Hirdetés

Kevés az iskola a román nyelvtudáshoz?

Terítéken a probléma. Sok oktató szerint hiába az alternatív tanterv, az iskola önmagában kevés a románnyelv-tudáshoz •  Fotó: Biró István

Terítéken a probléma. Sok oktató szerint hiába az alternatív tanterv, az iskola önmagában kevés a románnyelv-tudáshoz

Fotó: Biró István

Jó hatással van ugyan a magyar gyerekek románnyelv-tanulására, de önmagában nem tanítja meg őket románul kommunikálni hétköznapi helyzetekben az alternatív román tanterv, tankönyv – derült ki több száz pedagógus visszajelzése alapján.

Pap Melinda

2020. május 07., 08:392020. május 07., 08:39

Összességében jó hatása van az alternatív románnyelv-oktatás bevezetésének arra, hogy a magyar gyerekek elsajátítsák az állam nyelvét, de nem váltotta be hiánytalanul a hozzá fűzött reményeket – összegezte a 8 éve zajló folyamatot a pedagógusok visszajelzése alapján Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét is betöltő szociológus, egyetemi docens a 10. Szociológus Napok online kiadásának második napján számolt be a több mint 300 magyar oktató tapasztalata alapján levont következtetésekről.

Emlékeztetett:

Hirdetés

a nem román anyanyelvűek számára 2013-ban vezették be az alternatív románnyelv-oktatást azzal a céllal, hogy jobban elsajátíthassák az állam nyelvét.

A régóta várt módosítás az oktatási reform része, de jóval nagyobb figyelem övezi, mint a többi tantárgyat. Ami nem meglepő, hiszen az erdélyi magyar közösség körében a 90-es évek vége felé kezdtek markánsan megjelenni a mindennapi románnyelv-használatban tapasztalható gondok, az, hogy a magyar gyerekek, fiatalok, egyetemisták egyre kevésbé képesek használni az állam nyelvét iskolán kívül.

Senki se menekül?

A probléma nem új keletű – hívta fel a figyelmet Magyari Tivadar, szórványosan a 70-es, 80-as években is létezett, ám a 2000-es évek elejére egyre nagyobb méreteket öltött. És látványosabban is megnyilvánult, hiszen

a románnyelv-tudás hiánya az iskolai eredményekben is megmutatkozik: az iskolai teljesítmény a jó tanulók körében is romlott románból.

„Különböző fokozatai vannak, földrajzi helytől függően másként nyilvánul meg, de a romániai magyar közösség fiatal generációjának akár a háromnegyedét is érinti” – jelentette ki a szociológus.

A leginkább a tömbmagyar területeken, a Székelyföldön és a Partiumban jelentkezik a probléma, de szinte teljes egészében románlakta megyékben, azaz szórványban is tetten érhető a zömében magyarlakta falvakban. Fehér megyében ilyen jellemzően Torockó, de Beszterce-Naszód, Temes, Arad és Kolozs megyében is akad példa.

Idézet
A legbrutálisabban azon szórványbeli falvak esetében jelentkezik, ahol ahogy kilépnek a faluból, csak olyan településre tehetik be a lábukat, a megyeszékhelyt is beleértve, ahol a románok vannak többségben, és románul kell beszélni”

– mutatott rá Magyari.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A románnyelv-tudás hiánya a 70–80-as évekkel ellentétben új keletű problémaként a nagyvárosi szórványt is érinti, itt jellemzően a nagyvárosi középosztály szembesül vele, mely a leginkább kommunikáló réteg, és elég széles ahhoz, hogy a közérzületet meghatározza. „Kolozsváron, Nagyváradon, de Szatmárnémetiben is szembesülünk azzal, hogy a gyerekek nem tudnak románul, nem tudnak válaszolni, ha kérdezik őket, nem boldogulnak, ha kimennek a városba” – hívta fel a figyelmet az előadó.

Hosszú, késlekedő folyamat

A 2013-ban elindított reform erre a problémára próbált megoldást találni azáltal, hogy első körben az elemi oktatásban igyekeztek beszédszituációkra épülő oktatást bevezetni. „Próbálták minél inkább megmozgatni a gyerekeket, akár kimozdítani az iskolapadból, és a mindennapokban használható román nyelvet tanítani” – mondta Magyari Tivadar. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

fokozatosan bevezetett, 12 évig tartó folyamatról van szó, melynek sürgős problémát kellene orvosolni.

