Hirdetés

Kiegyeztek a tanfelügyelőségekkel – az oktatási minisztérium megyénként újratárgyalta a tervezett beiskolázási számokat

A szülőket arra biztatják, hogy írassák szakiskolába lemorzsolódó gyereküket

A szülőket arra biztatják, hogy írassák szakiskolába lemorzsolódó gyereküket

Engedményeket tett az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek által hevesen ellenzett új középiskolai beiskolázási terv ügyében. Kovászna és Hargita megyében elfogadhatónak tartják a végső változatot, de amúgy sem lenne már idő a beiskolázási számok újabb módosítására.

Bíró Blanka

Széchely István

2019. június 11., 13:142019. június 11., 13:14

2019. június 11., 13:212019. június 11., 13:21

Kompromisszumkötéseknek köszönhetően többek között Kovászna és Hargita megyét sem érinti hátrányosan a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által vehemensen kifogásolt új középiskolai beiskolázási terv, miszerint a líceumi osztályok kárára növelik drasztikusan a szakiskolai osztályok számát.

Amint arról beszámoltunk, az FSLI kész bírósághoz fordulni, ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti beiskolázási tervet módosító rendeletet.

Hirdetés

Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van.

A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy

mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.

Nincs elegendő szakiskolai műhely és tanár

Az a legfőbb gond, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint nem feltétlenül rossz ötlet a szakképzés erősítésének terve, de ebben a formában, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez, teljesen megalapozatlan intézkedés lenne.

Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget,

annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.

„Képtelenség” ismét módosítani a beiskolázási számokat

Hiába követeli a szakszervezet, nincs már idő a beiskolázási számok újabb módosítására, hiszen jövő kedden kezdődik a nyolcadikosok írásbeli vizsgája, és rá egy hétre az iratkozások – szögezte le a Krónikának Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hozzátette, okafogyott már módosítani a tervezetet, hiszen Ecaterina Andronescu oktatási miniszter minden megyével külön egyeztetett, ezek során a szakszervezet is kifejthette az álláspontját. „A minisztérium engedményeket tett, azóta a tanfelügyelőségek szintjén megszűntek a zúgolódások. Minden megyében kiegyeztek, kinyomtatták a beiskolázási tájékoztatót, a különböző osztályoknak megfelelő kódokkal. Ilyen rövid idő alatt ezen már képtelenség változtatni, ezt be kell tartani” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy melyik megyében milyen egyezség született, ám

Kovászna megyében az optimális változatot hagyta végül jóvá a minisztérium.

Bár átalakítottak két elméleti középiskolai osztályt szakiskolai osztállyá, az egyeztetések nyomán végül elfogadták az eredeti változatot, így a következő tanévben minden iskolában minden tervezett osztály megalakulhat.

Kiss Imre emlékeztetett, hogy a minisztérium jókora késéssel, május 29-én fogadta el a tanfelügyelőségek által még januárban benyújtott beiskolázási terveket. A késlekedés közben teljesen felborították a tanfelügyelőségek és az iskolák terveit, hiszen országos szinten sok elméleti középiskolai osztályt megszüntettek, és helyettük szakiskolában hagytak jóvá több osztályt. Ezután kezdődtek az egyeztetések, a kompromisszumos megoldások keresése. Már a tervek összeállításakor a minisztériumnak az volt elvárása, hogy az alakuló kilencedik osztályok legalább 35 százaléka legyen szakiskolában. Ennek az elvárásnak Kovászna megyében eleget is tettek, de ez nem minden megyében történt meg. A minisztérium azzal érvelt, amikor elméleti osztályokat szüntetett meg, hogy az évismétlő, lemorzsolódó diákok számát figyelembe véve, amúgy is kevesebb helyre lesz szükség. „Ez elméletben helytálló, a gyakorlatban azonban ezek a diákok nem tömbben vannak, hanem a megye területén szétszórtan, így nem lehet osztályokat megszüntetni még a beiratkozás előtt. Kiss Imre szerint a következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Azokkal nem tehetnek semmit, akiknek évet kell ismételniük, de név szerint ismerik azokat a fiatalokat, akik nyolcadik osztályban nem jártak rendesen órákra, és nem tervezik, hogy folytatják a tanulmányaikat. Őket és szüleiket személyesen keresik meg, és próbálják meggyőzni, hogy iratkozzanak be szakiskolába, ahol még havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak.

Nem változtak a számok Hargita megyében

Hargita megyét sem érinti érdemben a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 09., hétfő

Nem kérnek a bányából: elsöprő eredményt hozott a népszavazás az erdélyi községben

Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.

Nem kérnek a bányából: elsöprő eredményt hozott a népszavazás az erdélyi községben
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Jogosulatlanul kapott rendőri kíséretet az RMDSZ-es polgármester? Az érintett cáfol és perel

Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.

Jogosulatlanul kapott rendőri kíséretet az RMDSZ-es polgármester? Az érintett cáfol és perel
2026. november 09., hétfő

Egy nap Kovács Katalin főszakáccsal – Akik nélkül megállna az élet a konyhán

„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.

Egy nap Kovács Katalin főszakáccsal – Akik nélkül megállna az élet a konyhán
2026. november 08., vasárnap

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”

Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”
Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön

Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön
2026. november 08., vasárnap

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése

Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése
2026. november 08., vasárnap

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben

Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben
Hirdetés
2026. november 07., szombat

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot

Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot
2026. november 07., szombat

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
2026. november 06., péntek

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok

Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok
Hirdetés
Hirdetés