Fotó: Krónika
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a Szentháromság-szobor újraállítása tízéves folyamat eredménye. „Az önkormányzat 1996-ban hozott döntése értelmében az alkotást vissza lehetett volna állítani régi helyére, a belvárosi római katolikus templom előtti térre, de az akkori politikai erőviszonyok miatt ez mégsem valósulhatott meg. Tizenegy évnyi következetes munka után ez az álmunk végre megvalósulhatott” – nyilatkozta Király András. A visszaállított szobrot Martin Roos temesvári római katolikus püspök szentelte meg.
Az 1730-as években pusztított pestisjárvány elmúltával a város vezetősége 1742-ben arról döntött, hogy hálaadásként Szentháromság-szobrot emeltet a főtéren. A bécsi műhelyben készített alkotás ünnepélyes felszentelésére 1746-ban került sor. Amikor elkezdték az új színház építését, szóba került a szobor áthelyezésének kérdése, a szakvélemény viszont megállapította, hogy a homokkőből készült alkotás igen rossz állapotban van, nem érdemes restauráltatni. Az alkotást végül 1882-ben lebontották.
Az új szobor felállítására 1899-ben hirdették meg a pályázatot, amelyre több munka is érkezett. A szakemberek és a város zsűrije egyaránt a múlt század elejének egyik közkedvelt szobrásza, Róna József pályamunkáját ítélte a legjobbnak. A művész 1900 tavaszán fogott neki a kivitelezésnek. „A fővárosi sajtó egyhangú elismeréssel nyilatkozott a szobor tervezőjének a sikerült kivitelért, mellyel Róna a három egyistenség eszméjét megtestesítette” – írta az Aradi Közlöny 1901. június 1-jén. A szobor bronzalakjait a bécsi Beschorner-féle öntőműhelyben készítették, a kőobeliszk, melyre az alakokat a szobrász elhelyezte, pátyi keménykőből készült. Az alkotás ünnepélyes leleplezésére 1901. június 2-án került sor, melyre – az Aradi Közlöny 1901. június 4-i számában közölt beszámoló szerint – a kánikula dacára „óriási közönség” sereglett össze Aradról és környékéről. A szobrot a belvárosi római katolikus templom felépítését követően, 1905 májusában a templommal egy időben Szentháromság vasárnapján újraszentelték. Róna alkotását 1957-ben a kommunista hatóságok utasítására levették az alapzatról.
(fotó: Nyugati Jelen)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok