
Fotó: Presidency.ro
Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik őket – mondta Klaus Iohannis államfő kedden, miután kihirdette a közoktatási és a felsőoktatási törvényt.
2023. július 04., 20:222023. július 04., 20:22
2023. július 04., 21:132023. július 04., 21:13
A Cotroceni-palotában mondott beszédében Iohannis reményét fejezte ki, hogy a törvények ünnepélyes kihirdetésén részt vevő döntéshozók hozzásegítik a Képzett Románia projekt gyakorlatba ültetését. „A mi felelősségünk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket, és megadni a jövő nemzedékeknek azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van a folyamatosan változó világban való boldoguláshoz. Továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy csak minőségi oktatással építhetjük fel a tudásra, az innovációra és haladásra alapozó társadalmat” – mondta Iohannis.
Felidézte, hogy a törvények előkészítésében oktatási szakértők, a hatóságok, tanulók, egyetemisták, tanárok, vállalkozók képviselői vettek részt, és az elmúlt évek összetett válságai dacára is sikerült elnyerni hozzájuk a szükséges politikai támogatást. „A gyorsan fejlődő technológia és a folyamatosan változó munkaerőpiac alkalmazkodóképességet, kreativitást és kritikus gondolkodást igényel. A ma elfogadott törvények megteremtik egy olyan Románia alapjait, amely ráhangolódik a 21. század történéseire, és amely teljes mértékben kihasználja a jövő lehetőségeit” – jelentette ki az államfő.
Az elnök szerint az új oktatási törvények célja a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságainak orvoslása, a magasabb színvonalú oktatás, a tanárok támogatása és tisztelete. A jogszabályok támogatják a beruházásokat, kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű térségek lakóinak, és nagy hangsúlyt fektetnek a diákok biztonságára. Az új közoktatási törvény számos programot ír elő az iskolai erőszak elleni küzdelemre, a hátrányos helyzetű tanulók élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, illetve a sport népszerűsítésére; az egyes diákok igényeinek figyelembevételével pedig visszaszorítja majd a funkcionális analfabetizmust – hangsúlyozta Iohannis.
Az elnök szerint a tanárok teljesítményét és elkötelezettségét indokolt esetben munkaidő-csökkentéssel, nyugdíjazáskor pedig bónuszokkal ismerik majd el, és azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű közösségekben tanítanak, pluszjuttatásokban és támogatásban részesülnek. Minden tanárnak lehetősége lesz a továbbképzésre, és azok számára, akik készek több tantárgyat tanítani, bevezetik a kettős szakosodást igazoló tanári oklevelet – sorolta Iohannis.
Fotó: Presidency
Kulcsfontosságú reformokat hoz a felsőoktatási törvény is az államfő szerint: a munkaerőpiac követelményeihez alkalmazkodva kiterjesztik a duális oktatást, amely érdekében integrált konzorciumokat hoznak létre. „A technika fejlődése ugyanis magasan képzett végzősök jelentkezését fogja megkövetelni; ezért az egzakt tudományok terén határon túli képzési lehetőségeket is támogatni fognak. Ugyanakkor kialakítják az egyetemi etikai szabályok, valamint a minden felelősre vonatkozó szankciók egyértelmű és átlátható rendszerét” – mondta az elnök.
„Minden bizonnyal ez a legtöbbet vitatott törvény minden idők Romániájában, és sokan továbbra is vitatkozni akarnak róla; de én azt javaslom, hogy azok legyenek sokan, akik alkalmazzák” – fogalmazott Klaus Iohannis. Az alkalomból a Cotroceni-palotában tartott ceremónián mintegy 120 személy vett részt, köztük Nicolae Ciucă szenátusi elnök, az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, több kormánytag, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok. 2018-ban hasonló ceremónia keretében hirdette ki államfő az Erdélyt Moldvával összekötő Egyesülés autópálya megépítéséről szóló jogszabályt.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági óvásait – amelyek szerint a jogszabályok sértik az oktatáshoz való jogot és a jogegyenlőség elvét – az alkotmánybíróság elutasította. Az USR néhány képviselője a reformcsomag kihirdetése napján molinókat feszített ki az elnöki hivatal bejáratánál, amelyek szerint „a Művelt Románia kudarca, hogy 50 ezer végzős nem iratkozott be az érettségire”, „Nagy néma, ma kihirdeti a nagy semmit”, „a Művelt Románia egy újabb korosztály feláldozását jelenti”.
Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
Fotó: Presidency
Egy másik előírás szerint a pedagógusok, szülők és nagykorú tanulók hozzájárulásával az iskolák térfigyelő kamerákat szereltethetnek fel az osztálytermekbe. A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig. Ilyen esetekben évente kérelmezniük kell munkaviszonyuk meghosszabbítását, a tanintézetnek pedig az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül el kell bírálnia azt, majd közölnie kell a döntést az indoklással együtt.
A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján. A két jogszabályt május 22-én fogadta el a szenátus döntő házként. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát. Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!