Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)
Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött új politikai alakulat a 2024-es önkormányzati választásokon már jelölteket indít.
2022. november 02., 14:422022. november 02., 14:42
2022. november 02., 15:142022. november 02., 15:14
Hároméves huzavona után lezárult az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzése, az erről szóló bírósági ítélet november elsején vált jogerőssé – jelentette be szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján az új politikai alakulat elnöksége.
A pártként bejegyzett EMSZ-nek új logója is van, az EMNP csillaga közrefogja az MPP fenyőjét, a következő, 2024-es választásokon már ez alatt a jel alatt indítanak jelölteket, hangzott el, ugyanis az EMSZ bejegyzésével mind az MPP, mind az EMNP megszűnt.
Mezei János volt MPP-elnök emlékeztetett, hogy a fúzió nem volt egyszerű, kétszer is neki kellett futni. „Konok elhatározással és kitartással újra nekivágtunk” – mondta arra utalva, hogy a két pár közös közgyűlésének kétszer is dönteni kellett az egyesülésről, miután első alkalommal a bíróság visszautasította azt. Csomortányi István volt EMNP-elnök – aki elnökhelyettesként vesz rész az EMSZ vezetésében – emlékeztetett: a bírák amiatt utasították vissza a kérésüket, mivel a párt magyar neve is szerepelt a hivatalos elnevezésben.
Mezei János szerint az EMSZ célja továbbra is biztosítani a választás szabadságát és fenntartani a demokráciát Erdélyben, hiszen, mint fogalmazott „a versenyből mindig a közösség nyer”. Rámutatott: nehéz idők következnek, amikor rátermett vezetőkre, „erős emberekre” van szükség, hiszen fő céljuk jövőt teremteni Erdélyben. Mint mondta, valamennyi társadalmi kategória tagjait meg szeretnének szólítani, „aki nem közömbös a jövője és léte iránt”.
Az EMNP volt elnöke úgy vélte, a fúzió „az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem volt érdeke”, hiszen Bukarest széttartó politikai folyamatokat akar az erdélyi magyar közösségen belül, de szerinte az RMDSZ-nek is hasznosabb volt a korábbi állapot.
Hangsúlyozta: az EMSZ célja mindenki számára elfogadható és támogatható alternatíva lenni, küldetése pedig, hogy ne engedje tovább morzsolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. A „katasztrofális demográfiai mutatók” és az egyre nagyobb politikai érdektelenség közepette az EMSZ révén megvan a lehetőség, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal fejlődő, gyarapodó közösség legyen, vélte.
Mezei János, az új párt elnöke
Fotó: Néppárt press
„Egy a tábor, egy a zászló” – foglalta össze az új helyzetet Sorbán, aki szerint az elmúlt időszakban számos nemzetpolitikai kérdés lett elhanyagolva, ezeket próbálják most „visszafordítani”, illetve felkészülni a két év múlva esedékes választásokra. „Sok munkánk lesz, állunk elébe” – mondta.
Mosdóczi Vilmos szerint az EMSZ bejegyzésével létrejött a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság választhasson, így ezután csak rajta fog múlni, mit szeretne.
Toró T. Tibor alelnök nagyobb rálátással elemezte a mostani eredményt, rámutatva, hogy nemcsak a hároméves bejegyzési folyamat, hanem valójában egy harmincéves politikai folyamat vége. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ-en belül megalakult a Reform Tömörülés, mely a szövetség keretein belül próbálta letenni a pluralizmus alapjait. Így az EMSZ jogelődjének tekinthető, személye mellett Mátis Jenő is tagja volt, aki a most lezárult bírósági bejegyzési folyamatot irányította.
A volt EMNP-s politikus szerint az elmúlt évtized azzal telt, hogy a „bukaresti, dîmbovițai mocsárban egyensúlyozó politikai elittel szemben legyen erdélyi központú párt is”. Rámutatott: ezen folyamat lezárultával kétpólusú lett az erdélyi magyar politika, „ahol világosak az elvek, értékek, álláspontok”, és az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényesíteni a magyar érdekeket.
Csomortányi István a Krónika kérdésére – miszerint a Székelyföldön és a Partiumon kívül az új párt készül-e a szórványban is létrehozni szervezeteket – hangsúlyozta: a szervezetépítés attól kell függjön, hogy mire van igény helyi szinten. Azon reményének adott hangot, hogy a magyar politikai szereplőknek sikerül majd olyan kompromisszumokat kötni, hogy a közösség érdekei érvényesüljenek és a felkészültebb magyar jelölt legyen a nyertes.
A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága
Fotó: Veres Nándor
„Innentől kezdve erősebbek leszünk és ezeket a tárgyalásokat is eredményesebben tudjuk lefolytatni” – vetítette előre. A szervezetépítésről elhangzott, ezek a MPP és az EMNP meglévő helyi és megyei szervezeteire épülnek, ezeket „fűzik össze” és mihamarabb megalakulnak, vezetőik pedig legitim, megválasztott vezetők lesznek.
A frissen bejegyzett párt első kongresszusát a 2024-es választások után tartják, akkor áll majd fel az új elnökség is, addig kitart a jelenlegi mandátuma. Ahogy a 2020-ban megválasztott MPP-s és EMNP-s polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátuma is, ők ugyanis automatikusan EMSZ-s választottakká válnak.
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett küldöttgyűlést vasárnap Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői.
A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eurózónához csatlakozás esélyt teremthet, de önmagában nem biztosít garanciát a jólét növekedésére – hangoztatta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Tusnádfürdőn.
Több mint 70 százalékos előrehaladás tapasztalható a korszerűsítési és villamosítási munkálatok terén a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő vasútvonal Kolozs megyei szakaszai közül kettőn, a harmadikon azonban jelentős a lemaradás.
Két rablással gyanúsított férfi került rekordidő alatt rendőrkézre, miután szerda hajnalban kiraboltak egy nagyváradi férfit a város egyik nonstop üzlete előtt.
Az Európai Bizottság közbelépését, és többek között a Nagyvárdnak járó európai uniós források befagyasztását kéri több civil szervezet egy, a uniós testületnek címzett levélben, miután a város önkormányzata idén sem engedélyezi a Pride-felvonulást.
Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
Egyedülálló, úttörőnek számító kezdeményezés a templomok éjszakája Kolozsváron: hat felekezet 18 istenháza nyitja meg tereit az érdeklődők előtt július 25-én.
A Bihar megyei közrendvédelmi rendőrökből és magyar rendőrökből álló vegyes járőrök a nyári idényben a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai térségeiben teljesítenek szolgálatot, hogy a lakosság és a turisták biztonságát szolgálják.
Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét.
Idén sem tarthatja meg az LMBTQ-közösséget képviselő ARK Nagyvárad nevű egyesület a Pride-felvonulást Nagyváradon, miután az önkormányzat ezúttal is elutasította a kérést.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás