
A medve kilőve, de a probléma megoldása még várat magára
Fotó: Sajtószolgálat/HMT
A Szent Anna vadásztársulat illetékesei Tusnádfürdő határában szombat este kilőtték a városba bejáró második veszélyes medvét is – közölte az MTI-vel Rafain Zoltán, a vadásztársulat elnöke.
2018. augusztus 20., 16:542018. augusztus 20., 16:54
Rafain Zoltán elmondta: arról a hím medvéről van szó, amelyik a kisváros alsó, Sepsiszentgyörgy felé eső részében járt be a gazdaságokba, és háziállatokat pusztított el. Az egyesületi vezető hozzátette:
A fürdőváros melletti vadászterület gondnokságát ellátó Szent Anna vadásztársulat elnöke elismételte: a vadásztársulatnak nincsenek altatólövedékes puskái, ketrecei, amelyekkel a medvék elszállítását végezhetnék. Azt is megjegyezte: egyelőre senki nem vállalkozott a tusnádfürdői bocsos anyamedvék elszállítására, de a befogadásukra sem, pedig a minisztérium valamennyi EU-tagállamnak felajánlotta a medvefölösleget.
A vadászegyesület elnöke úgy vélte az egészséges populáció megőrzése érdekében a gondnokságuk alá tartozó vadászterületen legalább öt, trófeaként értékesíthető medve kilövését, és 15 kisebb medve kiselejtezés céljából történő kilövését kellene engedélyeznie a minisztériumnak, hiszen rendkívüli módon túlszaporodott a populáció. Magyarázatként hozzátette:
A Környezetvédelmi Minisztérium azután járult hozzá a Tusnádfürdőre bejáró medvék kilövéséhez, illetve áttelepítéséhez, hogy július közepe óta négy embert sebesített meg a medve a fürdővárosban.
A vadásztársulat augusztus 15-én lőtte ki az első veszélyes medvét Tusnádfürdő határában.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Ciolos-kormány 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!