
A szántóföldek egyharmadára nem igényelhetnek területalapú támogatást a háromszéki gazdák, mert rendezetlen a tulajdonviszony, illetve az is akadályozza a folyamatot, hogy nem elég nagy az egy gazda tulajdonában levő terület – hívta fel a figyelmet hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
2014. szeptember 15., 19:462014. szeptember 15., 19:46
Mint részletezte, a nyilvántartásukban 83 ezer hektár szántó van, ám mindössze 58 ezer hektár esetében hívják le a hektáronként 126 eurós szubvenciót, tehát mintegy 25 ezer hektárra nem igényelnek támogatást.
Ennek a szakember szerint az az oka, hogy sok gazda még mindig nem tisztázta a tulajdonviszonyokat, valamint továbbra is sok a nadrágszíjparcella, amelyeken létfenntartó mezőgazdaságot folytatnak, és ezekre a kis területekre nem jár támogatás. Kovászna megyébe évi 7 millió euró érkezik területalapú támogatásként, de további 3 millió eurót lehetne lehívni, ha egyesítenék a parcellákat, vagy telekkönyveztetnék a földeket.
Könczei Csaba ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a gazdák egy része már lépett ebben az ügyben: papíron bérbe veszik egymás, határos földjeit, így kérik a szubvenciót, majd az összeget elosztják egymás között.
A statisztikák szerint a Kovászna megyében kifizetett területalapú támogatás mintegy felét 1470 nagygazda kapja, a másik felén közel 12 ezer kistermelő osztozik. Nagygazdának az számít, aki több mint tíz hektáron gazdálkodik, a kistermelők több mint fele, tehát 6600 gazda három hektárnál kisebb területet művel meg.
A felaprózott szántók másik hátránya, hogy így alacsony a termelékenység. „A kis földeken való gazdálkodás nem hatékony, ám ezek a termelők legalább saját családjuk megélhetését biztosítják” – összegzett Könczei Csaba.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!