Kisebbségbarát receptek az oktatás reformkonyháján: az RMDSZ hathatósan közreműködne új törvény kidolgozásában

s olyan készségek kialakulását tegye lehetővé, melyekkel alkalmazkodni tudnak a változásokhoz. Andronescu kihívásnak nevezte az új törvény megalkotását.

Túlhaladott keret

„A jelenlegi tanügyi törvény számos kérdésben túlhaladott, korszerűsíteni kell” – értékelt a Krónika megkeresésére Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatáspolitikai kérdésekben jártas szenátora. Meglátása szerint ennek megvalósítására két forgatókönyv lehetséges: vagy a jelenlegi  törvényt gondolják újra, vagy egy teljesen újat alkotnak – a szövetség inkább az előbbi változatot támogatja. A szakpolitikus egyúttal felidézte, hogy a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) már több alkalommal „meglebegtette” egy új tanügyi törvény kidolgozásának lehetőségét, ám ennek kivitelezését akadályozta a folytonosság hiánya, hiszen két év alatt a helyettest is beleszámítva öt oktatási minisztert „fogyasztottak el”. „Szinte lehetetlen, hogy egy miniszter néhány hónap alatt előkészítsen egy ilyen horderejű törvényt” – szögezte le Novák. 

Az RMDSZ kivenné
a részét a munkából

Mint részletezte, az RMDSZ álláspontja, hogy a törvényt át kell szabni, mint ahogy a teljes romániai oktatási rendszert érintően is több olyan kérdés van, amiben tovább kell lépni. Alapból elvárásuk, hogy a 2011-es jogszabályban lefektetett kisebbségi oktatási jogok ne csorbuljanak, sőt ahol lehet, tágítsák a lehetőségeket. A szövetség folyamatosan konzultál a szakmai fórumokkal: már begyűjtötték a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy mit kell változtatni – mondta el Novák Csaba Zoltán. A szenátor szerint a magyar oktatási intézményi rendszer többé-kevésbé lefedett, ám mivel már nemcsak a szórványban, hanem vidéken is jellemző a gyereklétszám-csökkenés, fontosnak tartják,

A bölcsődei oktatást, a kétszintű érettségi bevezetését is szorgalmazzák. Novák Csaba Zoltán emlékeztetett, hogy egy hónappal ezelőtt benyújtották a képviselőházba  az oktatási törvényt módosító csomagot, amelyben a konzultációk során felmerült javaslatokat foglalták össze. „Tucatnyi módosítást fogalmaztunk meg. Meglátjuk, hogy ezeket beépítjük az új törvénybe, vagy már előtte megvitatjuk” – fejtette ki a Maros megyei politikus. Hangsúlyozta, egyeztettek Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, jelezték, hogy aktívan részt akarnak venni az új jogszabály kidolgozásában annak első fázisától, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kisebbségekre vonatkozó részét a javaslataik alapján állítsák össze.

Legyen idő konzultációra!

„Nagyon fontos, hogy a különböző szakmai csoportosulásokat, érdekszervezeteket hallgassák meg, javaslataikat vegyék figyelembe, legyen idő a tervezet folyamatos jobbítására” – fogalmazta meg kérdésünkre Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint ha a miniszter január végére ígéri a tervezetet, már kell lennie valami elképzelésnek, de fontos, hogy legyen idő a tervezet tanulmányozására, a konzultációra, a javaslatok beépítésére, az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére. „Ha új törvény lesz, akkor olyanra van szükség, ami jobb, mint a jelenlegi, és erősíti a rendszert” – szögezte le a szakember.  Emlékeztetett, a minisztérium már tavasszal kilátásba helyezte, hogy létrehoz egy munkacsoportot, és széles körű konzultációt tart egy új, az európai elvárásokhoz igazodó, modern oktatási törvény kidolgozása érdekében, ám erről aztán a tanfelügyelőségen nem hallottak többet.
„Az érvényben levő tanügyi törvényt a 2011-es megjelenése óta számtalanszor módosították, és még mindig vannak benne olyan cikkelyek, amelyek jók ugyan, de nem alkalmazták soha. Ha új jogszabály jelenik meg, vigyáznunk kell, hogy a jelenleg szavatolt jogok ne csorbuljanak a kisebbségi oktatásban” – hívta fel a figyelmet Kiss Imre, aki szerint amúgy

„Ha a parlament jóváhagy egy összeget és mindent abba kell belegyúrni, akkor a pénz felülírja a minőséget, a tanintézetek, a pedagógusok számát” – fogalmazta meg aggályait. Hozzátette: a kötelező létszámokat is csökkenteni kell, hiszen folyamatosan apad a gyereklétszám, viszont a falusi iskolákat nem kellene bezárni. „Tudomásul kell vennünk, hogy egyre kevesebb a diák, ám a vidéki iskolákat meg kell tartani, hiszen ha még elemi tagozat sem marad egy faluban, veszélybe kerül a település jövője” – szögezte le a főtanfelügyelő. Ugyanakkor úgy véli, ha az érettségi vizsgát átalakítják, érdemes a felvételi rendszert is átszabni, hiszen ha egy nyolcadikos diák akár 2-es átlaggal is bejut szakközépiskolába, akkor nehéz elvárni tőle, hogy sikeresen érettségizzen. Ha csak átmenő jeggyel, tehát 5-ös átlaggal lehetne bejutni szakközépiskolába, az már gimnáziumban is jobban motiválná, tanulásra ösztönözné a diákokat – vallja az RMPSZ alelnöke.