2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
Egy sírhely 25 évre váltható meg, de amíg él örökös, újra megújítják a szerzõdést, így apáról fiúra öröklõdnek a sírok. A Vártemplom temetõjében már alig van bérelhetõ hely. A 3,5 hektáros sírkertben nem is lehet elõre megváltani a sírhelyet, ez csak akkor lehetséges, amikor valaki meghal, és csak reformátusoknak adnak sírhelyet. Dezsõ András lelkipásztor úgy látja, a helyhiányt csak úgy tudják megoldani, ha a katonaság visszaadja a városnak a temetõ szomszédságában levõ területet, ahol valamikor lövészeti gyakorlóteret mûködtettek. A kataszteri dokumentumokban a 7,5 hektáros telek a város tulajdonában van, ezért már több ízben megpróbálták bekeríteni, így bõvítve a meglevõ temetõt, de a katonaság megakadályozta. „A hadsereg a kommunizmusban kiállított, szerintünk érvénytelen papír alapján tart igényt a területre\" – fejtette ki kérdésünkre Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester. A katonaság arra hivatkozik, hogy gondozására bízták az állami területet, holott a telekkönyvekbõl egyértelmûen kiderül, hogy az a város tulajdonában volt. A kérdésben többször megkeresték a védelmi minisztérium képviselõit, de nem sikerült megoldást találniuk. „Abban bízunk, csökkentik a katonaság indokolatlanul magas létszámát, és akkor lemondanak a bitorolt területrõl, ahol jelenleg juhokat legeltetnek\" – fejtette ki Czimbalmos.
K. Zs.
Sírhelyek a Szemerján és a köztemetõben
A Szemerja negyedi református templom kertjében már nincs hely új sír kialakítására, ezért két évvel ezelõtt 1,4 hektáron új temetõt alakítottak ki, a Makovecz Imre által tervezett új ravatalozóház körül. Incze Zsolt református lelkipásztor elmondta, az új, mintegy 1500 helyes temetõben eddig 55 sírhelyet létesítettek.
Az önkormányzat által mûködtetett, múlt század elején létrehozott köztemetõben nincsenek gondok, ott még sok az üres hely. A négy hektáron elterülõ sírkertben mintegy tízezer üres sírhely van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok