Késik a kutyák mikrocsippel történő azonosítása

Mint mondta, hatalmas kockázatot jelent, hogy a törvény szerint ezeket az ebeket veszettség ellen sem olthatják be az állatorvosok, holott épp a december és február közötti időszakban zajlik az ingyenes oltáskampány. „A kutyatulajdonosok felelőssége, hogy a kutyákat megjelöltessék, majd beoltassák, hiszen elsősorban közvetlen környezetüket, családjukat, szomszédaikat sodorják veszélybe, ha a veszett állat megmar valakit” – magyarázta Sikó Barabási Sándor.

Emlékeztetett, hogy a mikrocsipezést 2015. január elsejéig kellett volna befejezni, a határidőt később március 31-éig meghosszabbították, ennek ellenére a becslések szerint országos szinten alig 50 százalékot ér el a megjelölt ebek száma, falvakon pedig ennél sokkal rosszabb a helyzet. „Vidéken szinte minden portán van házőrző, ám halogatják, hogy beültessék a csipet, pedig mindössze 25–30 lejbe kerül a procedúra. Ez nem olyan nagy összeg, van, aki valóban nem tudja előteremteni, ám sokan egyszerűen nem mérlegelik, hogy mekkora veszélyt rejt, ha a kutya nincs beoltva” – mutatott rá a szakember.

Az ország néhány megyéjében alapítványi pénzekből, külföldi segítséggel megvásárolták a csipeket, és ilyen támogatással 80, sőt helyenként közel 100 százalékban sikerült megjelölni és beoltani a kutyákat. Kovászna megye országos szinten a lista végére került: eddig a mintegy 35 ezer kutya 40 százalékát csipezték be. Az illetékes hatóságok keresik a megoldásokat, hiszen az azonosított kutyákkal meg lehetne szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gazdák büntetlenül kitehetik az utcára a megunt ebeket. Másrészt, ha valakit azonosítatlan vagy beoltatlan kutya mar meg, több mint 500 lejbe kerül a kórházi kezelése, a veszettség elleni oltóanyag pedig az egész országban hiánycikk.

Felmerült, hogy a Kovászna megyei önkormányzat vásárolja meg a csipeket, így átvállalva a gazdáktól a költségek felét, ám a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy közpénzt fordítsanak erre a célra. „Nem lesz más megoldás, tavasszal kénytelenek leszünk minden gazdát megbírságolni, aki nem tartja be a törvényt” – szögezte le Sikó Barabási Sándor. Az állatvédők is támogatják a csipezést, hiszen amint Forró Béla, a kézdivásárhelyi Székely Kutyaklub elnöke korábban kifejtette, könynyebb lenne az állatkínzás bizonyítása, ám attól is tartanak, hogy falvakon inkább elcsapják a kutyát, mintsem fizessék a megjelölés, az oltás költségeit.

A csip egyébként nagyjából akkora, mint egy rizsszem, és a beültetése látszólag alig különbözik egy egyszerű védőoltás beadásától. A szerkezetet a nyak bal oldalán, a bőr alá helyezik. A rendelkezés hatalmas előrelépés a kóbor kutyák problémájának megoldása terén is az állatvédők szerint, hiszen a csip segítségével néhány perc alatt fellelhető a kutya gazdája, ha az adatokat pontosan bevezették a központi adatbázisba.