
Szilágysomlyó és a fölötte magasodó Magura
Fotó: Facebook/Șimleu Silvaniei Oficial
Szilágysomlyón egyre csak csökken a magyarság, de próbálnak erősek, összetartóak és aktívak lenni. Az RMDSZ helyi szervezete igyekszik a járványhelyzetben is mindenben segíteni a közösséget, különös figyelmet szentelve a kulturális programoknak, megemlékezéseknek. Idén városünnepre készülnek, hiszen 770 éves az első írásos emlék Szilágysomlyóról.
2021. április 04., 13:422021. április 04., 13:42
2021. április 13., 14:072021. április 13., 14:07
A Zilahtól 25 kilométerre fekvő Szilágysomlyót 770 éve, 1251-ben említették először az írott források. Száz évvel később, 1351-ben már a település Báthory-várként ismert, a Magura-hegyen álló büszkeségét is dokumentálták.
Papp Zsolt László helyi RMDSZ-elnök, Szilágy megyei tanácsos terveikről, a település magyar közösségének jelenéről beszélt a Krónikának.
A várkert. A hagyományőrzők műsorát tavaly a járvány miatt csak online követhették az érdeklődők a Báthory Napokon
Fotó: Nánó Csaba
Papp Zsolt László szerint a járványhelyzet nagyon megnehezíti a munkájukat nemcsak a település első említésének megünneplése kapcsán, hanem az idei Báthory-emlékév eseményeinek megszervezése terén is. A település a Báthory-család egyik ágának a „fészke”, így a budapesti Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány közösen hirdette meg a Báthory-emlékévet 2021-re, illetve lengyel partnerek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az emlékév több kiemelt dátumhoz is kapcsolódik: 450 éve, 1571-ben választották Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé, 445 éve, 1576-ban tette le a lengyel királyi esküt a Wawelben, és 440 éve, 1581-ben alapította akadémiáját Kolozsváron.
A felújításra váró Báthory-vár látványterve már kész van
Fotó: Nánó Csaba
Az emlékév alkalmából nagyon sok tervük van, de úgy érzik, hogy sok minden nem lesz megvalósítható az aktuális járványügyi helyzet miatt, már csak azért sem, mert a magyarországi és lengyelországi partnerek a jelenlegi szabályozások szerint el sem látogathatnak Erdélybe (karantén nélkül).
A korlátozások ellenére igyekeznek valamilyen formában megtartani a már hagyományosnak számító rendezvényeiket, illetve a magyar közösség, a magyar identitástudat szempontjából fontos emléknapokat, ünnepeket. Papp Zsolt László elmondta, hogy például a minden év szeptemberében megrendezett Báthory-napok 2020-ban igencsak kis létszámmal, mondhatni zártkörűen zajlottak, de tartottak online megemlékezést is.

A Kraszna folyótól kettészelt Szilágysomlyó gyakorlatilag egybeforrt a helység legismertebb szülöttjének, Báthory Istvánnak a nevével. Emlékét ma is hűséggel őrzik a városka lakói. Idén a XXVIII. Báthory Napokat tartották meg a városban.
Papp Zsolt László arról tájékoztatott, hogy akárcsak a térség többi települése esetében, Szilágysomlyón is nagyon csökken a magyarok száma: a csaknem 15 ezres lélekszámú kisváros lakosságának már csak a 21-22 százalékát teszik ki.
„Szeretném a jövőben is ezt az üzenetet közvetíteni az emberek felé, hogy lehetünk mi kevesen, de erősek legyünk” – mondta a szilágysomlyói politikus.
A fejedelem megkoszorúzott szobra a templom tövében
Fotó: Nánó Csaba
A csökkenő számok miatt kiemelten fontosak számukra a magyarság ünnepei, az 56-os megemlékezéstől március 15-ig mindenre nagy hangsúlyt fektetnek. Utóbbi alkalmából idén az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Báthory Alapítvány közösen szervezett megemlékezést szűk körben, a járványügyi előírásokat betartva, de azt tapasztalták, hogy lett volna igény egy nagyobb léptékű, a nagyközönség számára nyitott rendezvényre.
