Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának

A közügyektől való visszahúzódás jellemzi az emberek magatartását. Erre tevődött rá az elhúzódó pártfúzió – csak másodjára, 2022 végére született meg a végleges bírósági döntés az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesüléséről. Az Erdélyi Magyar Szövetség mára stabil pártszerkezettel rendelkezik: valamilyen formában és mértékben gyakorlatilag Erdély legtöbb részén jelen vagyunk.

– A választópolgároknak mennyi információjuk van arról, hogy a helyhatósági választásokon mit kínál az Erdélyi Magyar Szövetség, a párt önkormányzati és polgármesterjelöltjei?

– A választások előrehozása ott jelent kihívást, ahol szervezetünk ellenzékben politizál. Itt inkább az utolsó periódusban próbálják a csapatot összeszedni, amivel nem értek egyet. Azt szeretném, hogy a következő mandátum során ez a rossz szokás megszűnjön az EMSZ-ben. Erdély-szerte dolgoznak önkormányzati képviselőink, azonban tevékenységüket nem mindig sikerült láthatóvá tenni, ezen is változtatnunk kell.

Úgy gondoljuk, hogy a helyi és a megyei önkormányzatokban kell a magyar jelenlétet erősíteni, hogy jobb körülményeket teremthessünk az itt élőknek az itthon maradáshoz.

– A helyhatósági kampányra időzítették az RMDSZ-szel kötött országos választási megállapodást, amelynek azonban az alkalmazása a jelek szerint elakadt. Mi okozza a nézeteltéréseket a nagyobbik magyar alakulattal?

– Az RMDSZ-szel kötött megállapodást még az ősszel kezdeményeztük, hogy a sorra kerülő négy választáson – a helyhatóságin és a három országos kicsengésű megmérettetésen – egységes módon lehessen fellépni a szavazatmaximalizálás érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a három országos választáson nem indulunk külön. Részünkről ez politikai döntés, ami a felelős politikai gondolkodás eredménye. Cserébe megkaptuk a negyedik helyet az európai parlamenti jelöltlistán, és befutó helyet kapunk a leendő parlamenti választásokon az RMDSZ-listán. A megállapodás végső szövegét, amelyben szerepelt a helyi koalíciók lehetősége, mindkét szervezet döntéshozó fóruma elfogadta. Az EMSZ részéről rábólintott az országos elnökség és az RMDSZ részéről a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Ennek ellenére két hét elteltével a SZÁT önkényesen úgy döntött, hogy sehol nem engedélyezi a helyi választási koalíciót. Azt mondták, jelöltjeink lépjenek fel az RMDSZ-listára.

korábban írtuk

Kártevő rovarokhoz hasonlítja az EMSZ politikusait az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke (VIDEÓ)

Legyekhez, szúnyogokhoz hasonlítja az Erdélyi Magyar Szövetség képviselőit Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Az EMSZ botrányosnak nevezi a kirohanást, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz fordul.

– A tömbvidékek legtöbb településén az EMSZ önálló helyi és megyei önkormányzati listát állított, illetve saját polgármester- és megyei tanácselnökjelölteket indít. Interetnikus környezetben, illetve szórványban miért nem sikerült kiegyezni az RMDSZ-szel?

– Számunkra nem járható út RMDSZ-listán bekerülni a helyi önkormányzatokba: ez nem összefogás, hanem a hosszabb távú beolvasztás kísérlete. Az interetnikus és szórvány vidékeken vannak települések, ahol elveszhet vagy gyengülhet a magyar képviselet, amennyiben két magyar párt jelöltjei versengnek egymással. Az ilyen helyzetekre lett kidolgozva a kétpárti megállapodás egyik cikkelye, amely kimondja, hogy a helyi koalíciók megalakításának lehetőségére a pártok vegyes bizottságot hoznak létre.

