Szakemberek szerint csak rövid időre szól a tó látszólagos újjáéledése
Fotó: Ovi D. Pop
Termálvíz gyűl a turizmus leállása óta a pár éve kiszáradt püspökfürdői tündérrózsás tóba. Venczel Márton biológus szerint azonban kicsi az esély a természetvédelmi rezervátum megmentésére, ahhoz ugyanis csökkenteni kellene a kitermelést a környéken, ami gazdasági érdekekbe ütközik.
2020. április 22., 15:382020. április 22., 15:38
2020. április 22., 15:422020. április 22., 15:42
„Sokkal nagyobb a gazdasági érdek, mint a természetvédelem iránti elkötelezettség” – összegezte az egykori püspökfürdői természetvédelmi rezervátum, a termálvizű tó helyzetét a Krónika kérdésére Venczel Márton biológus. A nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője szerint a vízszintnek a turizmus leállása óta tapasztalt növekedése azt bizonyítja, hogy
Mint arról beszámoltunk, amióta a járványügyi intézkedések miatt leállt a turizmus, ezáltal pedig a termálvíz-kitermelés Félixfürdőn és környékén, újjáéledni látszik a hévízi tündérrózsa pár éve kiszáradt püspökfürdői természetes élőhelye. Erre Ovi D. Pop nagyváradi fotográfus hívta fel a figyelmet, az általa készített légi felvételeken jól látszik, hogy az évek óta száraz meder kezd megtelni vízzel. A természetvédelmi területek országos ügynöksége a Bihoreanul hetilap kérdésére a napokban megerősítette: termálvíz gyűl a tómederben, a félixfürdői és püspökfürdői gyógyturizmus leállása óta a vízszint tíz centiméterrel magasabb a megszokottnál, a víz hómérséklete pedig eléri a 27-28 Celsius-fokot.
Újjáéledni látszik a hévízi tündérrózsa pár éve kiszáradt püspökfürdői természetes élőhelye, amióta a járványügyi intézkedések miatt leállt a turizmus, ezáltal pedig a termálvíz-kitermelés Félixfürdőn és környékén.
A Nagyvárad melletti természetvédelmi terület újjáéledése azért lenne fontos, mivel
A rezervátum termálvizes tavacskájának eltűnésére még 2014-ben hívták fel a figyelmet természetvédelmi szakemberek, akik a helyi ökoszisztéma megváltozását a túlzott termálvíz-kitermelés számlájára írták.
A tó jelenlegi újjáéledése is ezt bizonyítja – jelentette ki a Krónikának Venczel Márton biológus, aki a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársaként évek óta nyomon követi a püspökfürdői élőhely sorsát.
– fogalmazott lapunknak a szakember.
Fotó: Ovi D. Pop
Rámutatott, a környéken sokkal több termálvizet termelnek ki, mint amennyi megengedett lenne, a püspökfürdői és félixfürdői turizmus szempontjából nagyon nagy érdek fűződik ehhez. Amint lecsökkent a kitermelés, a tó visszaállt az eredetihez közeli állapotba, legalábbis a víz tekintetében.
„Ha elegendő víz áll rendelkezésre annak ellenére, hogy aszályos időszak van, újra természetes módon felszínre fog törni” – mutatott rá az összefüggésekre a szakember, aki szerint azonban kevés az esélye annak, hogy a jelenlegi állapot hosszú ideig fenntartható legyen. Kifejtette, mivel nem valószínű, hogy a turizmus egyik napról a másikra újra fog indulni, nyár közepéig várhatóan lesz még víz a termáltóban. De valószínűsíthető, ahogy amint újraindulnak a strandok, és ismét nagy lesz a termálvízfogyasztás, másodjára is ki fog száradni.
Venczel Márton szerint a tó jelenlegi állapota továbbra is fenntartható lenne, de ahhoz hatósági intézkedésekre szükségesek. „Akkor lenne csak helyreállítható, ha csökkentenék a kitermelést: sokkal kevesebb termálvizet termelnének ki és édesvízzel pótolnák, illetve visszaforgatnák a vizet, ami költségesebb eljárás” – sorolta a lehetséges megoldásokat. Emlékeztetett, 2013–2014-ben, amikor még a Körösvidéki Múzeum kezelése alatt állt a püspökfürdői rezervátum,
Az 1931-ben természetvédelmi területté nyilvánított termáltó pedig elveszett, az élőhely öt-tíz évvel ezelőtti állapota ugyanis nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt nem sikerült szaporítani, véglegesen kipusztult. „A Racovița-kelét most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben, azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tíz példányra, végveszélyben van” – mutatott rá a biológus.
A legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, ez trópusi fajként a Nílus deltájában is előfordul, de üvegházakban is tartják. De ha nem tartható fenn az optimális vízszint, ez sem élne meg egykori természetes élőhelyén. Venczel Márton szerint a termálvíz-kitermelés csökkentése nélkül a püspökfürdői tó csak mesterséges módon lenne fenntartható. Ha a helyén medencét alakítanának ki, és folyamatosan szivattyúznák bele a termálvizet, akárcsak Félixfürdőn teszik. Ez esetben azonban már nem lehetne természetes élőhelyről beszélni, hívta fel a figyelmet a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!