A 2013-ban iskolát kezdő diákok 2017-ben lettek ötödikesek, 5–8. osztályban ekkor vezették be az alternatív románnyelv-oktatást, a funkcionalitásra törekedve. Magyari Tivadar mégis úgy értékeli, hogy a reform felemás, késlekedő, hiszen 12 évre nyúlik ki. 2024-ben fejeződik be, az e szerint tanuló diákok akkor lesznek 12-esek, jelenleg a 8. osztályt fejezik be, és a képességvizsgára készülnek.

A szociológus szerint épp ez sarkallta a folyamatot követő szakmai csapatot arra, hogy összesítse a pedagógusok eddigi tapasztalatait, hiszen a 9–12. osztály számára ezután kezdik el kidolgozni az alternatív tantervet, tankönyvet. Elmondta, a kezdetektől egy 300–400 pedagógust tömörítő panelcsoport révén követik a reform eredményességét, akiket legutóbb idén tavasszal kérdeztek eddigi tapasztalataikról.

Felemás eredmények

Az alternatív románnyelv-oktatással szembeni elsődleges elvárás a román nyelv tanulásának, tanításának a megkönnyebbítése volt mind a tanulók és szüleik, mind a pedagógusok részéről. Ezzel elégedettek az oktatók, hiszen bár késve jelentek meg a tankönyvek, folyamatos tankönyvmizéria kísérte a folyamatot, mind a pedagógusok, mind a diákok, szülők

pozitívumként értékelik, hogy kevesebb lett a szöveg, és az elsajátítandó szókészlet problematikája is enyhült, könnyebben érthető szavakkal szembesültek a diákok.

„Összességében jónak látják a változásokat a pedagógusok. Bár kritikák is elhangzanak, a tanítás-tanulás szintjén jó a visszajelzés” – mondta Magyari Tivadar. A reformmal szemben támasztott másik elvárás a az iskolai teljesítmény javulása volt románból, valamint az országos vizsgákon, a képességvizsgán és érettségin. Utóbbiról csak jövőre lesznek eredményeink, hiszen az idei 8. osztályosok lesznek azok, akik az új tanterv-tankönyv alapján tanult románnyelv-tudásukat kell kipróbálják. Ráadásul egy, a román társaiktól eltérő próbán, hiszen időközben a jogszabályok ezt is lehetővé tették, mondta Magyari Tivadar.

„Cer” vagy „văzduh”?

A szociológus szerint a románnyelv-tanítás reformja épp a harmadik, legfontosabb elvárás szintjén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: abban, hogy megoldja a magyar gyermekek román nyelven való boldogulását a mindennapi élethelyzetekben. Ezzel kapcsoltban fogalmazódik meg a legtöbb aggály a pedagógusok részéről, akik szerint a kudarc okai a reform mikéntjében és magában az iskolarendszerben is keresendők.

Idézet
A többség elégedetten használja az új, alternatív rendszert. Amiről vita van, és nemcsak a pedagógusok körében, hanem a szülők részéről is, az a szókészlet. Főleg 5–6. osztály kapcsán jelentették, hogy nehéz kifejezések bonyolítják a szövegértést”

– magyarázta az RMDSZ oktatási ügyvezető elnökhelyettese. Rámutatott, bár a román nyelv oktatása terén ma már nem olyan nagy a szakadék az elemi és a középiskola alsó tagozata között, mint régen, a képi szövegértéshez szokott friss ötödikesek ma is nehezen birkóznak meg a bonyolultabb kifejezésekkel. Arról is vita folyik, hogy egy ötödikes magyar gyereknek milyen alapszókincse kell hogy legyen románból. Számos vélemény, tanulmány van erről, amit egy következő reform kapcsán figyelembe lehetne venni, mondta az illetékes. Például arra is kiterjednek, hogy előbb a „cer” szót tanulja meg a gyerek, és utána jön a „văzduh”, a „tufă” után a „tufiș”.

