő területe nagyságának függvényébenmegállapított illetéket kell kifizetniük.Az 50 négyzetméternél kisebb kocsmákesetében 1000 lejt, az 50 és 100 négyzetméterközötti helyiségek esetében 1500 lejt, 100négyzetméter fölött pedig 2000 lejt kellfizetniük a tulajdonosoknak. A vendéglőtulajdonosoknak100 négyzetméterig 2000, azonfelül 3000 lejt kellfizetniük.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.