
A szülőket arra biztatják, hogy írassák szakiskolába lemorzsolódó gyereküket
Engedményeket tett az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek által hevesen ellenzett új középiskolai beiskolázási terv ügyében. Kovászna és Hargita megyében elfogadhatónak tartják a végső változatot, de amúgy sem lenne már idő a beiskolázási számok újabb módosítására.
2019. június 11., 13:142019. június 11., 13:14
2019. június 11., 13:212019. június 11., 13:21
Kompromisszumkötéseknek köszönhetően többek között Kovászna és Hargita megyét sem érinti hátrányosan a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által vehemensen kifogásolt új középiskolai beiskolázási terv, miszerint a líceumi osztályok kárára növelik drasztikusan a szakiskolai osztályok számát.
Amint arról beszámoltunk, az FSLI kész bírósághoz fordulni, ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti beiskolázási tervet módosító rendeletet.
A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy
Az a legfőbb gond, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint nem feltétlenül rossz ötlet a szakképzés erősítésének terve, de ebben a formában, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez, teljesen megalapozatlan intézkedés lenne.
annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.
Hiába követeli a szakszervezet, nincs már idő a beiskolázási számok újabb módosítására, hiszen jövő kedden kezdődik a nyolcadikosok írásbeli vizsgája, és rá egy hétre az iratkozások – szögezte le a Krónikának Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hozzátette, okafogyott már módosítani a tervezetet, hiszen Ecaterina Andronescu oktatási miniszter minden megyével külön egyeztetett, ezek során a szakszervezet is kifejthette az álláspontját. „A minisztérium engedményeket tett, azóta a tanfelügyelőségek szintjén megszűntek a zúgolódások. Minden megyében kiegyeztek, kinyomtatták a beiskolázási tájékoztatót, a különböző osztályoknak megfelelő kódokkal. Ilyen rövid idő alatt ezen már képtelenség változtatni, ezt be kell tartani” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy melyik megyében milyen egyezség született, ám
Bár átalakítottak két elméleti középiskolai osztályt szakiskolai osztállyá, az egyeztetések nyomán végül elfogadták az eredeti változatot, így a következő tanévben minden iskolában minden tervezett osztály megalakulhat.
Kiss Imre emlékeztetett, hogy a minisztérium jókora késéssel, május 29-én fogadta el a tanfelügyelőségek által még januárban benyújtott beiskolázási terveket. A késlekedés közben teljesen felborították a tanfelügyelőségek és az iskolák terveit, hiszen országos szinten sok elméleti középiskolai osztályt megszüntettek, és helyettük szakiskolában hagytak jóvá több osztályt. Ezután kezdődtek az egyeztetések, a kompromisszumos megoldások keresése. Már a tervek összeállításakor a minisztériumnak az volt elvárása, hogy az alakuló kilencedik osztályok legalább 35 százaléka legyen szakiskolában. Ennek az elvárásnak Kovászna megyében eleget is tettek, de ez nem minden megyében történt meg. A minisztérium azzal érvelt, amikor elméleti osztályokat szüntetett meg, hogy az évismétlő, lemorzsolódó diákok számát figyelembe véve, amúgy is kevesebb helyre lesz szükség. „Ez elméletben helytálló, a gyakorlatban azonban ezek a diákok nem tömbben vannak, hanem a megye területén szétszórtan, így nem lehet osztályokat megszüntetni még a beiratkozás előtt. Kiss Imre szerint a következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Azokkal nem tehetnek semmit, akiknek évet kell ismételniük, de név szerint ismerik azokat a fiatalokat, akik nyolcadik osztályban nem jártak rendesen órákra, és nem tervezik, hogy folytatják a tanulmányaikat. Őket és szüleiket személyesen keresik meg, és próbálják meggyőzni, hogy iratkozzanak be szakiskolába, ahol még havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak.
Hargita megyét sem érinti érdemben a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
szóljon hozzá!