2007. október 30., 00:002007. október 30., 00:00
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, tavaly februárban látott napvilágot a vadon termő gombák gyűjtésére és piaci árusítására vonatkozó jogszabály. Ezt azonban azért nem sikerült eddig gyakorlatba ültetni, mert nem jelentek meg az alkalmazási útmutatók. A törvény többek között kimondja, hogy a piacokon csakis szakértő által megvizsgált gombát szabad árulni, azonban a kiegészítő rendeletekben kellett volna pontosítani, hogy Romániában ki számít gombaszakellenőrnek. Ezeknek a kiegészítő rendeleteknek kellett volna megteremteniük a gombászképzések állami akkreditálásának feltételeit, hogy a törvény értelmében a piaci felügyelőségek alkalmazhassák a rendelkezéseket.
A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület – amelynek tagjai három éve szerveznek gombaszakértő-képzést – már több ízben próbálta sürgetni az alkalmazási útmutatók megjelenését, ám eredménytelenül. „Bihar megyei fiókszervezetünk az év elején levélben kérte a mezőgazdasági minisztériumot, hogy dolgozzák ki a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges kiegészítő rendeleteket – magyarázta Zsigmond Győző, az egyesület elnöke. – Innen viszont valószínűleg átküldték a környezetvédelmi minisztériumhoz, mert a választ ők fogalmazták meg: forduljunk a mezőgazdasági tárcához, mivel ez a téma az ő hatáskörébe tartozik.” Tőke István tegnap a Krónika kérdésére azt nyilatkozta, hogy a mezőgazdasági minisztérium dolgozik az alkalmazási útmutatókon, és a tervezetek a jövő héten fölkerülnek honlapjukra. Itt az elkövetkező 30 nap során bárki véleményezheti ezeket, még mielőtt törvényerőre emelkednek. Zsigmond Győző azt is elmondta lapunknak, hogy az egészségügyi tárcát is szeretnék felkérni, segítsen a tömeges gombamérgezések megelőzését célzó tájékoztatásban. Ehhez többek között arra lenne szükség, hogy a mérges gombák által okozott megbetegedéseket külön kódszám alatt jegyezzék a statisztikákban, hogy pontos képet lehessen alkotni arról, hány ember szenved egészségkárosodást évente, illetve hány hal meg gombamérgezésben.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.