
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 05., 08:392012. január 05., 08:39
Bálint szerint a lépés – melyet semmiféle konzultáció nem előzött meg – nem eredményez megtakarítást, s attól tart, hogy a viszszaszolgáltatott oltszemi kastélyból a sepsiszentgyörgyi iskola egyik épületszárnyába zsúfolják majd össze a gyerekeket. A két kisegítő iskolát a háromszéki önkormányzat december végi ülésén vonták össze, arra hivatkozva, hogy az új tanügyi törvény szerint csak százfősnél nagyobb létszámú speciális iskolának lehet önálló jogi személyisége, Oltszemen azonban csak hetven diák tanul.
Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, nincs szó arról, hogy a következő években ki kell költöztetni az oltszemi iskolát. Rámutatott: az összevonással gyakorlatilag semmi nem változik az oktatók és a diákok életében, létrejön egy új pénzügyi központ, az oltszemi a sepsiszentgyörgyi iskola kihelyezett tagozataként működik, az igazgatójából az összevont központ aligazgatója lesz.
Henning László hangsúlyozta, nem lesz létszámcsökkentés, sőt az oktatási minisztérium további nyolc logopédusi állást hagyott jóvá. Elmondta továbbá, a háromszéki önkormányzat hosszú távon tervezi a speciális iskolák helyzetének megoldását, európai alapokból korszerű központot építenének, erre keresik a megfelelő helyszínt. Addig azonban az oltszemi kastélyból nem kell kiköltöztetni a kisegítő iskolát, a tulajdonosok megértők, nem akarják megváltoztatni a rendeltetését, jelenleg zajlanak velük a tárgyalások a bérleti díjról. Az oltszemi empire stílusú vadászkastélyt Mikó Miklós gróf 1827-ben építtette, majd a múlt század elején megvásárolta a Schmutzler család, amelynek a leszármazottai igényelték vissza az Európa-szerte ritkaságnak számító épületegyüttest.
Az oltszemi iskola a melléképületekben működik, a kastély felújításra szorul, abban raktárokat rendeztek be. Az oltszemi diákok és alkalmazottak a tízhektáros területet sajnálnák, de szeretnének egy korszerű iskolát.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.