Csutak István – mint lapunk megkeresésére leszögezte – kisstílű politikai kalandornak tartja Liviu Dragnea kormányfőhelyettest, aki semmiféle életképes elképzeléssel nem rendelkezik, egyedüli érve az, hogy a jelenlegi helyzet konzerválása okozza a legkisebb botrányt. „Az Európai Parlamentben még azt mondta, hogy a régiók kialakításakor a kormány tekintettel lesz a létesítendő térség etnikai összetételére. Dragnea nagyon jól tudta, hogy a brüsszeli politikusok azért nem kérdeztek rá, hogy ezt miként képzeli el, mert jóhiszeműen azt feltételezték, hogy kabinetje pozitívan viszonyul a Románia területén élő nemzeti kisebbségekhez” – taglalta a helyzetet az RMDSZ régiószakértője. Ha marad a jelenlegi felosztás, akkor 2020-ig folytatódik az a kudarc, amit Románia jelent az EU-ban a pénzalapok lehívása terén, véli Csutak. „Ez már nem érdekli Dragneát, mert hét év múlva senki nem fog rá emlékezni, mint ahogy most sem emlékszünk azokra, akik 1998-ban a jelenlegi, mesterséges régiókat kirajzolták” – tette hozzá Csutak István. A szakember viszont úgy véli, a kétharmados többséggel rendelkező Ponta-kabinet azt tesz, amit éppen csak akar. „Jelen helyzetben a magyarság legjobb szövetségese a román politikusok megbízhatatlansága. Számunkra a legkisebb rossz az, ha a jelenlegi régiók megmaradnak, de nem ruházzák fel őket közigazgatási funkciókkal” – fejtette ki Csutak, aki szerint a romániai magyarságnak egyetlen esélye van: egységesen lépjen fel, illetve drukkoljon a román politikusok közötti presztízsharcok kialakulásának.
„Nagyon meglepett Dragnea kijelentése” – vallotta be lapunknak Cseke Attila partiumi RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki – mint beszámoltunk – korábban olyan pártközi megállapodást kezdeményezett, amelyben valamennyi Bihar megyei, parlamenti képviselettel rendelkező alakulat vállalta, hogy Nagyvárad régióközponttá válásáért lobbizik majd. A honatya elmondása szerint a régiósításról szóló első közvitát múlt kedden tartották a Román Akadémián, ezen maga Dragnea, illetve a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két vezetője, Crin Antonescu és Victor Ponta is jelen volt. Cseke kérdésünkre elmondta, a vitán elhangzott szakértői álláspontok többsége alapján az derült ki, hogy a mai fejlesztési régiók nem működnek megfelelően, és nem fejlődnek kiegyensúlyozottan. Cseke Attila felszólalásában újfent ismertette az RMDSZ álláspontját, amely a mostani régiók megtartását ellenző akadémikusok véleményével csengett egybe. A képviselő szerint a közvita után olyasmit kijelenteni, hogy egyre nagyobb lépésekkel közeledünk a fejlesztési régiók adminisztratívvá történő alakítása felé, igencsak meglepő. „Ami pedig még döbbenetesebb, hogy a megyékben Dragnea nem ezt mondja. Legutóbb Biharban is azt ígérte, hogy szakmai bizottság döntése alapján dől majd el, hány régió lesz” – fogalmazott a politikus. Cseke úgy véli, a miniszterelnök-helyettes gesztusa akár azt is mutathatja, hogy a kormányon belül már eldőlt a régiók sorsa, hacsak a szakmai bizottság nem változtatott álláspontot a közvita óta. Az akadémián egyébként az hangzott el, hogy a végleges térkép elkészültéhez még legalább háromhavi szakmai egyeztetéssorozatra lesz szükség.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke kérdésünkre arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek kötelessége a továbbiakban is számadatokkal és elemzésekkel érvelni a jelenlegi elképzelés kivitelezése ellen. „Fel kell hívnunk a románság figyelmét is arra, hogy a jelenlegi változat nemcsak rossz, de működésképtelen is. Pontosabban előnyös az ország mintegy 4 és fél millió, nagyvárosokban élő polgárának, miközben hátrányos a többi 14 milliónak. A nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező megyék és városok eddig is elszippantották a pénzek java részét, ha maradnak a jelenlegi régiók, akkor ezután is így lesz” – vélekedett Borboly. Megítélésében azonban sem Liviu Dragnea, sem pártja vagy kormánya nem dönthet 18 millió román állampolgár sorsáról. „A kormány csuklóból le szeretné tudni a régiósítást, de a nép megkerülésével ezt nem teheti meg” – szögezte le Hargita megyeelnöke.
A Székelyföldön ugyanakkor már egyes román politikusok is elkezdtek játszadozni a Maros, Hargita és Kovászna megyét tömörítő régió kialakításának gondolatával. Borboly Csaba szerint az első lépést Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tette meg, amikor kijelentette, hogy az új övezetnek az általa vezetett városban kell lennie. A Hargita megyei politikus úgy érzi, hogy Maros megyei kollégája, Ciprian Dobre liberális politikus is hajlik arra, hogy belássa: az általa irányított térséget sokkal több minden köti Hargita és Kovászna megyéhez, mint a többi környező megyéhez. „Mi felajánlottuk, hogy a Maros, Hargita és Kovászna megyéből alkotott, magyar többségű régiónak legyen a román többségű Marosvásárhely a székhelye. Remélem, hogy ebben a vásárhelyi és maros megyei románság is partnerünk lesz, hacsak nem akarnak a Brassó vagy Kolozs megyeiek kiszolgálóivá válni” – nyilatkozta Borboly Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
Látogatottsági adatok