
A diákok, szülők, tanárok számára is előnyös, ha előre látható lenne, mikor kezdődik a szünidő, és mikor ér véget
Fotó: Beliczay László
Az lenne jó, ha végre több évre leszögeznék pontosan, mikor kezdődik és mikor ér véget a tanév, az állandó változtatások, módosítások miatt kiszámíthatatlanság jellemzi az iskolai programot – mondta el a Krónikának Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő annak kapcsán, hogy az oktatási minisztérium javaslatokat vár a 2020-2021-es iskolai év struktúrájára vonatkozóan.
2020. január 10., 19:552020. január 10., 19:55
Nem normális, hogy Romániában évente változik a tanév szerkezete, ilyen körülmények között nincs kiszámíthatóság, nem lehet tervezni, – szögezte le lapunk megkeresésére Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke kifejtette, a legfontosabb az lenne, ha végre több évre leszögeznék pontosan, mikor kezdődik és mikor ér véget a tanév, mikor vannak a vakációk, és akkor mindenki tudná, mihez tartsa magát.
„Visszás, hogy egyik tanév 34 hetes, majd 35, a következő 36 hetes. Ez a szervezés szempontjából is nehézséget okoz, már egy hetes csúszás is torlódásokat idéz elő a rendszerben” – részletezte az oktatási szakember. Rámutatott, további bonyodalmakat jelent, hogy a tulajdonképpeni vakáció alatt, a nyári hónapokban is folyamatosan zajlanak a tevékenységek a közoktatásban, vizsgákat, felvételiket, majd pótvizsgákat, pótfelvételiket szerveznek, aztán szeptemberben az iskolakezdés előtt mindenki kapkod. „Az európai országok többségében szeptember elsején megkezdődik a tanév és június elején véget ér. Azután már nincsenek további tevékenységek. A racionalitás is ezt diktálja. Nem kell semmi újat kitalálni, a működő modelleket át lehet venni. Ott is elmennek nyaralni, kirándulni, de kiszámítható a tanév szerkezete” – részletezte Kiss Imre. Arra is kitért, hogy
A főtanfelügyelő az idei tanévszerkezet pozitívumaként említette, hogy a szakiskolások sem kell augusztus elejéig iskolába vagy gyakorlatra járjanak, minden diák számára egyformán 36 hetes a tanév. A most nyilvánosságra hozott tervezetben pedig az a pozitívum, hogy harminc év után először arra is gondoltak, hogy nemcsak ortodoxok élnek ebben az országban, és így időzítették a húsvéti vakációkat.
A diákok a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezet visszavonását kérik Monica Anisie oktatási minisztertől. A Tanulók Országos Tanácsa (CNE) több kifogást is megfogalmazott.
„Az, hogy a rendelettervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve, nem ad okot örömre az oktatás elsődleges kedvezményezettjei számára – a tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyagleadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE. Javaslatuk szerint a tanév szeptember 1-jén kellene hogy kezdődjön és június 1-jén záruljon le. Közleményükben arra is felhívják a figyelmet, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Az oktatási minisztérium több mint ötven javaslatot kapott a 2020–2021-es iskolai év struktúrájával kapcsolatban a tanároktól, szülőktől és tanulóktól, jelentette be Monica Anisie tanügyminiszter.
További javaslatokat január 17-éig várnak a dezbateripublice@edu.gov.ro email címen.
Az összegyűjtött javaslatokat megtárgyalják a társadalmi párbeszéd tanácsában, és csak ezt követően adják ki a struktúrát meghatározó miniszteri rendeletet, hangoztatta a tárcavezető. Az oktatási minisztérium hétfőn bocsátotta közvitára a 2020–2021-as tanév tervezett struktúrájáról szóló tervezetet. Eszerint a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás.
A vakációk a következőképpen alakulnak: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-án kezdődik. A végzősök számára csak 32 hetes lenne a tanév és 2021. június 4-én érne véget. A nyolcadikosok tanéve 33 hetes lenne, és 2021. június 11-éig tartana.
A teológiai osztályok és szakosztályok 37 hetet járnának iskolába a következő tanévben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!