2013. március 15., 09:432013. március 15., 09:43
Liviu Voinea pénzügyminiszter elmondása szerint eddig 300 millió lej összegben igényeltek hitelt az államkincstártól az önkormányzatok. Eközben a hivatalos közlések szerint a helyi hatóságok 90 naposnál régebbi adósságállománya a tavalyi év végén elérte a 840 millió lejt, s jelen pillanatban ez az összeg valahol 1,18 milliárd lej körül járhat. Ezen adósságok mielőbbi rendezése pedig szerepel a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodásában is.
Erik de Vrijer, az IMF romániai küldöttségnek vezetője Románia januári felülvizsgálata alkalmával az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy egyes helyi önkormányzatok 90 naposnál régebbi adósságállománya jóval nagyobb, mint bevételei. Szerinte ugyanakkor, amennyiben sikerül gyakorlatba ültetni a 2013-as évi állami költségvetésben foglaltakat, akkor az idei év végére a helyi hatóságoknak már nem lesz 90 naposnál régebbi adóssága.
Kovács Jenő nagykárolyi polgármester például jónak tartja a kormány kedvezményes hitelprogramját. Mint a Krónika érdeklődésére elmondta, a lehetőséget kihasználva a város 2,3 millió lejnyi kölcsönt vesz fel az állami kincstártól igen kedvező, 5 százalékos kamattal. Szerinte ily módon nemcsak a polgármesteri hivatal jár jól, hanem a kormány is, mivel adóbevételei származnak a kifizetések nyomán, továbbá a gazdaság bizonyos fokú fellendülésére is lehet számítani, hisz számos cég juthat hozzá önkormányzatok számára végzett munkák utáni bevételekhez, ami egyes vállalatokat a csődtől menthet meg.
Kovács Jenő közölte, Nagykároly az igényelt kölcsönből a megyei gyermekvédelmi hatóság felé egyenlíti ki a számlát, valamint iskolaépületek bérléséből származó adósságait és egyéb kötelezettségeit rendezi. Az elöljáró úgy véli, ez igen nagy segítség a városkaszsza számára, hisz a felvett 2,3 millió lej után mindössze 2,5 milliót kell visszafizetniük az elkövetkező öt év során. Hozzátette: a kormány részéről arra is szükség lenne, hogy beindítsa az európai uniós projektekkel kapcsolatos kifizetéseket, mivel ezek miatt jelentős adósságokat halmoztak fel egyes önkormányzatok.
Ötéves lejáratú hitelt vett fel a nagyváradi önkormányzat is, megközelítőleg 15 millió lej értékben, amiből a Nagyváradi Hőerőmű Rt. felhalmozódott adósságait törleszti. A kölcsön felvételéről a helyi képviselő-testület február közepén, kifejezetten emiatt összehívott rendkívüli ülésén döntött, a hitelkérelmet ugyanis március végéig be kell nyújtani. Az önkormányzati tulajdonú társaságok közül a hőerőmű a legnagyobb adós, elsősorban a fűtőanyag-beszállítóknak tartozik jelentős összegekkel. Egy 2012-es kormányrendelet alapján egyébként a hőerőmű már hozzájutott egy nagyobb, 21,7 millió lejes hitelhez, szintén a felgyűlt adósságok törlesztésére, a további szükséges pénzt, 14,4 millió lejt pedig a most felvett kölcsönből fedezik. A hitelt az önkormányzat saját költségvetéséből fizeti vissza az államkasszába.
Marosvásárhelyen viszont nem örülnek a kormány rendeletének. Mint Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos a Krónika érdeklődésére megfogalmazta, a kormány »átverő politikája« miatt kénytelen kölcsönért folyamodni a marosvásárhelyi önkormányzat. Amennyiben a március végi tanácsülésen a képviselői testület jóváhagyja, a városháza mintegy 20 millió lejes hitelt venne fel az elmúlt években felhalmozott adósságok törlesztésére. Csegzi Sándor szerint ez az összeg nem annyira nagy, hogy különösebben terhelné az idei költségvetést. „Ennek ellenére bosszantó, hogy nem a terveink megvalósítására veszünk fel pénzt, hanem olyan kiadások fedezésére, amelyet eredetileg a kormány vállalt magára, majd okosan átpasszolta a helyhatóságoknak” – panaszolta el Csegzi. A marosvásárhelyi önkormányzat elsősorban az áram- és a gázszolgáltatónak tartozik jelentősebb összegekkel, de több, infrastrukturális beruházást és szolgáltatást végző cégnek is adósa.
Az ellenzéki többségű kolozsvári önkormányzat eközben nem is fog hitelt felvenni adósságai rendezésére. Mint Kinizsi Zoltán, a városháza szakreferense érdeklődésünkre közölte, a mintegy 636 ezer lejes tartozást tulajdonképpen nem is az önkormányzat halmozta fel, hanem a hőrehabilitációs tömbházfelújító programban résztvevő lakóközösségek, ezt az összeget pedig később behajtja a városháza. Kinizsi ugyanakkor azt mondja, hogy közjogi szempontból sem szorul rá a hitelre a kincses város, hiszen a fent említett 636 ezer lej a város költségvetésének 13,05 százalékát teszi ki, a kormány pedig csak 20 százalékos tartozás fölött alkalmazhat szankciókat.
Mint arról korábban beszámoltunk, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere élesen bírálta a kormánynak az önkormányzatok mozgásterét szűkítő rendelkezéseit, szerinte azok alkotmányellenesek. A demokrata-liberális párti elöljárót elsősorban az zavarta, hogy hiába zárta az elmúlt évet 8,9 milliós költségvetési többlettel a városháza, a Kolozs megyei pénzügyi hatóság az adóssággal rendelkező önkormányzatok közé sorolta Kolozsvárt a lakóközösségek tartozása miatt, így az önkormányzat arra kényszerült, hogy eredeti terveivel szemben az ingatlan- és telekadókat megemelje.
A háromszéki önkormányzatok sem vesznek fel egyelőre hitelt, hogy kilábaljanak az adósságokból – mondta el a Krónika megkeresésére Henning László. A Kovászna megyei közgyűlés alelnöke leszögezte, a települések a kormányprogramok miatt verték magukat adósságba, ezért nem logikus, hogy saját költségvetésükből törlesszenek, és ehhez még hitelt is felvegyenek. „Próbálunk jobb megoldásokat keresni” – mondta a közgyűlés alelnöke. Kovászna megyében egyébként többek között Zágon község küzd anyagi gondokkal az európai programokban való részvétel miatt.
Az iskola felújítása ugyanis 750 ezer euróba került, a fejlesztési minisztérium azonban nem utalta át a pénzt. A csatornarendszer Sapard-program révén épült évekkel ezelőtt, ennek a pályázatnak a költségeiből még 200 ezer lejt kellene kapnia az önkormányzatnak. Hogy a kivitelező cégek felé törleszthessenek, egyébként már felvettek egy 500 ezer lejes kölcsönt, amiből 200 ezer lejt sikerült is viszszafizetni. Kis József polgármester a Krónikának elmondta, több per zúdult rá, fizetni kellene a büntető- és a késedelmi kamatokat. „Ha nem lenne az önkormányzatnak saját erdeje és legelője, már rég bezárhattuk volna a polgármesteri hivatalt” – fejtette ki a polgármester. Kis József szerint ugyanakkor csúfság, hogy egy jól működő önkormányzatot tönkre lehet tenni, csak azért mert pályázni és fejlődni akar. „Így jár mindenki, aki hisz a román kormányoknak” – összegezte szomorú tapasztalatait a háromszéki elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok