Fotó: Krónika
A képviselői tisztséget mindössze július 28-áig betöltő Vass Gabriella azért fordult a marosvásárhelyi törvényszékhez, mert a tanácsból való kizárásáról a döntésképességhez elegendő létszám nélkül határozott a testület. A törvénytelenséget a prefektúra is jelezte, a határozat visszavonását követelve. Mivel ez nem történt meg, belátható időn belül a prefektúra is a közigazgatási bíróságon támadja meg a makfalvi képviselői testület határozatát, tájékoztatta a Krónikát Zamfira Pora alprefektus. Az RMDSZ helyi szervezete azért döntött Vass Gabriella pártból való kizárása és az önkormányzatból való visszahívása mellett, mert az alpolgármester megválasztásakor a tanácsos vélhetően a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben bejutott férjét, Vass Imrét támogatta. Bár a voksolás titkos volt, és az érintett sem ismeri el, hogy az MPP-ben politizáló férjét támogatta volna, a szövetség helyi vezetői meg vannak győződve, hogy csakis Vass Gabriella lehetett az, aki átszavazott. Vass Gabriella eltávolítása után, szeptember 24-én az RMDSZ-nek sikerült leváltania tisztségéből Vass Imrét is, helyébe pedig a régi-új alpolgármestert, Varga Erzsébetet választotta a testület.
7-6, de ki javára?
Bár egyik magyar szervezetnek sem volt semmiféle ellenvetése amiatt, hogy a Vass házaspár egyik tagja az RMDSZ, a másik meg az MPP színeiben készül megméretkezni, a gondok a választási eredmények kihirdetésekor kezdődtek. Makfalva polgármesteri székét az addigi elöljáró, Zsigmond Vencel állatorvos foglalta el, az önkormányzati testületben viszont meglepő módon az RMDSZ csak minimális győzelmet aratott. A 13 tag közül heten a szövetség listájáról, hatan a polgári oldalról jutottak be. Vass Gabriella az RMDSZ színeiben, férje, Vass Imre az MPP tagjaként szerzett tanácsosi mandátumot. Kihasználva a furcsa helyzetet, a mindössze hat testületi taggal rendelkező polgáriak az első tanácsülésen Vass Imrét javasolták az alpolgármesteri székbe. Az MPP arra számított, hogy ebben az esetben a mérleg nyelvét Vass Gabriella jelentheti, az asszony pedig félretéve a pártpolitikát, szavazatával a férjét fogja támogatni. A taktikázás bejött, Vass Imre egy szavazattal többet szerzett, mint az újrázás előtt álló Varga Erzsébet.
Bizonyíték híján
A kedvezőtlen eredmény miatt az RMDSZ Vass Gabriellán verte el a port, annak ellenére, hogy az asszony a mai napig is azt állítja: nem ő volt az, aki átszavazott. „Többször elismételtem, most elmondom újból: nem én szavaztam át. Mégis kirúgtak az RMDSZ-ből!” – panaszkodik Vass Gabriella, miközben mindegyre azt ismételgeti, hogy ő eddig is buzgó RMDSZ-es volt, ezután is hű marad a szervezethez. „Tiszteletben tartom a férjem politikai meggyőződését, de én nem nyergelek át az MPP-be. Ezért is fordultam panaszommal Markó Béla elnök úrhoz” – mondja. Hetekkel ezelőtt megírt nyílt levele azonban nem változtatott a helyzeten. Mi több, Markó még csak válaszra sem méltatta a szövetség volt tagját.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ miért zárta ki soraiból Vass Gabriellát, mind Bán Mózes, a szervezet körzeti elnöke, mind Szabó Árpád megyei ügyvezető elnök az átszavazást hozta fel indokul. „Az alapszabályban is szerepel, hogy az, aki az RMDSZ ellen szavaz, kizárható a szervezetből” – érvel Bán. Szabó megítélésében Vass Gabriella önmagát sodorta rendkívül kényelmetlen helyzetbe, amikor tanácsosságot vállalt. „A hölgy akkor járt volna el sportszerűen, ha az adott helyzet miatt visszalép, és nem vállalja a tanácsosi tisztséget. Csakis így kerülhette volna el az átszavazás kényszerét” – vélekedik Szabó Árpád. Ezzel szemben Vass Gabriella azt állítja, hogy az esetleges konfliktus elkerülése végett, a tanácsosi jelöltlista összeállításakor éppen ő volt az, aki többször is kérte, hogy helyezzék a lajstrom végére. „Mindegyre azt mondogatták, hogy te húzóember vagy, szükségünk van rád! Én tisztességesen végig is csináltam a kampányt, az RMDSZ-vezetésből kiábrándult községbelieket győzködve, hogy szavazzanak ismét bizalmat a szövetségnek” – meséli a félreállított asszony.
