Kirándultatnák a szemetet – az országos terv módosítását követelik az erdélyi megyék

amennyiben a közelükben nem működik biológiai-mechanikai kezelőállomás vagy hulladékégető. Márpedig az országban jelenleg csak két helyen: Bukarestben és Temes megyében üzemel ilyen kezelőállomás.

Ugyanakkor folyamatban van még további 16 beüzemelése, de még ezek sem fedik le teljesen az egész ország igényét. Hulladékégető pedig csak Bukarestben, Bákó, valamint Brassó megyében lenne a terv szerint, a hulladék több mint száz kilométerre való szállítása pedig jelentős többletköltséggel járna.

Brassó nem is akarja a hulladékégetőt

Brassó megye azonban nem akarja megépíteni az országos hulladékgazdálkodási tervben előírt hulladékégetőt, ami a dokumentum szerint különben Hargita és Kovászna megyét is ellátná, és évi 114 000 tonna hulladékot égetnének itt el,

Adrian Gabor, a megyei közgyűlés alelnöke azt mondja, a hulladékkezelés kérdése még kezdetleges fázisban van Brassó megyében, és mindössze szeptemberben írják ki a versenytárgyalást a megyei hulladékgazdálkodási tervre, amelynek megvalósítására mintegy 1 millió eurót tervez fordítani a megyei önkormányzat.

A terv különben nagy vonalakban megfelel majd az országos tervben felvázoltaknak, ám Adrian Gabor azt mondja, nemrég tárgyalt Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszterrel, mivel a Brassó megyei hatóságok nem szeretnék, ha a hulladékégető a megye területén kapna helyet.
Ez a hulladékégető az elöljáró elmondása szerint

„Ami ezt a hulladékégetőt illeti, nem kell azt feltétlenül Brassó megyében létesíteni. Először elkészítjük a megyei stratégiát, aztán tárgyalunk a Hargita és a Kovászna megyei közgyűlés elnökével, hogy eldöntsük, van-e szükség egy ilyen beruházásra a környéken” – összegzett Adrian Gabor.

abban a formában, ahogy megjelent a környezetvédelmi minisztérium honlapján” – szögezte le lapunk érdeklődésére Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója. Közölte egyúttal, lobbiznak azért, hogy a tervet ebben a formában ne fogadják el. „A legnagyobb gond, hogy ha az országos tervet elfogadják, attól nem lehet eltérni, nem lehet kiegészíteni. Most ott tartunk, hogy megint Brüsszel és Bukarest tudja jobban, hogy nekünk mi a jó” – vallja Ambrus József.

Mint rámutatott, a tervet egy magáncég készítette, kiküldött ugyan a megyéknek egy kérdőívet, de abban nem tértek ki olyan részletekre, amelyek rávilágítanak a sajátosságokra. Hiába találták ki, hogy Kovászna, Hargita és Brassó megyének előírnak Brassóban egy hulladékégetőt, ha az gyakorlatilag keresztbe tesz a helyi hulladékgazdálkodásnak. Ambrus elmondta, sürgősen rendelnek egy tanulmányt, amelyben adatokkal igazolják, hogy

Szeptembertől hordják majd a szemetet a Lécfalva közelében 16 hektáron, 82 millió lejből megépült hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek működtetésére az ECO Bihar céggel kötöttek szerződést. „Ha Brassóba, az égetőbe kell vinni a hulladék egy részét, a feje tetejére áll az egész rendszer, hiszen a bihari céggel egy adott mennyiségre kötöttünk szerződést, ha annál kevesebbet szállítunk a tároló-feldolgozóba, már nem biztos, hogy a vállalkozásnak megéri, másrészt szerződést szegünk, és következnek a perek” – vázolta a bonyodalmakat az egyesület igazgatója.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

azóta csökkent a hulladék mennyisége, így vannak pluszgépek a lécfalvi lerakóban, amit kisebb költséggel be tudnának üzemelni úgy, hogy megfeleljenek a megváltozott elvárásoknak. Az EU-s kötelezettségvállalás értelmében 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókban szállított szemetet, másrészt az egész mennyiséget kezelni kell.

„Az első vállalást teljesíteni tudjuk, és az égető megépítéséhez szükséges összeg töredékéből a másodikhoz szükséges feltételeket is meg tudjuk teremteni a saját rendszerünkben” – szögezte le Ambrus József, aki szerint „hiába találnak ki olyan megoldásokat, amelyek túlterhelik a fogyasztói számlákat”.

„Óriási hibákat követnek el Bukarestben”

Tetemesen megnövelné a költségeket, ha Brassó megyébe kellene szállítani a Hargita megyei hulladékot, ez pedig nem képezi a Hargita megyei hulladékkezelési stratégia részét – szögezte le megkeresésünkre Barti Tihamér, a székely megye közgyűlé­sének alelnöke. Meglátása szerint

„Óriási hibákat követnek el Bukarestben, aztán utólag kénytelenek megyei szinten korrigálni” – mutatott rá az alelnök.

Szerinte folyamatosan kell konzultálni a helyiekkel, mielőtt végleges döntést hoznak a hulladékgazdálkodásról. „A Hargita Megyei Tanács számára az a legfontosabb szempont, hogy minél olcsóbban megfelelő szolgáltatást tudjanak nyújtani a lakosságnak a hulladékgazdálkodás terén” – összegzett Barti Tihamér.

Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. igazgatója azt mondja, a cél az, hogy minél kevesebb hulladékot tároljanak véglegesen, hiszen a háztartási hulladékban sok újrahasznosítható, komposztálható anyag van. Ezért szerinte

Azzal ő is egyetért, hogy hatalmas költséggel járna a háztartási hulladék nagy távolságokra való szállítása, és ezt a pluszköltséget a hulladékot termelőnek kellene fizetnie, azaz a lakosságnak.
Csíkszeredából és környékéről naponta 45-50 tonna háztartási hulladékot gyűjtenek össze.

„Átrakás előtt kiválogatjuk belőle azt, ami újrahasznosítható: a faágakat, az üveget, a műanyag palackokat, a fémeket, papírt, valamint az elektronikus hulladékokat. Így legalább 10 százalékkal csökken az a mennyiség, amelyet szállítani kell” – ismertette az igazgató.

Tőle tudjuk, hogy jelenleg a hulladék egy részét a Cekend-tetői lerakóba, másik részét pedig a Brassó megyei hulladékégetőbe, valamint a brassói lerakóba szállítják. A tervben lévő elképzelések azonban érintenék a csíkszeredaiakat is, hiszen így nemcsak egy részét, hanem a teljes háztartási hulladékmennyiséget Brassóba kellene szállítani, ami pluszkiadásokkal járna.