2011. július 28., 07:462011. július 28., 07:46
Mint elmondta: a törvény minőségileg nem üti meg a mércét, azaz valószínűleg nem lesz alkalmas a régi épületek problémájának megoldására, holott a jogszabályt már nagyon régóta várták az önkormányzatok. Ilyés Gyula kifejtette: a törvény értelmében az ingatlanok homlokzatainak karbantartása a tulajdonosok feladata, és kimondja azt is, hogy kötelesek felújítási munkálatokat végeztetni amenynyiben az épület veszélyezteti a járókelők testi épségét, továbbá akkor is, ha ezek külalakja nem esztétikus. A kormány némi segítséget is felajánl azok számára, akiknek nem futja a beavatkozásra. Kedvezményes kölcsönhöz juthatnak például a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy a felvett ötéves futamidejű hitel kamatait az állam fizeti.
Megteremti a lehetőséget továbbá ahhoz, hogy adókedvezményben részesítsék a polgármesteri hivatalok a tatarozást elvégzőket, valamint számos, az építkezéssel kapcsolatos illeték kifizetésétől is mentesülhetnek a tulajdonosok, például a munkálatok engedélyeztetési díjait sem kell megtéríteniük. Az önkormányzatok feladata az, hogy készítsenek egy lajstromot a felújításra szoruló ingatlanokról, illetve, hogy értesítsék az épületek gazdáit a renoválás szükségességéről. Amennyiben viszont azt a választ kapják, hogy a tulajdonosnak nincs pénze a munkálatra, a beavatkozást a polgármesteri hivatalnak kell elvégeztetnie, a költségeket pedig utólag behajthatja az érintetteken. Ilyés Gyula szerint egyrészt ez túlságosan nagy terhet jelent majd az önkormányzatoknak, másrészt pedig nem valószínű, hogy be lehet utólag hajtani a munkálatok költségeit olyanokon, akik a kedvezményes hitel segítségével sem vágtak bele a felújításba. Az elöljáró nevetségesnek tartja továbbá a jogszabály bírságokra vonatkozó fejezetét, mely négyféle pénzbüntetést helyez kilátásba a polgármester számára, és arról is rendelkezik, hogy ki bírságol. Ellenőrizni és szankciót kiróni egyrészt a prefektúrának van joga, másrészt olyan szakértőnek, akit a polgármester bíz meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!