
2011. augusztus 08., 08:172011. augusztus 08., 08:17
Az igazgató állításai alátámasztása érdekében az egyik feltúrt szatmárnémeti utcában tartott sajtótájékoztatót, hogy az újságírók a saját szemükkel győződhessenek meg arról, hogy a kivitelező cégek valóban rengeteget ártanak azzal, hogy a kiásott földet a zöldövezetekre dobják, tönkretéve a növényeket.
Ilyés Gyula polgármester a Krónika kérdésére elmondta: a vezetékek többsége a zöldövezetek alatt fut éppen azért, hogy a javítási munkáltok alkalmával ne kelljen az aszfaltot feltörni, így nem tudják elkerülni, hogy a növényekben kárt tegyenek. Hozzátette viszont, hogy miután végeznek, újratelepítik a növényzetet. Békéssy Ezsébet ellenben több olyan szakaszt is mutatott a sajtó képviselőinek, ahol a gázvezetékek a járda alatt húzódtak (így a burkolat feltörése elengedhetetlen volt), ennek ellenére tönkretették az úttest mellett levő zöld sávot is, mivel rádobták a kiásott földet és törmeléket.
Az igazgató szerint nem újratelepíteni kellene, hanem vigyázni arra, ami már megvan, hiszen a tönkretett zöldövezetek felújítását is közpénzből kell végezni, amit lehetne egyébre is költeni. Nem is beszélve arról, hogy sok helyütt a lakók maguk ültettek a házuk elé különleges virágokat, melyeket a polgármesteri hivatal nem valószínű, hogy pótolni tud. „Magyarországon például a közmű-hálózatot érintő munkálatok megkezdése előtt értesítik a környék lakosait, hogy fel tudjanak készüli a nagy zajjal járó beavatkozásokra – fejtegette Békéssy. – A kiásott földet pedig kontérenekben tárolják, nem dobálják szanaszét, így nemcsak a növényzetet óvják meg, hanem a későbbi porképződést is megelőzik, hisz nem hagynak sarat és földet maguk után az úttesten.”
Az igazgató hozzátette: nemcsak Szatmárnémetire jellemző ez a fajta hozzáállás, ugyanis a megye többi településén is hasonlóképpen dolgoznak. Bejelentette: hivatalos értesítésben hívja fel a környezetvédelmi őrség figyelmét a jelenségre, amely tulajdonképpen törvénysértésnek minősül, ugyanis a zöldövezetekre vonatkozó törvény szerint tilos a közterületeken a növényzet pusztítása.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!