Felvetésünkre, hogy a titkos szavazás esetén – még akkor is, ha a logika azt diktálja, hogy az RMDSZ hét tanácsosa közül Vass Gabriellának volt a legtöbb oka átszavazni – miként lehet bizonyítani, hogy ő volt az „áruló”, az RMDSZ-vezetők elmosolyodnak. „Bizonyítani nem lehet, de tudni igen” – sommázzák.
Családi nyomás
Bán Mózes azt állítja, Vass Gabriella többször is elsírta magát neki amiatt, hogy otthon a férje ellehetetleníti az életét, ha nem áll ki mellette. A Vass házaspár valótlannak és nevetségesnek tartja az RMDSZ körzeti elnökének állításait. „Mi tiszteletben tartjuk egymás véleményét” – hangoztatják szinte egyszerre. „A feleségem már évek óta a szövetség egyik alapembere, amit soha nem elleneztem. Miért is tettem volna, elvégre én sem vagyok RMDSZ-ellenes, csupán néhány csúcspolitikusával nem értek egyet” – pontosít az MPP-be iratkozott férj. Annak ellenére, hogy egy kívülálló számára a színmagyar küküllőmenti település megosztottnak látszik, Vass Imre és polgári társai büszkék arra, hogy meggyőződése miatt senkinek nem kellett feladnia addigi baráti kapcsolatait. Mondandóját Nemes József, a Makfalvához tartozó Hármasfalu gazdaköri elnöke is megerősíti. Az idős ember az MPP egyik oszlopos tagja, fia viszont a helyi RMDSZ elnöke. „Nem igaz, hogy a férjem azt kérné tőlem, hogy tagadjam meg a szervezetet, amelynek a tagja vagyok. Az MPP-vel sincs semmi bajom, de én addig küzdök, amíg visszavesznek az RMDSZ-be!” – hangoztatja ismételten Vass Gabriella.
Az asszony után a férj is
Vass Gabriella visszahívása és az RMDSZ-lista következő tagjával, Szoboszlay Kálmánnal való helyettesítése mégiscsak a szövetség gyanúját hivatott igazolni. A szeptember 24-i gyűlésen, amikor Zsigmond Vencel makfalvi polgármester Vass Imre felmentését és az új alpolgármester megválasztását javasolta, mindkét tanácsi határozat megkapta az RMDSZ mind a hét szavazatát. „Innen is látszik, hogy azelőtt melyik kolléga támogatta az ellenfelet. De különben is, Vass Gabriella társaságban többször is belátta, hogy ő nem teheti meg, hogy ne a férje mellett álljon” – mondja a polgármester, aki azt állítja, hogy ő bárki mással hajlandó lett volna dolgozni, csak Vass Imrével nem. Az MPP jelöltjét megbízhatatlan embernek tartja, aki – mint mondja – pénzekkel tartozik a rokonságnak, és az önkormányzattal szemben is jelentős adóhátralékot halmozott fel. Ebből a meggondolásból a három nyári hónap alatt Zsigmond nem volt hajlandó fontosabb dolgokat Vassra bízni.
