Kétszer annyian államvizsgáznak

Mint ismeretes, a bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt pedig egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszerrel szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a Krónika érdeklődésére elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön, azaz hogy a két rendszerben végző hallgatók záróvizsgáztatása a rájuk vonatkozó, már beiratkozásukkor meglevő tanrend szerint történjék.

Óvatos vélemények

A bolognai folyamatot, mint felsőoktatási rendszert 1999-ben Bolognában, egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával dolgozták ki. A Bolognai Nyilatkozathoz eddig 46 ország csatlakozott. A rendszer fontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése révén az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban. „A bolognai folyamat sok olyan problémára keres megoldást, amivel az európai felsőoktatás szembesül. Az egyetemek összehasonlíthatósága, kompatibilitása, szabad versenye, a diákok mobilitása, azaz »átjárhatóság« egyik egyetemről a másikra, ezek a rendszer legnagyobb előnyei” – véli Magyari Tivadar rektorhelyettes, aki szerint azonban a bolognai rendszer elemei olyanok, mint a kitűnő műszerek, amelyek, ha illetéktelen kezekbe kerülnek, nem működnek. „Sajnos az országos felsőoktatás-politikában kevés jó intézkedés történt e területen. Ezért nagy felelősségünk van, hogy az egyetemi autonómia keretében a BBTE-n a lehető legjobb reformot dolgozzuk ki, hiszen itt van a magyar felsőoktatás központja, és nem mindegy, hogy milyen módon lépünk be az európai rendszerekbe” – értékelte Magyari.

Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk érdeklődésére elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora.

BBTE: több magyar hallgató

A tanárok számára kimerítőnek ígérkező új tanév azonban mind a hallgatók, mind az oktatók számára sok újítást tartogat. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen például növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. Továbbá, sokkal szabadabban lehet válogatni az opcionális tárgyak között, át lehet hallgatni egyik szakról a másikra. „Többnyelvűsítettük az egyetem reprezentatív kommunikációs helyszíneit, például a Farkas utcai központi épület előcsarnokait. Itt a plakátokon, feliratokon, plazmatévéken, bannereken megtalálható a magyar szöveg. Még sok tennivaló van, még mindig az oktatás minősége a prioritás, de azt szeretném, hogy kellő otthonossággal mozogjanak a székelyföldi diákok az egyetemen” – fejtette ki Magyari Tivadar. A tanévet különben 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van.

A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. „Ez kevés, és ez rossz hír. A jó hír az, hogy a bentlakásokat modernizáltuk, újrabútoroztuk, végre bekötjük őket az internetes hálózatba” – ecsetelte a rektorhelyettes.

A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett szakain fontos újításnak számít, hogy az idei év folyamán sikerült felújítani a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ. A 2 millió lejes beruházásból, melynek negyedét a város állta, kívül-belül felújították az egyetemet, és többek között sikerült kiépíteniük az informatikai rendszerüket. „A tervek szerint 2010-ig teljesen kiköltözik a katonaság az általunk is használt épületből, és akkor indítunk majd további szakokat – vázolta a terveiket lapunknak Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. – A jövőnket azonban elsősorban a továbbképzésben látjuk, hiszen ezentúl ötévenként mindenkinek részt kell vennie egy olyan kurzuson, melynek segítségével tudja tartani a szintet a szakmai újdonságok tekintetében.”

Sapientia: akkreditációra várva

Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis a felsőoktatási intézmény vezetősége benyújtja az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt továbbá a bentlakások terén is – tudtuk meg Dávid Lászlótól. A Sapientia-EMTE rektora lapunknak elmondta, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Hotel Hargita 2000 adminisztrálásából a Sapientia Alapítvány kezelésébe, s így ezentúl az egyetem működteti majd a bentlakást, amely lehetőséget nyújt többek között a ingatlan felújítására is. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. Mint elmondta, a campus területének egy részét értékesíteni kívánják, és az építkezési munkálatokat ebből finanszíroznák.

Újabb négy akkreditált kar

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot, és bíznak benne, hogy ezt sikerül megvalósítani, mert csak így nyílik lehetőség a jövőben a bolognai rendszer szerint végző diákoknak a továbbtanulást biztosítani. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A 25 ezer diáknak alig 1500 szálláshelyet tudnak az egyetemek biztosítani.

MOGYE: idén fele-fele arány

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta lapunknak dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Fontos előrelépésnek számít továbbá, hogy az egyetemi épületcsoport falain a felújítások befejezése után kezdtek megjelenni a magyar feliratok. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat.

Krónika