Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)
Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött új politikai alakulat a 2024-es önkormányzati választásokon már jelölteket indít.
2022. november 02., 14:422022. november 02., 14:42
2022. november 02., 15:142022. november 02., 15:14
Hároméves huzavona után lezárult az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzése, az erről szóló bírósági ítélet november elsején vált jogerőssé – jelentette be szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján az új politikai alakulat elnöksége.
A pártként bejegyzett EMSZ-nek új logója is van, az EMNP csillaga közrefogja az MPP fenyőjét, a következő, 2024-es választásokon már ez alatt a jel alatt indítanak jelölteket, hangzott el, ugyanis az EMSZ bejegyzésével mind az MPP, mind az EMNP megszűnt.
Mezei János volt MPP-elnök emlékeztetett, hogy a fúzió nem volt egyszerű, kétszer is neki kellett futni. „Konok elhatározással és kitartással újra nekivágtunk” – mondta arra utalva, hogy a két pár közös közgyűlésének kétszer is dönteni kellett az egyesülésről, miután első alkalommal a bíróság visszautasította azt. Csomortányi István volt EMNP-elnök – aki elnökhelyettesként vesz rész az EMSZ vezetésében – emlékeztetett: a bírák amiatt utasították vissza a kérésüket, mivel a párt magyar neve is szerepelt a hivatalos elnevezésben.
Mezei János szerint az EMSZ célja továbbra is biztosítani a választás szabadságát és fenntartani a demokráciát Erdélyben, hiszen, mint fogalmazott „a versenyből mindig a közösség nyer”. Rámutatott: nehéz idők következnek, amikor rátermett vezetőkre, „erős emberekre” van szükség, hiszen fő céljuk jövőt teremteni Erdélyben. Mint mondta, valamennyi társadalmi kategória tagjait meg szeretnének szólítani, „aki nem közömbös a jövője és léte iránt”.
Az EMNP volt elnöke úgy vélte, a fúzió „az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem volt érdeke”, hiszen Bukarest széttartó politikai folyamatokat akar az erdélyi magyar közösségen belül, de szerinte az RMDSZ-nek is hasznosabb volt a korábbi állapot.
Hangsúlyozta: az EMSZ célja mindenki számára elfogadható és támogatható alternatíva lenni, küldetése pedig, hogy ne engedje tovább morzsolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. A „katasztrofális demográfiai mutatók” és az egyre nagyobb politikai érdektelenség közepette az EMSZ révén megvan a lehetőség, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal fejlődő, gyarapodó közösség legyen, vélte.
Mezei János, az új párt elnöke
Fotó: Néppárt press
„Egy a tábor, egy a zászló” – foglalta össze az új helyzetet Sorbán, aki szerint az elmúlt időszakban számos nemzetpolitikai kérdés lett elhanyagolva, ezeket próbálják most „visszafordítani”, illetve felkészülni a két év múlva esedékes választásokra. „Sok munkánk lesz, állunk elébe” – mondta.
Mosdóczi Vilmos szerint az EMSZ bejegyzésével létrejött a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság választhasson, így ezután csak rajta fog múlni, mit szeretne.
Toró T. Tibor alelnök nagyobb rálátással elemezte a mostani eredményt, rámutatva, hogy nemcsak a hároméves bejegyzési folyamat, hanem valójában egy harmincéves politikai folyamat vége. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ-en belül megalakult a Reform Tömörülés, mely a szövetség keretein belül próbálta letenni a pluralizmus alapjait. Így az EMSZ jogelődjének tekinthető, személye mellett Mátis Jenő is tagja volt, aki a most lezárult bírósági bejegyzési folyamatot irányította.
A volt EMNP-s politikus szerint az elmúlt évtized azzal telt, hogy a „bukaresti, dîmbovițai mocsárban egyensúlyozó politikai elittel szemben legyen erdélyi központú párt is”. Rámutatott: ezen folyamat lezárultával kétpólusú lett az erdélyi magyar politika, „ahol világosak az elvek, értékek, álláspontok”, és az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényesíteni a magyar érdekeket.
Csomortányi István a Krónika kérdésére – miszerint a Székelyföldön és a Partiumon kívül az új párt készül-e a szórványban is létrehozni szervezeteket – hangsúlyozta: a szervezetépítés attól kell függjön, hogy mire van igény helyi szinten. Azon reményének adott hangot, hogy a magyar politikai szereplőknek sikerül majd olyan kompromisszumokat kötni, hogy a közösség érdekei érvényesüljenek és a felkészültebb magyar jelölt legyen a nyertes.
A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága
Fotó: Veres Nándor
„Innentől kezdve erősebbek leszünk és ezeket a tárgyalásokat is eredményesebben tudjuk lefolytatni” – vetítette előre. A szervezetépítésről elhangzott, ezek a MPP és az EMNP meglévő helyi és megyei szervezeteire épülnek, ezeket „fűzik össze” és mihamarabb megalakulnak, vezetőik pedig legitim, megválasztott vezetők lesznek.
A frissen bejegyzett párt első kongresszusát a 2024-es választások után tartják, akkor áll majd fel az új elnökség is, addig kitart a jelenlegi mandátuma. Ahogy a 2020-ban megválasztott MPP-s és EMNP-s polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátuma is, ők ugyanis automatikusan EMSZ-s választottakká válnak.
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett küldöttgyűlést vasárnap Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői.
A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás