
Csomortányi Istvánnak és Mezei Jánosnak még várnia kell az EMSZ bejegyzésére
Fotó: Haáz Vince
A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.
2021. október 24., 13:262021. október 24., 13:26
2021. október 24., 15:002021. október 24., 15:00
Az EMSZ sajtóirodája lapunkkal közölte, a szövetség képviselői kézhez kapták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának elutasítására vonatkozó bírósági indoklást. „A most kiközölt indoklás szerint az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzése azért nem lehetséges, mert annak hivatalos megnevezésében a magyar elnevezés is szerepel” – olvasható az EMSZ közleményében.
A szövetség vezetői abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják az indoklásban felhozott érvet. „Már csak azért is, mert a fúziót kezdeményező, a bíróság által már korábban bejegyzett két párt nevében szintén szerepel azok magyar megnevezése is, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt esetében nem is a román, hanem a magyar hivatalos megnevezés az első” – emlékeztet az EMSZ. Különben a pártfúzióról lefolytatott tárgyalássorozat negyedik alkalmával, szeptemberben már semmilyen ellenvetése nem volt a kirendelt ügyésznek a folyamattal kapcsolatban, ezért az EMSZ végképp érthetetlennek tekinti az elutasító határozatot.
A bukaresti törvényszék szeptember végén közölt ítéletében megalapozatlannak találta és elutasította a Csomortányi István vezette EMNP és a Mezei János vezette MPP fúziójával létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) párt bejegyzését. Az EMNP és az MPP fúziójáról 2020. január 18-án Csíkszeredában döntött a két párt küldöttgyűlése. A pártok döntéshozó testületei arról is határoztak, hogy az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség nevet fogja viselni. Ugyanezen a néven a pártok politikai szövetséget is bejegyeztek a bíróságon, hogy a 2020-as önkormányzati választásokon már együtt indulhassanak.
Az EMSZ jelöltjei tíz erdélyi település, köztük két székelyföldi kisváros (Szentegyháza és Székelykeresztúr) polgármesteri tisztségét szerezték meg a tavaly szeptemberben tartott romániai önkormányzati választásokon. Az RMDSZ-szel történt megegyezés után a decemberi parlamenti választásokon két képviselőt juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
szóljon hozzá!