2011. július 28., 07:462011. július 28., 07:46
Mint elmondta: a törvény minőségileg nem üti meg a mércét, azaz valószínűleg nem lesz alkalmas a régi épületek problémájának megoldására, holott a jogszabályt már nagyon régóta várták az önkormányzatok. Ilyés Gyula kifejtette: a törvény értelmében az ingatlanok homlokzatainak karbantartása a tulajdonosok feladata, és kimondja azt is, hogy kötelesek felújítási munkálatokat végeztetni amenynyiben az épület veszélyezteti a járókelők testi épségét, továbbá akkor is, ha ezek külalakja nem esztétikus. A kormány némi segítséget is felajánl azok számára, akiknek nem futja a beavatkozásra. Kedvezményes kölcsönhöz juthatnak például a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy a felvett ötéves futamidejű hitel kamatait az állam fizeti.
Megteremti a lehetőséget továbbá ahhoz, hogy adókedvezményben részesítsék a polgármesteri hivatalok a tatarozást elvégzőket, valamint számos, az építkezéssel kapcsolatos illeték kifizetésétől is mentesülhetnek a tulajdonosok, például a munkálatok engedélyeztetési díjait sem kell megtéríteniük. Az önkormányzatok feladata az, hogy készítsenek egy lajstromot a felújításra szoruló ingatlanokról, illetve, hogy értesítsék az épületek gazdáit a renoválás szükségességéről. Amennyiben viszont azt a választ kapják, hogy a tulajdonosnak nincs pénze a munkálatra, a beavatkozást a polgármesteri hivatalnak kell elvégeztetnie, a költségeket pedig utólag behajthatja az érintetteken. Ilyés Gyula szerint egyrészt ez túlságosan nagy terhet jelent majd az önkormányzatoknak, másrészt pedig nem valószínű, hogy be lehet utólag hajtani a munkálatok költségeit olyanokon, akik a kedvezményes hitel segítségével sem vágtak bele a felújításba. Az elöljáró nevetségesnek tartja továbbá a jogszabály bírságokra vonatkozó fejezetét, mely négyféle pénzbüntetést helyez kilátásba a polgármester számára, és arról is rendelkezik, hogy ki bírságol. Ellenőrizni és szankciót kiróni egyrészt a prefektúrának van joga, másrészt olyan szakértőnek, akit a polgármester bíz meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!