A gyereklétszám-csökkenés miatt egyre nehezebb fenntartani az óvodákat és az elemi iskolákat az alacsony lélekszámú háromszéki falvakban – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki szerint a jelenlegi állapot sem a tanintézeteket fenntartó önkormányzatoknak, sem a diákoknak nem kedvez.
2015. február 08., 20:202015. február 08., 20:20
Példaként említette, hogy Ozsdola önkormányzata korábban eldöntötte, hogy bezárja a községhez tartozó Hilib elemi iskoláját, és megoldja a falusi intézményben összevont osztályban tanuló nyolc kisdiák utaztatását a községközpontba.
A helyi közösség nyomására azonban a községvezetésnek el kellett halasztania a döntést. A hilibiek petíciót is indítottak, melyben leszögezik: a tanintézetek nem kezelhetők kizárólag gazdasági megfontolások szerint. „Érthető, hogy a közösség megpróbálja megtartani az iskolát, azonban félő, hogy ez a gyerekek kárára válik” – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma kifejtette, egy hatéves előkészítős kisdiák még nem elég érett arra, hogy önálló feladatokat végezzen, amíg a tanítónő a szintén vele egy osztályba járó nagyobbakkal, például a negyedikesekkel foglalkozik.
„A szimultán osztályokban egyetlen módszert lehet alkalmazni: míg a pedagógus külön foglalkozik minden évfolyammal, a többi diáknak önállóan kell dolgoznia, azonban az előkészítős kisdiákok állandó figyelmet, felügyeletet igényelnének, erre viszont esélyük sincs. Ezért lenne jobb az eredeti elképzelés, hogy a gyerekeket iskolabusszal beszállítsák a községközpontban működő tanintézetbe, ahol mindannyian a korosztályuknak megfelelő önálló osztályba járhatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő.
Háromszéken egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a gyereklétszám, a 2010/2011-es tanévhez képes jelenleg 2855 diákkal, vagyis 114 osztálynyi gyerekkel kevesebb jár iskolába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!