Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a tanügyi szakszervezetek szerint, amelyek nagyszabású tüntetéssorozatot helyeztek kilátásba, amennyiben nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érintettek arra panaszkodnak: a tervezet az ígéretekhez képest kisebb béremelést biztosít az oktatási alkalmazottaknak. Nagy Gábor háromszéki szakszervezeti vezető lapunknak elmondta: a kormány és a parlament a hatályban lévő törvényeket sem tartja be.
2017. május 04., 12:292017. május 04., 12:29
Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint, amely nagyszabású tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, amennyiben a honatyák nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érdekvédelmi szervezet közleményben jelezte, hogy a kormányprogram szerint a közalkalmazottak bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.
Simion Hăncescu, a szakszervezet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet alapján így a béremelés mértéke a tervezettnél mintegy 6 százalékkal kisebb lesz. Hozzátette: a változás miatt ráadásul felmerülhet a kétség, hogy a tervezetbe foglalt előírásokat úgy hajtják-e végre, ahogyan azt megígérték. Az érdekvédelmi szervezet ugyanakkor a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó bérezési együtthatók módosítását is kéri. A FSLI tagjai arról is döntöttek, hogy amennyiben a parlament nem tesz eleget kéréseiknek, tüntetéssorozatot robbantanak ki.
A szakszervezeti tagok arra készülnek, hogy előbb utcára vonulnak, majd bojkottálják a vizsgákat, végső esetben pedig általános sztrájkot robbantanak ki – tudtuk meg Nagy Gábortól, a FSLI Kovászna megyei elnökétől. A Krónikának kifejtette: jelenleg a tanügyi rendszerben a legnagyobb bér a legmagasabb közalkalmazotti fizetés, vagyis az államelnök juttatásának 0,35 százaléka, az egységes bérezésre vonatkozó tervezet alapján viszont ez az arány 0,28 százalékra csökkenne.
A megyei elnök hangsúlyozta: a kormány saját választási ígéreteit szegi meg, hiszen korábban határozottan kijelentették, hogy a pedagógusoknak július elsejétől 20 százalékkal emelkedik a fizetésük. „Ha a július elsejei időpontot nem tartják, most miért hinnénk a január elsejei beharangozónak” – adott hangot bizalmatlanságának Nagy Gábor. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány még a hatályban lévő jogszabályokat sem tartja be, hiszen a törvény szerint az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) legalább 6 százalékát kellene fordítani, de 3 százaléknál nem adnak többet.
Rendkívül csalódott Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki lapunknak úgy fogalmazott: „állandóan becsapnak, átejtenek”. Úgy véli:
Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta: már rég nem azért kellene harcolniuk, hogy mindig egy kicsivel emeljék a fizetéseket, hanem arra lenne szükség, hogy rendes juttatást kapjanak a munkájukért, amit már csak az inflációhoz kellene időnként igazítani.
A közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezet szerint a fizetéskiegészítés fokozatosan valósul meg, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter állítása szerint az egységes bérezés tulajdonképpen 2022-re valósul meg. Az Economica.net hírportál számításai szerint például
Egy sokéves munkaviszonnyal rendelkező, ugyancsak a líceumban tanító pedagógus bére a jelenlegi körülbelül 3500 lejről 6000 lejre, majd 2022-re 6900 lejre emelkedik. Egy egyetemi professzor, aki most 6000 lejt vihet haza, 2020-ban több mint 11 ezer, 2022-ben pedig közel 14 ezer lejre számíthat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, általános iskolában tanító kezdő pedagógus juttatása ugyanakkor a tervek szerint a jelenlegi 1700 lejről 2022-ig csaknem 4000 lejre növekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halász Judit koncertjével kezdődött csütörtök este a XI. Temesvári Magyar Napok, amely vasárnapig mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!