Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a tanügyi szakszervezetek szerint, amelyek nagyszabású tüntetéssorozatot helyeztek kilátásba, amennyiben nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érintettek arra panaszkodnak: a tervezet az ígéretekhez képest kisebb béremelést biztosít az oktatási alkalmazottaknak. Nagy Gábor háromszéki szakszervezeti vezető lapunknak elmondta: a kormány és a parlament a hatályban lévő törvényeket sem tartja be.
2017. május 04., 12:292017. május 04., 12:29
Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint, amely nagyszabású tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, amennyiben a honatyák nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érdekvédelmi szervezet közleményben jelezte, hogy a kormányprogram szerint a közalkalmazottak bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.
Simion Hăncescu, a szakszervezet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet alapján így a béremelés mértéke a tervezettnél mintegy 6 százalékkal kisebb lesz. Hozzátette: a változás miatt ráadásul felmerülhet a kétség, hogy a tervezetbe foglalt előírásokat úgy hajtják-e végre, ahogyan azt megígérték. Az érdekvédelmi szervezet ugyanakkor a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó bérezési együtthatók módosítását is kéri. A FSLI tagjai arról is döntöttek, hogy amennyiben a parlament nem tesz eleget kéréseiknek, tüntetéssorozatot robbantanak ki.
A szakszervezeti tagok arra készülnek, hogy előbb utcára vonulnak, majd bojkottálják a vizsgákat, végső esetben pedig általános sztrájkot robbantanak ki – tudtuk meg Nagy Gábortól, a FSLI Kovászna megyei elnökétől. A Krónikának kifejtette: jelenleg a tanügyi rendszerben a legnagyobb bér a legmagasabb közalkalmazotti fizetés, vagyis az államelnök juttatásának 0,35 százaléka, az egységes bérezésre vonatkozó tervezet alapján viszont ez az arány 0,28 százalékra csökkenne.
A megyei elnök hangsúlyozta: a kormány saját választási ígéreteit szegi meg, hiszen korábban határozottan kijelentették, hogy a pedagógusoknak július elsejétől 20 százalékkal emelkedik a fizetésük. „Ha a július elsejei időpontot nem tartják, most miért hinnénk a január elsejei beharangozónak” – adott hangot bizalmatlanságának Nagy Gábor. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány még a hatályban lévő jogszabályokat sem tartja be, hiszen a törvény szerint az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) legalább 6 százalékát kellene fordítani, de 3 százaléknál nem adnak többet.
Rendkívül csalódott Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki lapunknak úgy fogalmazott: „állandóan becsapnak, átejtenek”. Úgy véli:
Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta: már rég nem azért kellene harcolniuk, hogy mindig egy kicsivel emeljék a fizetéseket, hanem arra lenne szükség, hogy rendes juttatást kapjanak a munkájukért, amit már csak az inflációhoz kellene időnként igazítani.
A közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezet szerint a fizetéskiegészítés fokozatosan valósul meg, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter állítása szerint az egységes bérezés tulajdonképpen 2022-re valósul meg. Az Economica.net hírportál számításai szerint például
Egy sokéves munkaviszonnyal rendelkező, ugyancsak a líceumban tanító pedagógus bére a jelenlegi körülbelül 3500 lejről 6000 lejre, majd 2022-re 6900 lejre emelkedik. Egy egyetemi professzor, aki most 6000 lejt vihet haza, 2020-ban több mint 11 ezer, 2022-ben pedig közel 14 ezer lejre számíthat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, általános iskolában tanító kezdő pedagógus juttatása ugyanakkor a tervek szerint a jelenlegi 1700 lejről 2022-ig csaknem 4000 lejre növekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!