Fotó: Krónika
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a Szentháromság-szobor újraállítása tízéves folyamat eredménye. „Az önkormányzat 1996-ban hozott döntése értelmében az alkotást vissza lehetett volna állítani régi helyére, a belvárosi római katolikus templom előtti térre, de az akkori politikai erőviszonyok miatt ez mégsem valósulhatott meg. Tizenegy évnyi következetes munka után ez az álmunk végre megvalósulhatott” – nyilatkozta Király András. A visszaállított szobrot Martin Roos temesvári római katolikus püspök szentelte meg.
Az 1730-as években pusztított pestisjárvány elmúltával a város vezetősége 1742-ben arról döntött, hogy hálaadásként Szentháromság-szobrot emeltet a főtéren. A bécsi műhelyben készített alkotás ünnepélyes felszentelésére 1746-ban került sor. Amikor elkezdték az új színház építését, szóba került a szobor áthelyezésének kérdése, a szakvélemény viszont megállapította, hogy a homokkőből készült alkotás igen rossz állapotban van, nem érdemes restauráltatni. Az alkotást végül 1882-ben lebontották.
Az új szobor felállítására 1899-ben hirdették meg a pályázatot, amelyre több munka is érkezett. A szakemberek és a város zsűrije egyaránt a múlt század elejének egyik közkedvelt szobrásza, Róna József pályamunkáját ítélte a legjobbnak. A művész 1900 tavaszán fogott neki a kivitelezésnek. „A fővárosi sajtó egyhangú elismeréssel nyilatkozott a szobor tervezőjének a sikerült kivitelért, mellyel Róna a három egyistenség eszméjét megtestesítette” – írta az Aradi Közlöny 1901. június 1-jén. A szobor bronzalakjait a bécsi Beschorner-féle öntőműhelyben készítették, a kőobeliszk, melyre az alakokat a szobrász elhelyezte, pátyi keménykőből készült. Az alkotás ünnepélyes leleplezésére 1901. június 2-án került sor, melyre – az Aradi Közlöny 1901. június 4-i számában közölt beszámoló szerint – a kánikula dacára „óriási közönség” sereglett össze Aradról és környékéről. A szobrot a belvárosi római katolikus templom felépítését követően, 1905 májusában a templommal egy időben Szentháromság vasárnapján újraszentelték. Róna alkotását 1957-ben a kommunista hatóságok utasítására levették az alapzatról.
(fotó: Nyugati Jelen)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok