Fotó: Krónika
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a Szentháromság-szobor újraállítása tízéves folyamat eredménye. „Az önkormányzat 1996-ban hozott döntése értelmében az alkotást vissza lehetett volna állítani régi helyére, a belvárosi római katolikus templom előtti térre, de az akkori politikai erőviszonyok miatt ez mégsem valósulhatott meg. Tizenegy évnyi következetes munka után ez az álmunk végre megvalósulhatott” – nyilatkozta Király András. A visszaállított szobrot Martin Roos temesvári római katolikus püspök szentelte meg.
Az 1730-as években pusztított pestisjárvány elmúltával a város vezetősége 1742-ben arról döntött, hogy hálaadásként Szentháromság-szobrot emeltet a főtéren. A bécsi műhelyben készített alkotás ünnepélyes felszentelésére 1746-ban került sor. Amikor elkezdték az új színház építését, szóba került a szobor áthelyezésének kérdése, a szakvélemény viszont megállapította, hogy a homokkőből készült alkotás igen rossz állapotban van, nem érdemes restauráltatni. Az alkotást végül 1882-ben lebontották.
Az új szobor felállítására 1899-ben hirdették meg a pályázatot, amelyre több munka is érkezett. A szakemberek és a város zsűrije egyaránt a múlt század elejének egyik közkedvelt szobrásza, Róna József pályamunkáját ítélte a legjobbnak. A művész 1900 tavaszán fogott neki a kivitelezésnek. „A fővárosi sajtó egyhangú elismeréssel nyilatkozott a szobor tervezőjének a sikerült kivitelért, mellyel Róna a három egyistenség eszméjét megtestesítette” – írta az Aradi Közlöny 1901. június 1-jén. A szobor bronzalakjait a bécsi Beschorner-féle öntőműhelyben készítették, a kőobeliszk, melyre az alakokat a szobrász elhelyezte, pátyi keménykőből készült. Az alkotás ünnepélyes leleplezésére 1901. június 2-án került sor, melyre – az Aradi Közlöny 1901. június 4-i számában közölt beszámoló szerint – a kánikula dacára „óriási közönség” sereglett össze Aradról és környékéről. A szobrot a belvárosi római katolikus templom felépítését követően, 1905 májusában a templommal egy időben Szentháromság vasárnapján újraszentelték. Róna alkotását 1957-ben a kommunista hatóságok utasítására levették az alapzatról.
(fotó: Nyugati Jelen)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Látogatottsági adatok