2007. augusztus 07., 00:002007. augusztus 07., 00:00
A szakember szerint a legnagyobb gond, hogy nem nőttek meg a burgonyák, a jelenlegi helyzeten már az esőzések sem javítanak. Kovászna megyében idén több mint 20 ezer hektáron ültettek burgonyát, de míg tavaly hektáronként 20 ezer kilogrammos átlagtermést takarítottak be, idén alig 12 ezer kilogramm krumplit tudnak begyűjteni hektáronként. Ebből pedig hektáronként alig 5-6 ezer kilogramm lesz étkezési burgonya, és az is apró és gyenge minőségű – közölte Barabás Géza. Hozzátette: Kovászna megye országos szinten a szomszédos Hargita és Brassó megyékkel versenyez a burgonyatermesztésben, és mivel az aszály mindenhol hasonló károkat okozott, a gazdák várhatóan megemelik áraikat, hogy megtérüljenek költségeik.
Gazdapanaszok
A mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének állításait megerősítette egy háromszéki burgonyatermelő is. Simeon György sepsibükszádi gazda a Krónikának úgy nyilatkozott, idén 8 hektáron termel burgonyát, de a szárazság jelentősen károsította a termését. „Rendszeresen megnézem a fészkeket, és úgy látom, a máskor normális termés felét szedjük ki idén. A krumplik mérete is változó, vannak kisebbek és nagyobbak is köztük” – fejtette ki a gazda. Hozzátette: számításai szerint a burgonya előállítási ára kilogrammonként 60 bani volt, ezért legalább 70–80 banit kell kérnie, hogy megtérüljön a befektetés. „Kistermelő vagyok, ezért helyben próbálom eladni a krumplit. Nem számítok nagy nyereségre, de úgy tervezem, hogy csak télen kezdem árusítani, amikor annyira megemelkedik az ára, hogy megtérüljön a befektetett összeg” – vázolta elképzeléseit a sepsibükszádi gazda.
A jó termés titka
„Idén azok a háromszéki gazdák számíthatnak profitra, akik szakszerűen gazdálkodtak, minőségi vetőmagot használtak, öntözték a területet, betartották a technológiai előírásokat, vagy azok, akiknek szerencséjük volt, és az aszály nem károsította földjeiket. Ilyenből azonban nagyon kevés van a megyében” – értékelt Barabás Géza. A burgonya termelési ár az ő számításai szerint is eléri idén a kilogrammonkénti 60 banit, ehhez még hozzá kellene számolni az inflációt és a 15 százalékos nyereséget. Ezért ő úgy véli, a háromszéki termelőknek legalább 1 lejért kell árusítaniuk a burgonya kilogrammját ahhoz, hogy megtérüljön a befektetésük.
Egyébként máris érezhetően megemelkedett a krumpli ára. Jelenleg a burgonya nagybani eladási ára 50 bani és 1 lej között váltakozik a méret és minőség függvényében, miközben tavaly ilyenkor 30 és 60 bani között árusították kilogrammját.
A szakértők egyébként már több éve figyelmeztetnek, hogy a nem minőségi vetőmag használata miatt egyre rosszabb a háromszéki burgonyatermés. A mezőgazdasági igazgató szerint arra lenne szükség, hogy a gazdák minőségi vetőmagot ültessenek. Ilyent, a magas árak miatt kevesen vásárolnak, a több mint 20 ezer hektár krumplival beültetett területből alig pár száz hektáron van minőségi vetőmag.
Kovács zsolt
Kártérítés egyetlen gazdának
A szárazság miatt károsult több ezer háromszéki gazda közül mindössze egyetlen személy teljesítette a kárpótlási követelményeket. „Tegnap érkezett az értesítés, hogy egy Kovászna városi gazda 2100 lejt kap az aszály miatt 17 hektáron károsult gabonatermése után” – tájékoztatott Barabás Géza, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Mint arról korábban beszámoltunk, csak akkor jár a kártérítés, ha a termés az adott terület legalább 30 százalékán tönkrement, emellett kizárólag az a gazda kaphat kormánytámogatást, aki biztosítást kötött termésére, és minőségi vetőmagot használt. Kovászna megyében 20 ezer hektáron termelnek gabonát, és míg tavaly a hektáronkénti átlagtermés 3400 kilogramm volt, idén a szárazság miatt 2700 kilogramm átlagtermés várható. Barabás szerint egyébként még ez a mennyiség is kielégíti a megye gabonaszükségletét.
A TVA csökkentését kérik a termelők
A gyümölcsök, illetve zöldségek hozzáadottérték-adójának (TVA) a jelenlegi 19 százalékról 7–9 százalékra való csökkentését kérték a hatóságoktól tegnapi beadványukban a termelők. Kérésüket az aszály miatti terméscsökkenéssel indokolják. Beadványukból kiderül, a szárazság miatt főként bab, paradicsom, paprika terem idén a tavalyinál jóval kevesebb, s az árak is sokkal magasabbak lesznek az előző évekhez viszonyítva. Példaként azt hozzák fel, hogy a káposzta kilogrammonkénti ára jelenleg 4-5-ször magasabb, mint a tavalyi év hasonló periódusában.
B. B. E.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.