Nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával, illetve háttérintézményekkel a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház ahhoz, hogy eleget tegyen az új egészségügyi alapcsomag és keretszerződés által előírt változásoknak – hívta fel a figyelmet András Nagy Róbert kórházigazgató.
2014. május 28., 20:002014. május 28., 20:00
2014. május 29., 13:052014. május 29., 13:05
Mint lapunknak kifejtette: a 2014–2016-os időszakra vonatkozó reformcsomag az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre és a járóbeteg-rendelőkben történő kezelésre, de a szentgyörgyi intézmény nem tud felkészülni a változásokra.
Az igazgató (képünkön) elmondása szerint a betegek egy részét a továbbiakban már nem lehet beutalni a kórházba, hanem a járóbeteg-rendelőkben kell őket kezelni, a klinika azonban nincs felszerelve a szükséges műszerekkel és infrastruktúrával, emellett orvosokban és kisegítő személyzetben is hiány van.
„A sepsiszentgyörgyi poliklinikán a kórházhoz hasonlóan minden szakrendelést biztosítunk, de ugyanazok az orvosok teljesítenek itt is szolgálatot, akik a kórházi osztályon, a műtőben. Másrészt a rendelők és a várótermek kicsik, ha több beteget kell ellátni, mindenki számára kényelmetlenek lesznek a körülmények” – részletezte András Nagy Róbert.
Az igazgató szerint társadalmi és gazdasági szempontból ugyan hatékonyabb lehetne az új szabályozás, először azonban meg kell teremteni a háttérintézményeket, illetve a betegeknek nyújtott kiegészítő szolgáltatások rendszerét.
„A nyugati országokkal ellentétben nálunk nincs kialakítva az otthoni beteggondozó rendszer, a rehabilitációs ellátás, a megfelelő szociális védőháló. Ezeket a szolgáltatásokat sok esetben szükségből átvállalták a kórházak, viszont ha szűkítik a beutalható betegek körét és a beutalások számát, illetve csökkentik ezek időtartamát, a néhány nap után hazakerülő, lábadozó beteggel nem foglalkozik senki” – magyarázta az igazgató.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) honlapjára nemrég az új alapcsomag alkalmazási módszertana is felkerült, András Nagy Róbert szerint azonban nem valószínű, hogy a közvita során bármi is módosul.
Mint emlékeztetett: az egészségügyi minisztérium által szervezett egyeztetéseken jelezték fenntartásaikat – például, hogy nem készült valós felmérés arról, hogy milyen infrastruktúrával rendelkeznek a járóbeteg-rendelők, illetve meg tudják-e valósítani ilyen rövid idő alatt a változásokat –, de felvetéseikre nem született megoldás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!