„Mi úgy tapasztaljuk, hogy az emberek éhesek az a kultúrára. Fontos, hogy megőrizzük a kultúránkat, és a jövőre nézve is ápoljuk azt” – osztotta meg Papp Zsolt László.
Fotó: Nánó Csaba
Másfelől csökken a születések, a gyerekek száma is, ami a helyi magyar általános iskola, a Báthory István Gimnázium szempontjából is nehézségeket okoz, hiszen egyre nehezebb és nehezebb az osztályokat megtölteni gyerekekkel. Az iskola, illetve a fiatalság kapcsán Papp Zsolt László azt is elmesélte, hogy alapvetően Szilágysomlyón aktív, mondhatni pezsgő diákélet van rendezvényekkel, foglalkozásokkal, de sajnos a tavalyi év ilyen szempontból is „kártékony” volt. A településen működik egy Szederinda nevű citeracsoport, amely külföldön is ismert, van cserkészcsapat, valamint az egyházak is kiemelten foglalkoznak a gyerekekkel, illetve eddig volt néptáncoktatás, táncház is.
Fotó: Nánó Csaba
Szilágysomlyó életében „kisebb-nagyobb bonyodalmak” is vannak, mivel a tavaly ötödször újraválasztott polgármestert, a függetlenként induló, a Nemzeti Liberális Párt által támogatott Septimiu Ţurcaşt nemrég elítélték (hivatali visszaélés miatt jogerősen három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott), így hamarosan, május végén–júniusban új választást kell hogy tartsanak. Egyelőre nem biztos, hogy a helyi RMDSZ indít saját jelöltet, vagy összefog valamelyik román párttal. Ezt a következő hetekben döntik el. Ennek kapcsán Papp Zsolt László azt is elmondta, hogy
Fotó: Nánó Csaba
A polgármesterváltás reményeik szerint nem lesz különösebb befolyással a helyi RMDSZ terveire, projektjeire: Papp Zsolt László hangsúlyozta, hogy mint Szilágysomlyó, illetve a körzet RMDSZ-es elnöke, és mint Szilágy megyei tanácsos is próbál tenni, lobbizni azért, hogy a helyzet ne befolyásolja negatívan a körzet vagy a település életét, pályázatait, ne legyenek „blokkolva” emiatt.
– szögezte le a helyi RMDSZ elnöke.
A több mint négyszáz éves műemlék ügyét már több éve képviseli Papp Zsolt László, lengyel partnerekkel is egyeztetett a felújítás kapcsán. A polgármesteri hivatal pályázatot is benyújtott a megvalósítás érdekében, ám nem várt akadályba ütköztek:
Papp Zsolt László most többek között a Civitas Alapítvány segítségével ismét egy pályázat benyújtásán dolgozik az Európa Unió felé, melyben 14 millió eurós támogatást kérnek a vár felújítására. „A Báthory-vár Szilágysomlyó jelképe. Nem szeretnénk, hogy csak úgy elporladjon, mint sok más település műemlékei” – jelentette ki Papp Zsolt László.
Fotó: Nánó Csaba
A politikus reméli, hogy munkájának, munkájuknak látszatja is lesz. Éppen ezért abban bízik, hogy minél hamarabb lejár a járványidőszak, és mihamarabb újra tudnak ünnepelni, együtt lenni. Nagyon sajnálja, hogy az elmúlt évben sok esemény elmaradt, ami az embereknek fontos – legyen szó majálisról, testvérvárosi látogatásokról, városnapokról. Terveik, ötleteik már most is vannak, és remélik, hogy mihamarabb minél többet meg tudnak valósítani ezek közül.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
szóljon hozzá!