
2012. augusztus 22., 00:002012. augusztus 22., 00:00
A Nagyváradhoz közeli fürdőhelyeken veszélyeztetett hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis) ügyében a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség, illetve a rendőrség is nyomoz. A hatóságok a megyei prefektúra felkérésére indítottak vizsgálatot az ügyben, miután kiderült, a természeti kincs a közeli szállodák által végzett illegális fúrások miatt került veszélybe.
„Nem asszisztálhatok ilyesmihez. Húsz év múlva a gyerekem megkérdezheti, miért nem tettem semmit, amikor olyan funkcióban voltam, hogy tehettem volna” – jelentette ki a Bihorstiri.ro megyei román nyelvű hírportálnak Claudiu Pop prefektus.
Amint arról beszámoltunk, a mérsékelt égövön egyedülálló módon fennmaradt hévízi tündérrózsáknak otthont adó püspökfürdői (Május 1.) nagy tó vize a meleg vizű Pece-patak forrásának elapadása miatt drasztikus szintcsökkenésen ment keresztül az elmúlt évben. A vészharangot tavaly decemberben húzta meg a rezervátumot kezelő Körösvidéki Múzeum. A szakemberek úgy vélik, a forrás kiapadásának elsődleges oka az, hogy Püspökfürdőn és a közeli Félixfürdőn, illetve Nagyváradon az utóbbi években épült hotelek és panziók mindegyike saját, illegális fúrásból nyeri a termálvizet a vízhálózata és medencéje számára. A hatvanas évektől kezdve a rendszerváltásig mindössze hat szondát fúrtak itt, amelyek ugyanabból a forrásból táplálkoznak, mint a patak és a tavak, 1990 után azonban már senki nem ellenőrizte a fúrásokat, és a múzeum kutatóinak becslései szerint azóta legalább száz illegális lefúrásra került itt sor.
A hargitafürdői természeti kincseket is veszélyeztethetik a borvízforrások közelében végzett kutatófúrások: a két hete elkezdett munkálatok óta a közelben lévő Piricske borvízforrás hozama egyik napról a másikra a töredékére csökkent. A hargitafürdőiek már nem csak ásványvizeiket féltik, hanem a mofettát is, hiszen úgy tudni, a Hargita Bányavállalat a kénes gázfürdő környékén is próbafúrásokra készül.
A bányavállalat azon törekvése, hogy gyógyhatású vizek és gázok után kutasson Hargitafürdő területén több évre nyúlik vissza. A vállalatnak az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől (ANRM) van kutatási licence Hargitafürdő körzetében, amit 2009-ben bocsátották ki. A bányavállalat már tavaly nyáron elkezdte a fúrásokat, de mivel akkor csak urbanisztikai bizonylattal rendelkezett – építkezési engedéllyel nem –, a próbafúrásokat a megyei önkormányzat leállította. Időközben a vállalat beszerezte a szükséges engedélyeket, így két hete újra elkezdődtek a próbafúrások. Jelenleg a csicsói közbirtokosság területén dolgoznak. „Tény, mióta a Piricske borvízforrás közelében elkezdték a fúrásokat, a kiváló minőségű forrás hozama nagyon visszaesett. A hozamkiesés nem a szárazsággal magyarázható, mivel két héttel ezelőtt még bőven folyt a borvíz a csorgón” – magyarázta Tófalvi Ernő hargitafürdői erdész.
A helybéliek nemcsak a borvízforrásokat, hanem a közeli mofettát is féltik, ugyanis tudni vélik, hogy annak szomszédságában ki van szemelve a terület, ahol újabb gázlelőhely feltárása reményében elkezdenék a fúrásokat. A székelyudvarhelyi Zakariás Lenke néni 1983-ban betegedett meg, és rá egy esztendőre kezdett a hargitafürdői mofettába járni. „Az orvosom bénulásomkor azt mondta, hogy csak a mofetta segíthet. Igaza volt, azóta a nyarak jelentős részét itt töltöm, így tudom átvészelni a teleket. Nagyon jó hatással van a szervezetemre a mofetta, ezért is félek a terjengő hírektől” – summázta az idős hölgy.
A mofettát évente átlagosan ötezer fizetővendég látogatja, nagy részük gyógykezelésekre érkezik a hegyvidéki településre. A borvízforrásokat is naponta legalább kétszáz ember keresi fel. A helybéliek szerint gazdasági elképzelések állnak a munkálatok mögött, mint fogalmaztak: „valakik saját maguk szeretnék értékesíteni az itteni gázokat és borvizeket.” A hargitafürdői tervekről és a munkálatok alakulásáról a Hargita Bányavállalat tulajdonosától, Vasile Mihoctól szerettünk volna érdeklődni, ám nem sikerült elérnünk. A bányavállalat ügyvezetője, Moise Flueraş külföldi tartózkodására hivatkozva arra kért, érdeklődjünk a helyszínen. Ott azonban csak munkásokat találtunk, akik nem válaszolhatnak az újságírói kérdésekre.
Nagy Orsolya, Kozán István
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.