Kitart tavaszig a gáztartalék

„Kolozsváron egyetlen hőközpontot sem fenyeget a leállás veszélye, hiszen valamennyi számára biztosított mind a földgázmennyiség, mind a műszaki felszereltség. Románia egyetlen városa Kolozsvár, ahol minden hőközpont külső falán érzékelők vannak, amelyek önműködően fokozzák a kazánok teljesítményét, ha az időjárás igen hidegre fordul” – magyarázta Emil Miron, a kolozsvári hőszolgáltató társaság (RAT) igazgatója. Mindehhez Ioan Marc, az E.ON Gaz Kolozsvár szolgáltató igazgatója hozzáfűzte: a földgáz a korábban is mért, 1,5 atmoszféranyomással érkezik a térségbe, „még a vasárnap hajnalban mért mínusz 17 Celsius-fokos fagy sem okozott semmilyen gondot”. „A hálózatunkhoz tartozó Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód, Szatmár, Bihar és Máramaros megyében mindenütt biztonságos a gázellátás. Egyetlen fogyasztónál sincs megszakítva, sem korlátozva a gázfogyasztás” – tette hozzá Marcel Ţandrău. Mint mondta, ha a tél hátralevő időszakában lehetséges kemény fagyok mégis szükségessé teszik a takarékoskodást, azt semmiképp sem a lakosság fogja megérezni, hanem az ipari felhasználók. Az orosz–ukrán gázvitára utalva közölte, hogy a földgáztartalékok tavaszig minden körülmények között elegendőek, miután pedig tisztázódik a gázviszály, Románia újra feltölti tartályait.

Nyugalomra int az E.ON Gaz

Nincsenek elakadások, és nincsenek megszorítások – próbálta nyugtatni fogyasztóit az E.ON Gaz Románia vezetősége is. Az erdélyi megyék nagy többségét ellátó cég tegnap kiadott közleményében rámutatott, hogy továbbra is a megszokott, normális körülmények között folyósítja a gázt. „Az importból származó földgáz mennyiségének csökkentése nem érinti az E.ON Gaz Románia fogyasztóit. A gázszolgáltatás továbbra is zavartalanul, a megszokott paraméterek között történik. Az orosz–ukrán vita miatt hiányzó mennyiséget a hazai piac által kínált gázzal, valamint a felhalmozott tartalékainkból teremtjük elő” – szögezte le a német cég romániai leányvállalatának kommunikációs igazgatója, Zsigmond Franciska. Az ország legnagyobb gázszolgáltatója jelenleg egy több mint 500 millió köbméteres tartalékkal rendelkezik. Lapunk kérdésére, hogy ez a mennyiség meddig elegendő, a szóvivő nem óhajtott konkrétumokba bocsátkozni. „Csak annyit mondhatok, hogy nincs ok aggodalomra” – summázta. Románia napi földgázfogyasztása 60 millió köbméter körül mozog, ebből a lakosság mintegy 34 milliót fogyaszt. A szükséges mennyiség több mint felét a hazai gázkutakból termelik ki. Az országos össztartalék jelen pillanatban közel 2,2 milliárd köbméter.

Leállíthatják a távfűtést Zilahon

Ezzel szemben Zilahon a helyi hőszolgálatató, az Uzina Electrică Rt. bejelentette, amennyiben az E.ON Gaz csökkenti a gázmennyiséget, kénytelen leállítani a szolgáltatást, ugyanis sem tartalékkal, sem alternatív fűtőanyaggal nem rendelkezik. Viorel Marian, a vállalat igazgatója szerint jelenleg nincsenek gondjaink, azonban, ha csökken a gázmennyiség, nehéz helyzetbe kerülhetnek. Zilahon még 1200 ház áll szerződésben a szolgáltatóval, de ez fűti a városban található közintézményeket, iskolákat is. Amennyiben leállna a szolgáltatás, a 36 tanintézet közül 34 fűtés nélkül maradna. Szabó István Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint megengedhetetlen, hogy sor kerüljön a távfűtés leállítására, ugyanis a tanintézeteknek nincs más fűtési lehetőségük. „Kell találniuk egy megoldást, nem fogadok el egyetlen magyarázatot sem” – mondta felháborodva Szabó. Az iskolákat érintheti a leginkább a gázkrízis Máramaros megyében is, Nagybányán 90 tanintézetben saját gázkazánnal fűtenek. A Máramaros és Szatmár megyei városokban egyébként a lakosság jórésze saját kazánnal rendelkezik, Nagybányán például 65 ezret tartanak számon. Mircea Man Máramaros megyei tanácselnök szerint Máramaros és Szatmár megye nem fog szenvedni attól, hogy elzárták az aranyosmeggyesi gázvezetéket, amely napi kétmillió köbméter földgázt biztosított az ország észak-nyugati megyéi számára. Mint mondta, a két megye az országos tartalékból részesül majd. Nem okoz gondot a gázkrízis Bihar megyében sem, jelentette be Mircea Ghitea prefektus, a nyugati megyében ugyanis csak a lakosság kis hányada fűt gázzal. Gligor Dragoş, a nagyváradi hőerőmű igazgatója szerint a városban biztosított a távfűtés, a gázt kőszénnel és pakurával pótolják. Marosvásárhelyen sem okoz gondot a távfűtés biztosításában az orosz–ukrán gázvita. „Egyáltalán nincsenek gondjainak. Az E.ON Gaz biztosítja számunkra a szükséges mennyiséget” – közölte Bota Edit, az Energomur hőszolgáltató szóvivője.