Az oktatási szakpolitikus, társadalomkutató szerint bár a pedagógusok jónak tartják a reformot, kifogásolják, hogy elmaradt a kísérleti fázis, nem volt tesztcsoport. Ahogy arra is sok a panasz, hogy a szakértőket legtöbbször magukra hagyta a minisztérium.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

Nehezen tanítható

Az iskolának a román nyelv oktatásában betöltött szerepéről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik úgy vélik, hogy az iskolának elég nagy szerepe lehetne ebben, de egyedül nem képes rá, ha az iskolán kívül nincs meg a „spontán átlépés” az egyik nyelvből a másikba. Mások szerint az iskola szerepe csak másodlagos, ha a gyerekek nem érintkeznek román társaikkal, nehezen tudja őket felzárkóztatni. De a szociológus szerint

olyan „kemény megfogalmazás” is létezik, miszerint egy 6–7 éves gyereket, aki anyanyelvén is most tanul írni, olvasni, számolni, iskolában nagyon nehéz megtanítani románul.

Többnyire „betanul” bizonyos beszédhelyzeteket, 2–3. osztályban sem tud kommunikálni. „Óvatos megfogalmazásban: nehezen tanítható a román olyan magyar gyerekek számára, akiknek semmi kapcsoltuk nincs a román közeggel. Éppenséggel tanítható, de egy nagyon távoli, egzotikus nyelvként” – mutatott rá a szociológus.

Következtetésként elmondta, a körülmények, a problémás oktatási rendszer és az állandó tankönyvmizéria ellenére a pedagógusok jó munkát végeztek a román nyelv alternatív oktatása terén. Azonban komoly aggályokat fogalmaznak meg annak kapcsán, hogy áttörést hoz-e ez a reform az iskolai eredmények, illetve országos vizsgák szintjén, valamint a mindennapi románnyelv-tudásban.

Az ezzel kapcsolatos aggályok földrajzi helytől függően eltérően jelentkeznek, és abban is különbségek vannak, hogy a szülők hogyan élik meg ezeket. Bizonyos vidékeken kevésbé tudatosítják, a Székelyföldön, a nyárádmenti falvakban inkább iskolai problémának tekintik: a gyereknek rossz jegyei vannak, megbukik, nem sikerül az érettségije románból. A vegyes lakosságú nagyvárosokban, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben inkább annak felismeréseként jelentkezik, hogy a gyerek nem boldogul románul, nem képes helytállni a mindennapi helyzetekben, és erre úgy tűnik, az alternatív románnyelv-oktatás sem nyújt megoldást. Az „ijedség” többnyire 5–6. osztályban jelentkezik, hatására a szülők elkezdik magánórákra, alternatív nyelv-
órákra járatni csemetéiket, igaz, a többség még mindig inkább a gyenge románeredményektől félve, mint gyereke jövőjét, román környezetben való boldogulását tartva szem előtt.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 08., vasárnap

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”

Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.

Az AUR-ral kapcsolatos bírálatokra reagált Csoma Botond: „az egész úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött”
Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön

Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.

Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a Székelyföldön
2026. november 08., vasárnap

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése

Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.

Újabb lendületet kaphat a kolozsvári gyermekkórház építése
2026. november 08., vasárnap

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben

Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.

Legyen bányászat? Népszavazás a magnéziumbánya miatt tiltakozó erdélyi községben
Hirdetés
2026. november 07., szombat

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot

Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.

„Mindenki magáénak érezheti majd”: visszaállítanák Máramarossziget főterére a barokk Mária-szobrot
2026. november 07., szombat

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
2026. november 06., péntek

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok

Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.

Egy garzon lakbérének csaknem harmadát is megkaphatnák támogatásként a kolozsvári fiatalok
Hirdetés
2026. november 06., péntek

Torockóról üzen az RMDSZ Bukarestnek: ellenzi az erdélyi magyar önkormányzatok felszámolását

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.

Torockóról üzen az RMDSZ Bukarestnek: ellenzi az erdélyi magyar önkormányzatok felszámolását
2026. november 06., péntek

Hasít az autópálya-építés Székelyföldön (videóval)

Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.

Hasít az autópálya-építés Székelyföldön (videóval)
2026. november 06., péntek

Megduplázták a sárgasággal kezelt gyerekek számára fenntartott kórházi ágyak számát Aradon

Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.

Megduplázták a sárgasággal kezelt gyerekek számára fenntartott kórházi ágyak számát Aradon
Hirdetés
Hirdetés