Ilyen formán feszültség nélküli közös lista alakítható ki, amelyen minden szereplő megőrzi pártidentitását. Ezt nem sikerült megvalósítani az idei helyhatósági választásokra készülődve. Annak ellenére sem, hogy az aggasztó demográfiai adatok, a közösség állapota, a közöny, az elvándorlás arra kellene sarkalljon minden politikai szereplőt, hogy magába szálljon, és eldöntse, mire fordítja energiáját: az ellenfél lejáratására, vagy a közösségi érdekekre.

– Az a vád érte önöket, hogy Bihar megyében a magyar képviseletet gyengítik azáltal, hogy Nagyváradon és a megyében is önálló tanácsosi listával, polgármester-, illetve megyei tanácselnökjelölttel vágnak neki a helyhatósági választásoknak. Ezt hogyan kommentálja?

– Annak ellenére, hogy a megyében nagyon ellenséges RMDSZ-közeg létezik, az volt a kérésünk, hogy a szavazatmaximalizálás érdekében helyi koalícióban induljunk. Csak ezzel érhető el, hogy az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő kerüljön be a városi, illetve a megyei tanácsba. Mint ismeretes, a helyi koalíció lehetőségét a Bihar megyei RMDSZ határozottan elutasította, ezért születtek meg az EMSZ saját városi és megyei listái.

Ennek előzményeként megpróbáltunk együtt indulni méltányos körülmények között az RMDSZ-szel, ami nem sikerült. Ha a választási koalíció összejött volna, ma teljesen más hangulat uralkodna Bihar megyében.

Polgármestereink helytállása és közösségi sikerei bizonyítják, hogy nem igaz az RMDSZ részéről időről időre elhangzó primitív helyi kampányszlogen, hogy amelyik közösség nem az RMDSZ-re szavaz, az a település nem kap pénzt fejlesztésekre. Az általunk vezetett községekben és városokban sokkal emberközelibb és jobb hangulatú önkormányzat működik, másrészt mindenhova bőven jutott pályázati forrás.

– A napokban közzétett állásfoglalásukban arra hívják fel a figyelmet, több településen fennáll a veszélye annak, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nem jut urnabiztosi helyekhez a helyi választási bizottságokban. Mi az oka ennek?

– A bukaresti kabinet sürgősségi kormányrendeletben összevonta az önkormányzati és az európai parlamenti választást, azonban változatlanul hagyta a szavazókörzetenként elfogadott hét urnabiztosi helyet. Ebből hatot a parlamenti frakcióval rendelkező pártok, illetve a nem magyar kisebbségi frakció foglalhat el – függetlenül attól, hogy van-e helyi jelöltjük vagy nincs –, ugyanakkor egy másik urnabiztosi kört is bevezettek. Azok az EP képviselővel rendelkező pártok kaphatnak urnabiztost, akik nem rendelkeznek romániai parlamenti frakcióval, függetlenül attól, hogy van-e jelöltjük vagy nincs. Az RMDSZ, a kisebbségi frakcióval kötött egyezség alapján, egy második kör saját urnabiztost jelölt, ami azzal jár, hogy sok településen mind a hét urnabiztosi hely elkelt, így parlamenten kívüli pártként az EMSZ jelöltje több helyen nem került be a helyi választási bizottságokba, hiába indulunk sok erdélyi önkormányzatban.

Korábban módosítást nyújtottam be a szenátusban a már elfogadott és a képviselőház előtt álló sürgősségi kormányrendelethez, de belső érdekeik miatt a kormánypártok nem sietnek a törvénytervezet megszavazásával.

mert számára szavazókörzetenként egy is elegendő. Ha egy pártnak formálisan más színekben több urnabiztosa is van egy szavazókörzetben, az eleve gyanúra adhat okot.

korábban írtuk

Marosvásárhelyen alpolgármesteri székre pályázik, az RMDSZ-t szószegéssel vádolja az EMSZ

Száztíz helyszínen indít jelölteket Erdélyben a június 9-ei helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), amely a márciusban kötött országos megállapodás ellenére számos településen és megyében kutya-macska barátságot ápol az RMDSZ-szel.

korábban írtuk

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.