Aradon már spórolnak

Az aradi CET már tegnap reggel csökkentette 25 százalékkal a felhasznált gáz mennyiségét. Liviu Vărşăndan, a hőerőmű műszaki igazgatója szerint a csökkentésre az országos diszpécserszolgálat kérésére került sor, de nem érinti a lakosságot, ugyanis a gázt kőszénnel pótolják. Az igazgató szerint a jelenlegi hőmérséklet mellett normális esetben a hőerőmű óránként hatezer köbméter gázt használ el, jelenleg azonban csupán 4500 köbmétert égetnek el, és amennyiben 4000 alá kell csökkenteni a gázmennyiséget, beindítják a pakurával működő kazánt is. A tartalék kőszén jelenti a megoldást Temesváron is, Aurel Matei, a Coltrem igazgatója szerint a várost egyáltalán nem érintette az aranyosmeggyesi vezeték elzárása. Mint mondta, növelték a felhasznált pakuramennyiséget, amely négy-öt napig is eltarthat, és a felhalmozott kőszén révén egész télen biztosíthatják a távfűtést a város lakosságának. Kőszénnel és pakurával pótolják a gázt a dél-erdélyi megyékben is. Hunyad megyében ugyan 20 ezerről 12 ezer köbméterre csökkent a hőerőműnek juttatott gáz, ez azonban nem befolyásolja a tevékenységet, ugyanis a Dévát ellátó létesítmény kőszénnel és pakurával is működtethető. Victor Bucaleţ szerint a gázt csak a tűz fenntartásához használják, és a követekező tíz napra megvan a pakuratartalékuk, amivel pótolhatják. A hőerőmű a 24 ezer dévai lakás felének biztosítja a hőenergiát és meleg vizet, a többiben zömében gázkazán van. Fehér megyében sincs gond, Gyulafehérváron például mindössze 70 tömbházlakásban van távfűtés, a többiben saját hőközpont működik.

Nincs mivel pótolni Hargita megyében

Erdély-szerte egyedül Hargita megyében okozhat jelentős gondot a gázkrízis elhúzódása. A megyei hatóságok szerint jelenleg ugyan még nincsenek ellátási gondjaik, de félő, hogy a következő napokban – amikor az előrejelzések szerint mínusz 25 fokos hőmérséklet várható – gondok adódnak. A Hargita megyei hőközpontok zöme ugyanis kizárólag földgázt használ a távfűtés és a meleg víz biztosításához. Gyergyószentmiklóson a lakosság 90 százaléka csatlakozott a távfűtési rendszerre, számukra négy hőközpont biztosítja a meleget és a meleg vizet, és ezek közül csupán egy használ alternatív energiaforrásokat. Nagy Attila, a gyergyószentmiklósi Go Rt. távhőszolgáltató vállalat aligazgatója szerint mínusz 20–25 fokos hőmérséklet esetén, ha csökken a gázmenynyiség, három nap alatt tönkremehet a rendszer, mivel befagynak a csövek. Nagy úgy vélte, így nemcsak a lakosságot éri kár, amely fűtés nélkül marad, hanem a szolgáltatót is. Székelyudvarhelyen a lakosság mintegy 30 százaléka számára a távhőszolgáltató biztosítja a távfűtést és a meleg vizet, a városban található hét hőközpont 3100 lakást szolgál ki. Ráduly Mihály, az Urbana távhőszolgáltató vállalat igazgatója szerint mindenik gázzal működik, így gondjaik adódhatnak. A Csíkszeredában működő 15 hőközpont 9300 lakást, a lakosság 50 százalékát szolgálja ki. Ezek közül csupán három használ tűzelőanyagként pelletet, a többi földgázzal működik. „Még nincs gond, a gáz nyomása kielégítő, a megszokott módon fűtünk” – közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Péntekre virradóra azonban a meteorológusok mínusz 25 fokot jósoltak, de a Csíki- és a Gyergyói-medencékben alacsonyabb hőmérsékletre lehet számítani.