
A szülőket arra biztatják, hogy írassák szakiskolába lemorzsolódó gyereküket
Engedményeket tett az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek által hevesen ellenzett új középiskolai beiskolázási terv ügyében. Kovászna és Hargita megyében elfogadhatónak tartják a végső változatot, de amúgy sem lenne már idő a beiskolázási számok újabb módosítására.
2019. június 11., 13:142019. június 11., 13:14
2019. június 11., 13:212019. június 11., 13:21
Kompromisszumkötéseknek köszönhetően többek között Kovászna és Hargita megyét sem érinti hátrányosan a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által vehemensen kifogásolt új középiskolai beiskolázási terv, miszerint a líceumi osztályok kárára növelik drasztikusan a szakiskolai osztályok számát.
Amint arról beszámoltunk, az FSLI kész bírósághoz fordulni, ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti beiskolázási tervet módosító rendeletet.
A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy
Az a legfőbb gond, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint nem feltétlenül rossz ötlet a szakképzés erősítésének terve, de ebben a formában, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez, teljesen megalapozatlan intézkedés lenne.
annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.
Hiába követeli a szakszervezet, nincs már idő a beiskolázási számok újabb módosítására, hiszen jövő kedden kezdődik a nyolcadikosok írásbeli vizsgája, és rá egy hétre az iratkozások – szögezte le a Krónikának Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hozzátette, okafogyott már módosítani a tervezetet, hiszen Ecaterina Andronescu oktatási miniszter minden megyével külön egyeztetett, ezek során a szakszervezet is kifejthette az álláspontját. „A minisztérium engedményeket tett, azóta a tanfelügyelőségek szintjén megszűntek a zúgolódások. Minden megyében kiegyeztek, kinyomtatták a beiskolázási tájékoztatót, a különböző osztályoknak megfelelő kódokkal. Ilyen rövid idő alatt ezen már képtelenség változtatni, ezt be kell tartani” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy melyik megyében milyen egyezség született, ám
Bár átalakítottak két elméleti középiskolai osztályt szakiskolai osztállyá, az egyeztetések nyomán végül elfogadták az eredeti változatot, így a következő tanévben minden iskolában minden tervezett osztály megalakulhat.
Kiss Imre emlékeztetett, hogy a minisztérium jókora késéssel, május 29-én fogadta el a tanfelügyelőségek által még januárban benyújtott beiskolázási terveket. A késlekedés közben teljesen felborították a tanfelügyelőségek és az iskolák terveit, hiszen országos szinten sok elméleti középiskolai osztályt megszüntettek, és helyettük szakiskolában hagytak jóvá több osztályt. Ezután kezdődtek az egyeztetések, a kompromisszumos megoldások keresése. Már a tervek összeállításakor a minisztériumnak az volt elvárása, hogy az alakuló kilencedik osztályok legalább 35 százaléka legyen szakiskolában. Ennek az elvárásnak Kovászna megyében eleget is tettek, de ez nem minden megyében történt meg. A minisztérium azzal érvelt, amikor elméleti osztályokat szüntetett meg, hogy az évismétlő, lemorzsolódó diákok számát figyelembe véve, amúgy is kevesebb helyre lesz szükség. „Ez elméletben helytálló, a gyakorlatban azonban ezek a diákok nem tömbben vannak, hanem a megye területén szétszórtan, így nem lehet osztályokat megszüntetni még a beiratkozás előtt. Kiss Imre szerint a következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Azokkal nem tehetnek semmit, akiknek évet kell ismételniük, de név szerint ismerik azokat a fiatalokat, akik nyolcadik osztályban nem jártak rendesen órákra, és nem tervezik, hogy folytatják a tanulmányaikat. Őket és szüleiket személyesen keresik meg, és próbálják meggyőzni, hogy iratkozzanak be szakiskolába, ahol még havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak.
Hargita megyét sem érinti érdemben a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!