A polgári oldal képviselőinek az a véleménye, hogy mindez csak blöff, Zsigmond egyetlen MPP-st sem lett volna hajlandó elfogadni az alpolgármesteri székben. Vass Imre papírokat vesz elő, mutatván, hogy a 2008-ra hátramaradt 150 lejes ingatlanadóját a rendelkezések értelmében december 21-éig még befizetheti. A helyi ellenzék szerint az újraválasztott elöljárónak nem is az volt a fontos, hogy valamelyik RMDSZ-es kollégája kerüljön az alpolgármesteri székbe. „Ha valakinek adóhátraléka is lenne, annak semmi köze a közigazgatási törvényhez. Ezt a tanács alakuló ülésén Bárczi Győző alprefektus egyszer már elmondta a polgármesternek, aki akkor is ennek alapján kelt ki ellenem. De itt nem rólam, az MPP-ről vagy az RMDSZ-ről van szó. A polgármester nem pártokban, hanem személyekben, pontosabban egy személyben gondolkodott: eddigi helyettesében, Varga Erzsébetben, a tanács egyetlen tagjában, akivel bizalmi viszonyba került” – vallja Vass Imre. Ezt erősíti a felesége is, mondván, hogy Zsigmond könnyen elkerülhette volna a polgári oldallal kirobbantott konfliktust. „Ha ő azt állítja, hogy én átszavaztam a férjemre, tételezzük fel, hogy Imre is átszavazott volna, amennyiben Zsigmond Vencel engem kér fel alpolgármesternek. De neki nem RMDSZ-es helyettes kellett, hanem kimondottan Vargánét akarta a székben látni” – véli Vass Gabriella. Az asszony viszont elismeri, hogy mindez csak egy lehetséges forgatókönyv lett volna, hisz neki nincsenek politikai vagy közigazgatási ambíciói. Vassné egészségügyi asszisztensként dolgozik a szomszédos községben, Kibéden, ahol munkája révén elismertségnek örvend.
A prefektúra is perrel
A makfalvi MPP önkormányzati képviselői augusztusban levélben fordultak Kálmán Lászlóhoz, az RMDSZ frakcióvezetőjéhez, akit arra kérnek, vesse latba tekintélyét a demokrácia szabályainak betartása érdekében. Zsigmond Vencel polgármester viszont furcsállja, miért avatkozik az MPP az RMDSZ ügyeibe. „Vass Gabriellát mi küldtük a tanácsba, mi hívjuk vissza” – szögezi le.
Az MPP-nek és a Maros megyei prefektusi hivatalnak viszont Vass visszahívásának módozatával van gondja. Mivel az asszony kizárásáról szóló határozatjavaslat eredetileg nem szerepelt a július végi gyűlés napirendi pontjai között, a hat MPP-s elhagyta a termet, Vass Gabriella pedig nem szavazott. Mivel a hat személyre zsugorodott testület döntésképtelenné vált, a prefektúra az ezek után hozott határozatok visszavonására szólította fel a tanácsot. Lapunk érdeklődésére Zsigmond Vencel polgármester eleinte tagadta, hogy a prefektúra ilyen lépést tett volna. „Nem kértek semmiféle visszavonást, azok mesék!” – jelentette ki. Amikor viszont elmondtuk, hogy éppen előttünk fekszik a Felicia Pop prefektus és helyettese, Zamfira Pora aláírását viselő, 2008. augusztus 28-án keltezett felszólítás, Zsigmond átfogalmazta előző kijelentését. „Az ügyet a törvényszék fogja tárgyalni. De a prefektúrának akkor sincs igaza!” – mondta.
A prefektúra jogászai azt is észrevették, hogy a Vass Gabriella visszahívását szentesítő júliusi 7-es számú tanácsi határozat eredeti változata hiányos. Megfogalmazói egy lényeges dolgot felejtettek ki: cikkelybe foglalni, hogy az érintett tíz napon belül a közigazgatási bíróságon megfellebbezheti a döntést. Mivel egy másik példány felső sarkába utólag rákerült ez a szöveg is, a két jogi végzettségű alprefektus, Zamfira Pora és Bárczi Győző az okirat-hamisítás bűncselekményének következményeire hívta fel a polgármester és a jegyző figyelmét.
(fotó: Ráduly András)
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.