Ki a gépekkel a folyókból!

Az egyik címzett a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság volt. Ennek vezetője, Dávid Csaba akkor azt nyilatkozta, hogy a kőkitermelések törvényesek, a cégek csak azokon a helyeken kaphatnak engedélyt a munkálatokra, ahol a folyók medrének alakulása veszélyt jelent a környezetre. A vezérigazgató Krónikának tett nyilatkozatából kiderül, még sincs minden rendben ezekkel a cégekkel. „Fokozatosan felszámoljuk ezeket. 2005-ben, amikor az igazgatóság élére kerültem, a Maroshévíz és Marosvásárhely közötti folyószakaszon 65 kavicsbánya volt, most már csak 11 működik. Ez a folyamat tehát jó irányba halad. Természetesen ezt, mint egy gordiuszi csomót, nem lehetett kettévágni, mert az igény nagy, lázas építkezés folyik térségünkben. Amíg nem tudunk alternatív kavicsforrást biztosítani, addig engedni kell” – mondta Dávid Csaba. Az igazgatóság felszólította a cégeket, keressenek szárazföldi kavicsforrást, és nagyrészük ezt meg is találta. A német Geiger cég például 70 hektárnyi megfelelő területet vásárolt, és ott folytat kitermelést. A kavicskitermelő cégek egyéves engedéllyel rendelkeznek, és ha ezeket nem újítják meg, akkor „elfogynak”, állítja a vezérigazgató.

Folytatják a munkát
Maros megyében létezik egy 2006-os megyei tanácsi határozat, amely szerint tilos a kőkitermelés a folyók medréből, tekintettel az utóbbi tíz évben tapasztalt katasztrofális következményekre. Ennek értelmében csak akkor szabad a folyó vizét megzavarni, ha árvízveszély áll fenn. Pokorny László és Hajdú Zoltán szerint jelenleg nem indokolt, hogy a Marosból bárki kavicsot kotorjon ki. A vitatott Maros-szakaszon, Szászrégen közelében, Petele község térségében a Kapusi Impex Kft.-nek van joga és engedélye kavicsot kitermelni. Kapusi Péter cégvezető a sajtónak korábban elmondta: hivatalos engedélye van erre. Munkájuk állítólag szükségszerű, partvédelemre volt szükség a folyónak ezen a szakaszán, a víz közeledett az országút felé, ezért mindenképpen ki kellett takarítani a medret.
De ez csak egy a sok cég közül, amely zavartalanul emeli ki a kavicsot a Maros és a többi Maros megyei folyó medréből. Ugyanakkor arra semmiképpen nincs mentség, hogy a kőtörésből, egyéb műveletekből származó szennyet a folyók vizébe juttatják.

Hétvégén tiszta a Maros
Az idei felhívás szerzői tavaly ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tettek közzé, de szerintük semmi sem változott. Úgy vélik, az egyéb környezeti károsodások mellett a kőkitermelés miatt nagy veszélyben van a folyó élővilága. Sajtóközleményükben azon uniós direktívára hivatkoznak, amely a vizek tisztaságának és minőségének a megőrzését célozza. Megkeresésünkre Pokorny László elmondta: az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a Maros vize hétvégén, szombaton és vasárnap aránylag tisztán érkezik Marosvásárhelyre, hétfőnként pedig zavarossá válik. Ez azért van, mert a kőkitermelő cégek hétvégenként nem dolgoznak. „Így aztán nem csoda, hogy Marosvásárhelyen az ivóvíz ára sokkal nagyobb, mint más hazai városokban. Ezt a környezetvédelmi őrségnek is jeleztük” – mondta a megyei tanácsos, aki halászember lévén jól tudja, hogy milyen a víz minősége, és hogy az utóbbi időben mennyire megcsappant a folyó halállománya.
A környezetvédelmi őrség vezetője, Gyékény Gertrúd a Krónikának elmondta: valóban tavaly és az idén is volt ilyen megkeresés. „A szennyezés nemcsak a Maros esetében áll fenn, hanem másutt is. Például tavaly Hármasfaluban a Silcom Kft.-t büntettük meg 300 lejre, mert szennyezte a Kis-Küküllőt, vagyis a bányászatból, a kőfeldolgozásból eredő anyagokat szűrés nélkül engedte be a folyóba” – mesélte. Gyékény Gertrúd arról viszont nem tud, hogy az illető cég változtatott-e valamit a magatartásán, vagy sem. A Maros mentén kitermelést végző cégeket folyamatosan ellenőrzik, de idén még egyet sem büntettek meg közülük.