Mi vár rájuk? Számos újdonsággal szembesülnek a diákok, tanárok, szülők
Fotó: Jakab Mónika
Néhány újdonságot is tartogat a gyerekek, szülők, pedagógusok számára a szeptember 11-én, hétfőn rajtoló új tanév. Miközben új tantárgyakat vezetnek be és csökkentik a maximális osztálylétszámot, az idén elfogadott új oktatási törvények ismét lehetővé teszik a tanintézetek számára, hogy bizonyos körülmények között kicsapjanak diákokat. Emellett többek között változnak az ösztöndíjak feltételrendszerei, illetve diákkártyát kaphatnak a tanulók – csak azt nem tudni, mikor. Az első, egyhetes vakáció október 28-án kezdődik.
2023. szeptember 07., 09:442023. szeptember 07., 09:44
Az új tanév egyik legfontosabb változtatása, hogy csupán egy évig volt érvényben a rendelet, miszerint nem lehet kicsapni diákokat a tanintézetekből. Bár korábban a szakminisztérium még azzal érvelt, hogy az oktatáshoz való jog alkotmányos jog, és mindenkit megillet, az új, a közoktatást szabályozó 2023/198-as törvény már lehetővé teszi, hogy egy diáktól „megváljon” iskolája. A jogszabály megfogalmazása szerint
A kicsapást fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, mely során a célszemélynek biztosítják a védekezéshez és a fellebbezéshez való jogot.
A Hotnews hírportál összeállítása szerint a középiskolákban a korábbi törvény előírásaihoz képest négy fővel csökken a maximális osztálylétszám. Az új jogszabály szerint az átlagos létszám 22 diák, egy osztályban nem lehetnek kevesebben 15-nél és 26-nál többen – utóbbi szám eddig 30 volt, az átlag meg 24. Harmincról 28-ra csökken az osztálylétszám felső határa a középiskolát követő, úgynevezett posztliceális képzésben is. A művészeti és sportiskolákban 25 főröl 24-re csökkentenek. Ezen osztályokon belül legtöbb négy csoportot hozhatnak létre, egy-egy csoport minimum négy és maximum 10 főből állhat.
Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.
A zsidók története. Holokauszt című új kötelező tantárgynak már elfogadták a tantervét, 11. osztályban oktatják majd. Érdekesség, hogy az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet – amelynek eredetileg közösen kellett volna kidolgoznia a tantervet az oktatási minisztérium szakembereivel – felrótta a szaktárcának, hogy már nem egyeztetnek velük, ezért kiléptek az előkészítő bizottságból.
Szintén kötelező lesz A romániai kommunizmus története című tantárgy, ám ennek még nem dolgozták ki az iskolai programját. Akárcsak a választhatóként bevezetendő, A romák története, rabszolgasága és deportálása című új tantárgynak.
Fotó: Veres Nándor
A jogszabály szerint a közoktatásban részt vevő tanulók I-es és II-es szintű kiválósági tantárgyverseny-ösztöndíjban, illetve érdem-, szociális és műszaki ösztöndíjban részesülhetnek. A Hotnews megjegyzi, hogy alkalmazási módszertana egyelőre közvitán van. A jelenlegi elképzelések szerint valamennyi osztály diákjainak 30 százaléka érdemi ösztöndíjban részesül tanulmányi eredményei alapján, tehát a legjobban tanulók. Feltétel ugyanakkor, hogy az illető diáknak 10-es legyen a magaviselete. Ez újdonság: eddig minden olyan tanuló érdemi ösztöndíjban részesült, akinek tanulmányi átlaga legalább 9,50 volt.
Változásokat eszközölnek a szociális ösztöndíjak rendszerében is. A diákok érdekképviselete tiltakozott az ellen, hogy az egyik szülőjüket elvesztő „félárva” diákok már csak akkor kapnak szociális ösztöndíjat, ha a másik szülő jövedelme nem haladja meg a minimálbért – eddig nem számított a szülő keresete.
Az okmány névre szól, és azt hivatott bizonyítani, hogy tulajdonosa élhet a diákokat megillető, az új törvény által szabályozott jogokkal, kedvezményekkel, illetve kereskedelmi egységek is hasonló kedvezményeket nyújthatnak a kártyák tulajdonosainak. A jogszabály szerint a kártyát a tanintézetek bocsátják a tanulók rendelkezésére minden oktatási ciklus kezdetén, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy ez konkrétan mikor történik meg az új tanévben.
Fotó: Veres Nándor
Amely – a korábbihoz hasonlóan – öt modulból és öt szünidőből áll. A 36 hétnyi tanítás – a tizenkettedikesek számára 34, a nyolcadikosok számára 35 hét – először október 28-án szakad meg hosszabb időre, az őszi vakáció november 5-ig tart. A téli ünnepek alatt december 23. és január 7. között nem lesz iskola, majd a megyei tanfelügyelőségek határozzák meg, hogy február 12. és március 3. között mikor tartják meg az úgynevezett sívakációt. A húsvéti-tavaszi szünidő 2024. április 27. – május 7. közöttre van betervezve, a nyári nagyvakációra június 22-ig kell várni.
Rövidebb megszakítások a következő tanévben is lesznek a hivatalos munkaszüneti napok alkalmával, illetve az oktatás világnapján is, amire csak október 5-ig kell várni. A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának jövő évi ütemterve szerint román nyelv és irodalomból 2024. június 25-én, matematikából június 27-én, anyanyelvi ismeretekből június 28-án írásbeliznek majd az általános iskolát elvégző diákok. Az érettségizők nyelvikompetencia-felmérője június 17-én kezdődik, az első írásbeli vizsga július elsején lesz.
Amint arról beszámoltunk, Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő szerint a romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – idei eredményei. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos alelnöke korábban a Krónikának felvázolta, mindaddig gyengék lesznek a magyar végzősöknek román nyelvből és irodalomból elért eredményei, amíg az új oktatási törvénnyel, az új nemzeti alaptanterv mentén írt tananyagokkal és új tankönyvekkel a rendszer teljes mértékben rá nem fókuszál arra, hogy idegen nyelvként oktassák a románt a kisebbségi gyerekeknek. Az érettségi kapcsán fenntartja, hogy különálló tanulmányi vonalakat kell felépíteni ama gyerekek számára, akik elméleti síkon szeretnének tanulni, illetve azoknak, akik inkább a technikai vonalat választják.
A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.
Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját – mondta Klaus Iohannis államfő kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!