Fotó: Krónika
2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00
Későn ébredtek avendégvárók
A törvény szerint a helyiönkormányzatoknak saját hatáskörbenkell eldönteniük, hogy egy lejtől 3000-ig mekkora összegetállapítanak meg a vendéglők, kocsmák,kávézók évi működésiengedélyeként. Udvarhelyen a polgármesteraláírásával szentesítetthatározatban a maximális illetéket hagytákjóvá a vendéglátó-ipari egységekévente kifizetendő adójaként. ASzékelyudvarhelyi Vendéglátók Szövetségemegbeszélésre hívta valamennyi érintettegység tulajdonosát, hiszen az összegetaránytalanul magasnak tartják.
A vendéglátókelsősorban a többi városban megállapítottösszeghez képest találják magasnak aháromezer lejes illetéket. Brassóban,Szentgyörgyön ez az összeg ugyanis 200 lej,Csíkszeredában viszont mindössze 68 lejt kellfizetni a működési engedélyért. Egy évvelkorábban Udvarhelyen is kevesebbet fizettek, az illetékösszege nem érte el a 100 lejt sem. A polgármesterihivatal álláspontja szerint azonban későnébredtek a vendéglátók. KomoróczyZsolt, a városháza szóvivője a Krónikánakelmondta, hogy a határozattervezet előkészítésekormegbeszélésre hívták a vendéglőktulajdonosait, de nem jelentkezett senki. Mint mondta: a határozatkifüggesztésekor sem élt senki panasszal.
Székelyudvarhelyen jelenleg aszállodáktól, vendéglőktől a kocsmákonát a cukrászdákig a hivatalos nyilvántartásszerint 99 egység működik. A városházaadó- és illetékosztályánakvezetője ugyanakkor közölte, ez a szám azótaváltozhatott, új kocsmák nyílhattak,régiek zárhattak be. A SzékelyudvarhelyiVendéglátók Szövetségénekelnöke, Nagy Levente több mint száz kocsmáról,kávézóról tud.
„Jogilag semmi esélyünk”
A Park vendéglőben tartottmegbeszélésen mintegy ötven vendéglő,kocsma, kávézó, cukrászda tulajdonosagyűlt össze. A vendéglátók szövetségénekelnöke elmondta: először a jogi megoldásilehetőségeket vették szemügyre. Kétjogászt is megkérdeztek, azonban mindkettőtől azt aválaszt kapták, hogy nem érdemes perelniük.„Jogilag semmi esélyünk” – hangzott a beszámolósummázása, hiszen mint kiderült: három órátkéstek a határozat megfellebbezésével,így az támadhatatlan. Ennek ellenére amegbeszélésen részt vevők nyomatékosankijelentették: nem áll szándékukbankifizetni az illetéket, ezért aláírtakegy tiltakozó levelet, amelyet a polgármesterihivatalhoz nyújtottak be. A polgármesterrel ezen ahéten tartandó találkozótól aztremélik, hogy ha már idén nem is sikerülelérniük az illeték összegének acsökkentését, jövőre csak egy lejt kelljenhasonló címen a városkasszába fizetniük.
Kínálatból nincshiány
Székelyudvarhely egyiklegforgalmasabb vendéglátó-ipari egységealig három hónapja nyílt, ennek ellenéremár első nap megtelt, mondta Péter Attila, a Kalaposkávézó ügyintézője. „Jólmegy a kocsma” – összegzett röviden. „Mi az elsőrészletet kifizettük. Más városokban ezsokkal kevesebb, de nem fogunk ezért az utcára vonulni”– tette hozzá Péter Attila. A Kossuth utcábantalálható Tea Pub vezetője, Jakab Gábor szerintérthetetlen, hogy mindenkinek ugyanannyit kell fizetnie,függetlenül a vendéglátó-ipari egységméretétől vagy tevékenységi körétől.Az ő véleményét osztja a G. ügyvezetőjeis. „Nem értem, hogyan lehet a maximálisan kiróhatóadót mindenki számára egységesíteni.Van olyan kiskocsma, kávézó, amelynek ez azösszeg a több hónapos bevétele” – mondtaAsztalos Lehel.
Kiss Előd-Gergely
Szatmárnémeti: méret szerint
Szatmárnémetiben a tervekszerint szintén 3000 lejes illetéket kellett volnafizetniük a vendéglátó-ipari egységektulajdonosainak. A helyi tanácsosok azonban tavaly decemberbennem szavazták meg az erre vonatkozóhatározattervezetet. A vendéglátó-ipariegységek működtetőinek így a kocsma vagyvendéglő területe nagyságának függvényébenmegállapított illetéket kell kifizetniük.Az 50 négyzetméternél kisebb kocsmákesetében 1000 lejt, az 50 és 100 négyzetméterközötti helyiségek esetében 1500 lejt, 100négyzetméter fölött pedig 2000 lejt kellfizetniük a tulajdonosoknak. A vendéglőtulajdonosoknak100 négyzetméterig 2000, azonfelül 3000 lejt kellfizetniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok