Kilátástalanabbá vált a harc a tüdőrákkal járványhelyzetben

Erre viszont nincsen egészségügyileg támogatott program, mint például a méhnyakrákszűrésre. Így sokan nem tudnak erről a lehetőségről, vagy nehezen élnek vele. „Mint tudjuk, a dohányzás egyik fő okozója a tüdőrák kialakulásának, körülbelül az esetek 80 százalékáért felelős. A dohányzás káros hatásairól szóló felvilágosítás, a betegségről szóló információk terjesztése fontos szerepet játszik a megelőzésben” – hangsúlyozta az orvos.

Rontja a helyzetet az is, hogy sok tüdőosztály átalakult Covid-részleggé, megnehezítve azoknak a szakorvosi ellátását, akik más egészségügyi problémákban szenvednek, mint például daganatos betegségekben.

– figyelmeztetett a szakorvos.

Egyébként a COPAC szerint 2020-ban, a világjárvány közepette, a különböző típusú rákok diagnosztizálása körülbelül 40 százalékkal csökkent, és becslések szerint ez az arány még tovább apad a járvány negyedik hullámának hatására. A kolozsvári onkológus ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, a félelem, bizonytalanság közrejátszik abban, hogy sok beteg halasztja az orvoslátogatást, amely egy daganat esetében rengeteget számít. Minden elhalasztott nap, hét csak nehezíti a túlélést. Akárcsak az, hogy a nem Covidban szenvedők nehezebben jutnak orvosi segítséghez. Ugyanakkor Pályi-Kiss Emőke fontosnak tartotta megjegyezni, bár a koronavírus-helyzet kihatott a betegellátásra, az onkológiai kezelések többnyire nem álltak le.

A szakember arra is kitért, hogy szerinte hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát. Úgy véli,

Ehhez megfelelő informálás és figyelemfelhívás szükséges, illetve a szakrendelők nyitvatartása, hozzáférhetősége.

Ritkult az orvos-beteg találkozás

Mindent összevetve a koronavírus jelentős változásokat hozott az onkológián, számos dolog megváltozott az elmúlt másfél-két évben. A kezelések legnagyobb része ment tovább, egyes helyeken azonban a sebészeti beavatkozásokat el kellett halasztaniuk.

„Persze ez nem minden esetben alkalmazható, többnyire a receptes kezelésekre érvényes, viszont nagyon nagy segítség a betegeknek. Egyes kezeléseket, amelyeket két- vagy háromhetes rendszerességgel kellett kapniuk a betegeknek, megkaphatták négy-, illetve hathetente. Különösen az immunterápiában részesülőkre érvényes ez az új helyzet. Azonban a változások érintették a kontrollra járó betegeket is, azokat, akik már túlestek a kezeléseken, ugyanis ritkultak számukra is az orvosi vizitek” – számolt be az onkológus.

Hozzátette, mindezen változások célja, hogy redukálják a betegek mozgását, utazását, csökkentvén a koronavírus-fertőzés veszélyét. Ezek azonban csak azokban az esetekben alkalmazhatók, amelyekben nem kompromittálják a betegség szerencsés kimenetelét, a kezelés hatékonyságát.

Emellett sok esetben a kapcsolattartás a telefonos kommunikációra alapszik, amely olykor problémás: az orvost nehéz elérni vagy nincs ideje, amely elégedetlenséghez, bizonytalansághoz vezethet. Másrészről viszont az orvosokon, egészségügyi személyzeten is nagy a nyomás ebben a szokatlan, pandémia teremtette helyzetben.

„A CT, vagyis a komputertomográfia meg tudja állapítani, hogy egy daganat gyanúja áll fenn vagy egy fertőzésé. Ehhez hozzáadódnak a laborvizsgálatok, illetve a bronhoszkópia, vagyis a légutak tükrözése, amely során biopsziát, azaz mintát lehet venni a gyanús elváltozásból, a szövettani eredmény pedig konkrétan megállapítja, hogy rosszindulatú az elváltozás vagy sem” – vázolta Pályi-Kiss Emőke.

A diagnosztika nagyon fontos a betegség megállapításában. Ezért is fontos, hogy ha bármilyen gyanúja merül fel akár egy tüdődaganatnak, akár egy fertőzésnek, nem kell halogatni ennek kivizsgálását. Modern eszközök állnak rendelkezésünkre egy korrekt és komplett diagnózis felállításában, amely elengedhetetlen a megfelelő kezelés kiválasztásában – szögezte le a kolozsvári onkológus.