Ki segít Szent Lászlónak?

Mint mondta, kételkednek abban, hogy kérésük megértésre talál a tanácsosok körében, ezért készek nemzetközi szintérre vinni az ügyet. „Fenn szeretnénk tartani az érdeklődést ez iránt, hiszen ha valamiről sokat és sokan beszélnek, több esély van a megoldásra” – hangsúlyozta Nagy. Ennek érdekében az iratcsomót eljuttatták a váradi származású Gál Kinga magyarországi EP-képviselőnek és Tőkés Lászlónak. „Fel akarjuk hívni a figyelmüket arra, ami Váradon történik” – tette hozzá az EMI-elnök.

Elzárkóznak az elöljárók
„Tekintettel arra, hogy nem nekem címezték a beadványt, hanem a polgármester úrnak, és én mindössze ennek a másolatát kaptam meg, nem értem, miért tőlem várják a megoldást” – válaszolta Biró Rozália a Krónika azon kérdésére, hogy támogatja-e az EMI kezdeményezését. Bár mint mondta, „természetes számít az 1280 váradi polgár véleménye”, mivel nem őt szólították meg, nem tud mit tenni. „Decemberben folytattam egy beszélgetést a fiatalemberekkel, ahol javaslatok is elhangzottak, azóta várom a visszajelzésüket, hogy ők mit tartanak elfogadhatónak” – mesélte az RMDSZ-es politikus. Mihai Groza polgármester egyértelműen visszautasította a segítséget. „Tudom, miről van szó: néhány fiatal át akarja nevezni a teret. Mit szólok hozzá? Sajnálatosnak tartom, hogy 2008-ban ez megtörténhet az Európai Unióban” – szögezte le a városvezető, és ezzel lezártnak tekintette a kérdést.  „Az RMDSZ-frakció mindenképp támogatja a magyarságot érintő felvetéseket, azonban körültekintően kell megválasztanunk azt a pillanatot, amikor egy ilyen határozattervezetet benyújtunk” – nyilatkozta lapunknak Vági László tanácsos, aki szerint egy rosszul megválasztott időpont többet árthat, mint amennyit használ. Vági szerint a Bihar Megyei Tanács is beleszólhat a kérdésbe, mivel egy tér átnevezéséről van szó, amihez a városi döntéshozó testületnek csupán a beleegyezését kell adnia. „Támogatjuk a kezdeményezést, de bízzák ránk, hogy mikor állunk elő a kérdéssel” – összegzett az önkormányzati képviselő.

A románok is támogatták
A Szent László tér ügye 2006 májusáig nyúlik vissza, amikor az EMI 44 nagyváradi civil, egyházi és politikai szervezet pecsétjével és ezek képviselőinek az aláírásával ellátott kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, tájékoztatott Nagy József Barna. Azt kérték, hogy a főteret a városalapító Szent László királyról nevezzék el, illetve több utca is magyar személyiségek nevét viselje. A beadvány szeptemberben került a tanács elé, és mivel a román pártok tagjai hevesen ellenezték az átnevezést, végül abban sikerült megegyezni, hogy az utcanévtáblákon ezután a román elnevezés mellett magyarul is feltüntetik a tér, utca, sétány szavakat, de a határozatot máig nem ültették gyakorlatba. „Emiatt a polgári engedetlenséget választottuk. Az igénylőknek új házszámtáblákat készítettünk, amelyen az utca régi magyar neve vagy a mai elnevezés fordítása szerepelt. Közel 200 ilyen táblát látni az ingatlanokon” – mesélte az EMI-elnök.
Az aláírásgyűjtést a tér átnevezéséért tavaly június 27-én, László napján kezdték el, ebben a velencei RMDSZ-körzet, az olaszi református egyházközség és magánszemélyek segítették őket. Egy kétnyelvű táblával a kezükben, amelyen a Piaţa Szent László/Sfântu Ladislau tér felirat szerepelt megkérdezték a járókelőket, zavarná-e őket, ha ezt a táblát látnák. „Elenyésző kisebbségben voltak azok, akiket zavart, a román fiataloktól pozitív visszajelzést kaptunk” – mesélte Nagy. Kérdésünkre, hogy a mintegy 60 ezer magyarhoz viszonyítva nem tartja-e kevésnek az 1280 aláírást, kitérő választ adott. „Úgy érzem, aki szívügyének tekinti a tér sorsát, aláírta az íveket. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar közösséget nem érdeklik az ilyen témák” – állapította meg az EMI-elnök.