Fontos volna, hogy a betegek eljussanak szakvizsgálatokra
Fotó: Haáz Vince
Óránként egy ember halálát okozza tüdőrák Romániában, a koronavírus pedig csak ront a túlélési esélyeken. Dr. Pályi-Kiss Emőke kolozsvári onkológust a daganatos megbetegedés súlyosságáról, megelőzési, kezelési lehetőségeiről, illetve a pandémia okozta nehezítő körülményekről faggattuk.
2021. november 05., 08:172021. november 05., 08:17
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég közölt adatai szerint óránként öt romániai hal meg rákbetegség miatt, ezek közül pedig egy beteg tüdőrákban: tavaly az országban csaknem 50 ezren haltak meg valamilyen rákbetegség miatt, és a halálesetek 20 százalékát tüdőrák okozta. Utóbbi az a súlyos daganatos megbetegedés, amelyben szenvedők között a legmagasabb az elhalálozási arány. Közben világszerte évente 1,8 millió ember halálát okozza ez a fajta betegség. A lesújtó adatok láttán Dr. Pályi-Kiss Emőke kolozsvári onkológust kérdeztük a kiváltó okokról, arról, hogy mennyire nehezítette meg a tüdőrákban szenvedők diagnosztizálását és kezelését a koronavírus-járvány, illetve hogy van-e valamiféle kiút.
Pályi-Kiss Emőke lapunk megkeresésére elmondta, több tényező is közrejátszik abban, hogy a tüdőrákban elhunytak száma ilyen magas országszerte és világviszonylatban is. Ugyanis ez a kór sok esetben alattomos, tünetek nélkül növekszik, amikor pedig a szimptómák megjelennek – a szűnni nem akaró vagy megváltozott köhögés, véres köpet, légszomj, kellemetlen mellkasi fájdalom, rekedtség –, gyakran annyira előrehaladott stádiumban van a betegség, hogy már nem műthető.
Erre viszont nincsen egészségügyileg támogatott program, mint például a méhnyakrákszűrésre. Így sokan nem tudnak erről a lehetőségről, vagy nehezen élnek vele. „Mint tudjuk, a dohányzás egyik fő okozója a tüdőrák kialakulásának, körülbelül az esetek 80 százalékáért felelős. A dohányzás káros hatásairól szóló felvilágosítás, a betegségről szóló információk terjesztése fontos szerepet játszik a megelőzésben” – hangsúlyozta az orvos.
Rontja a helyzetet az is, hogy sok tüdőosztály átalakult Covid-részleggé, megnehezítve azoknak a szakorvosi ellátását, akik más egészségügyi problémákban szenvednek, mint például daganatos betegségekben.
Dr. Pályi-Kiss Emőke kolozsvári onkológus
Fotó: Medimages.ro
A romániai krónikus betegek szervezetei koalíciójának (COPAC) közleménye szerint a kezdetleges stádiumban felfedezett tüdőrák túlélése 80 százalék körül van. A szakember véleménye azonban ettől eltérő: jóindulattal is csak körülbelül 60 százalék a túlélési arány. „A tüdőrák egy nagyon agresszív betegség, ezért is könnyebb lenne megelőzni, kiszűrni, mint utólag kezelni.
– figyelmeztetett a szakorvos.
Egyébként a COPAC szerint 2020-ban, a világjárvány közepette, a különböző típusú rákok diagnosztizálása körülbelül 40 százalékkal csökkent, és becslések szerint ez az arány még tovább apad a járvány negyedik hullámának hatására. A kolozsvári onkológus ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, a félelem, bizonytalanság közrejátszik abban, hogy sok beteg halasztja az orvoslátogatást, amely egy daganat esetében rengeteget számít. Minden elhalasztott nap, hét csak nehezíti a túlélést. Akárcsak az, hogy a nem Covidban szenvedők nehezebben jutnak orvosi segítséghez. Ugyanakkor Pályi-Kiss Emőke fontosnak tartotta megjegyezni, bár a koronavírus-helyzet kihatott a betegellátásra, az onkológiai kezelések többnyire nem álltak le.
A szakember arra is kitért, hogy szerinte hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát. Úgy véli,
Ehhez megfelelő informálás és figyelemfelhívás szükséges, illetve a szakrendelők nyitvatartása, hozzáférhetősége.
Mindent összevetve a koronavírus jelentős változásokat hozott az onkológián, számos dolog megváltozott az elmúlt másfél-két évben. A kezelések legnagyobb része ment tovább, egyes helyeken azonban a sebészeti beavatkozásokat el kellett halasztaniuk.
„Persze ez nem minden esetben alkalmazható, többnyire a receptes kezelésekre érvényes, viszont nagyon nagy segítség a betegeknek. Egyes kezeléseket, amelyeket két- vagy háromhetes rendszerességgel kellett kapniuk a betegeknek, megkaphatták négy-, illetve hathetente. Különösen az immunterápiában részesülőkre érvényes ez az új helyzet. Azonban a változások érintették a kontrollra járó betegeket is, azokat, akik már túlestek a kezeléseken, ugyanis ritkultak számukra is az orvosi vizitek” – számolt be az onkológus.
Hozzátette, mindezen változások célja, hogy redukálják a betegek mozgását, utazását, csökkentvén a koronavírus-fertőzés veszélyét. Ezek azonban csak azokban az esetekben alkalmazhatók, amelyekben nem kompromittálják a betegség szerencsés kimenetelét, a kezelés hatékonyságát.
Emellett sok esetben a kapcsolattartás a telefonos kommunikációra alapszik, amely olykor problémás: az orvost nehéz elérni vagy nincs ideje, amely elégedetlenséghez, bizonytalansághoz vezethet. Másrészről viszont az orvosokon, egészségügyi személyzeten is nagy a nyomás ebben a szokatlan, pandémia teremtette helyzetben.
Vizsgálatok kellenek. A tüdőrák az egyik olyan betegség, amelynek nagyon sokszor hasonló tünetei vannak, mint a Covid-19-nek
Fotó: 123RF
A krónikus betegek szervezeteinek koalíciója egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a tüdőrák az egyik olyan betegség, amelynek nagyon sokszor hasonló tünetei vannak, mint a Covid-19-nek.
„A CT, vagyis a komputertomográfia meg tudja állapítani, hogy egy daganat gyanúja áll fenn vagy egy fertőzésé. Ehhez hozzáadódnak a laborvizsgálatok, illetve a bronhoszkópia, vagyis a légutak tükrözése, amely során biopsziát, azaz mintát lehet venni a gyanús elváltozásból, a szövettani eredmény pedig konkrétan megállapítja, hogy rosszindulatú az elváltozás vagy sem” – vázolta Pályi-Kiss Emőke.
A diagnosztika nagyon fontos a betegség megállapításában. Ezért is fontos, hogy ha bármilyen gyanúja merül fel akár egy tüdődaganatnak, akár egy fertőzésnek, nem kell halogatni ennek kivizsgálását. Modern eszközök állnak rendelkezésünkre egy korrekt és komplett diagnózis felállításában, amely elengedhetetlen a megfelelő kezelés kiválasztásában – szögezte le a kolozsvári onkológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!