Fotó: Boda L. Gergely
Több Maros megyei településen is csökkenteni kell a következő tanévtől a magyar tannyelvű osztályok számát, mivel egyre kevesebb gyermeket íratnak be az érintett iskolákba.
2015. február 24., 19:152015. február 24., 19:15
A szászrégeni tanintézetekben például tavaly összesen három új magyar osztály indult, de idén már csak kettőt hagytak jóvá. Dicsőszentmártonban és Marosludason is aggasztó a helyzet, hiszen a tavalyi kettőhöz képest az ősszel kezdődő új tanévben már csak egy-egy előkészítő csoport indul, viszont jó hír, hogy Szovátán és Nyárádszeredában még nincsenek ilyen gondok.
Hereşanu Ildikó, a ludasi Ioan Vlăduţiu Gimnázium tanítója – ahol a következő tanévtől megszűnik a magyar tannyelvű oktatás – rámutatott: három éve vette át a második osztályosok oktatását, és már akkor egyértelmű volt számára, hogy miután az ő diákjai végeznek, nem indul több magyar csoport.
Fejes Réka magyar tannyelvű elemi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondása szerint a gyermeklétszám folyamatos csökkenésén kívül az is közrejátszik, hogy a nagyvárosok „elorozzák” a gyermekeket a kisebb településekről, mindez pedig veszélybe sodorja a kisvárosi és vidéki magyar oktatást.
A szakértő rámutatott: ugyan az iskolák a körzetükbe tartozó iskolaköteles korú gyermekek összesítésekor felbecsülik, hány csoportra lesz szükségük, de nem biztos, hogy mindegyik érintett gyermeket abba a tanintézetbe íratják, emiatt a tervezetthez képest kevesebb új osztályt tudnak indítani.
Tavaly megyeszerte 116 magyar tannyelvű előkészítő engedélyezését igényelték, ebből végül 110 lett, idén pedig ennek nyomán 110 osztály indítását tervezik. A szaktanfelügyelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a városi iskolákban legalább 20 gyermek szükséges egy osztály elindításához, míg vidéken 12–15 is elég. Maros megyében szeptemberben 5863 gyermek kezdi meg az iskolát, közülük 1953 magyar anyanyelvű, a 110 magyar tannyelvű előkészítő osztály mellett pedig 193 román indul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!