Kiegyeztek a tanfelügyelőségekkel – az oktatási minisztérium megyénként újratárgyalta a tervezett beiskolázási számokat

Bíró Blanka , Széchely István 2019. június 11., 13:14 utolsó módosítás: 2019. június 11., 13:21

Engedményeket tett az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek által hevesen ellenzett új középiskolai beiskolázási terv ügyében. Kovászna és Hargita megyében elfogadhatónak tartják a végső változatot, de amúgy sem lenne már idő a beiskolázási számok újabb módosítására.

A szülőket arra biztatják, hogy írassák szakiskolába lemorzsolódó gyereküket

Kompromisszumkötéseknek köszönhetően többek között Kovászna és Hargita megyét sem érinti hátrányosan a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által vehemensen kifogásolt új középiskolai beiskolázási terv, miszerint a líceumi osztályok kárára növelik drasztikusan a szakiskolai osztályok számát.

Amint arról beszámoltunk, az FSLI kész bírósághoz fordulni, ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti beiskolázási tervet módosító rendeletet.

Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van.

A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy

mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.

Nincs elegendő szakiskolai műhely és tanár

Az a legfőbb gond, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint nem feltétlenül rossz ötlet a szakképzés erősítésének terve, de ebben a formában, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez, teljesen megalapozatlan intézkedés lenne.

Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget,

annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.

„Képtelenség” ismét módosítani a beiskolázási számokat

Hiába követeli a szakszervezet, nincs már idő a beiskolázási számok újabb módosítására, hiszen jövő kedden kezdődik a nyolcadikosok írásbeli vizsgája, és rá egy hétre az iratkozások – szögezte le a Krónikának Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hozzátette, okafogyott már módosítani a tervezetet, hiszen Ecaterina Andronescu oktatási miniszter minden megyével külön egyeztetett, ezek során a szakszervezet is kifejthette az álláspontját. „A minisztérium engedményeket tett, azóta a tanfelügyelőségek szintjén megszűntek a zúgolódások. Minden megyében kiegyeztek, kinyomtatták a beiskolázási tájékoztatót, a különböző osztályoknak megfelelő kódokkal. Ilyen rövid idő alatt ezen már képtelenség változtatni, ezt be kell tartani” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy melyik megyében milyen egyezség született, ám

Kovászna megyében az optimális változatot hagyta végül jóvá a minisztérium.

Bár átalakítottak két elméleti középiskolai osztályt szakiskolai osztállyá, az egyeztetések nyomán végül elfogadták az eredeti változatot, így a következő tanévben minden iskolában minden tervezett osztály megalakulhat.

Kiss Imre emlékeztetett, hogy a minisztérium jókora késéssel, május 29-én fogadta el a tanfelügyelőségek által még januárban benyújtott beiskolázási terveket. A késlekedés közben teljesen felborították a tanfelügyelőségek és az iskolák terveit, hiszen országos szinten sok elméleti középiskolai osztályt megszüntettek, és helyettük szakiskolában hagytak jóvá több osztályt. Ezután kezdődtek az egyeztetések, a kompromisszumos megoldások keresése. Már a tervek összeállításakor a minisztériumnak az volt elvárása, hogy az alakuló kilencedik osztályok legalább 35 százaléka legyen szakiskolában. Ennek az elvárásnak Kovászna megyében eleget is tettek, de ez nem minden megyében történt meg. A minisztérium azzal érvelt, amikor elméleti osztályokat szüntetett meg, hogy az évismétlő, lemorzsolódó diákok számát figyelembe véve, amúgy is kevesebb helyre lesz szükség. „Ez elméletben helytálló, a gyakorlatban azonban ezek a diákok nem tömbben vannak, hanem a megye területén szétszórtan, így nem lehet osztályokat megszüntetni még a beiratkozás előtt. Kiss Imre szerint a következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Azokkal nem tehetnek semmit, akiknek évet kell ismételniük, de név szerint ismerik azokat a fiatalokat, akik nyolcadik osztályban nem jártak rendesen órákra, és nem tervezik, hogy folytatják a tanulmányaikat. Őket és szüleiket személyesen keresik meg, és próbálják meggyőzni, hogy iratkozzanak be szakiskolába, ahol még havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak.

Nem változtak a számok Hargita megyében

Hargita megyét sem érinti érdemben a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat