A szántóföldek egyharmadára nem igényelhetnek területalapú támogatást a háromszéki gazdák, mert rendezetlen a tulajdonviszony, illetve az is akadályozza a folyamatot, hogy nem elég nagy az egy gazda tulajdonában levő terület – hívta fel a figyelmet hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
2014. szeptember 15., 19:462014. szeptember 15., 19:46
Mint részletezte, a nyilvántartásukban 83 ezer hektár szántó van, ám mindössze 58 ezer hektár esetében hívják le a hektáronként 126 eurós szubvenciót, tehát mintegy 25 ezer hektárra nem igényelnek támogatást.
Ennek a szakember szerint az az oka, hogy sok gazda még mindig nem tisztázta a tulajdonviszonyokat, valamint továbbra is sok a nadrágszíjparcella, amelyeken létfenntartó mezőgazdaságot folytatnak, és ezekre a kis területekre nem jár támogatás. Kovászna megyébe évi 7 millió euró érkezik területalapú támogatásként, de további 3 millió eurót lehetne lehívni, ha egyesítenék a parcellákat, vagy telekkönyveztetnék a földeket.
Könczei Csaba ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a gazdák egy része már lépett ebben az ügyben: papíron bérbe veszik egymás, határos földjeit, így kérik a szubvenciót, majd az összeget elosztják egymás között.
A statisztikák szerint a Kovászna megyében kifizetett területalapú támogatás mintegy felét 1470 nagygazda kapja, a másik felén közel 12 ezer kistermelő osztozik. Nagygazdának az számít, aki több mint tíz hektáron gazdálkodik, a kistermelők több mint fele, tehát 6600 gazda három hektárnál kisebb területet művel meg.
A felaprózott szántók másik hátránya, hogy így alacsony a termelékenység. „A kis földeken való gazdálkodás nem hatékony, ám ezek a termelők legalább saját családjuk megélhetését biztosítják” – összegzett Könczei Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!