
A számos egyéb program mellett a lovaglást is kipróbálhatták az érdeklődők a marosvécsi kastélykertben
Fotó: Szucher Ervin
Kisebb városnapokkal is felérő rendezvénysorozattal ünnepelték Marosvécsen, hogy immár öt éve, hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcáját követően a Kemény-örökösök birtokba vehették a kastélyt.
2019. november 11., 11:402019. november 11., 11:40
A marosvécsi Kemény-kastély hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcát követő birtokbavételének ötödik évfordulóját ünnepelték hétvégén az ódon épület falain kívül és belül.
Ezúttal nem csak jobbára a marosvásárhelyi és szászrégeni magyarság látogatott ki Vécsre, hanem eljöttek a helybéliek és a környező falvak lakói is. Ezt igencsak értékelte „a ház ura”, Nagy Kemény Géza, aki az elmúlt öt esztendő alatt kapott hideget is, meleget is a marosvécsiektől. Egyébként a kerekasztal-beszélgetésekből is kiderült, hogy akárcsak Erdély más részeiben, a Felső-Maros menti településen sem fogadta mindenki üdvrivalgással a kastély visszaszolgáltatását és a visszatérő nemeseket. Mára viszont változott a hangulat,
Ma már szinte kivétel nélkül minden egyes marosvécsi lakos büszke a falu várkastélyára, amit a magáénak is érez, a gyermekek már kiskorukban, iskolai választott tantárgyban megismerhetik a Keményeket, ugyanakkor a visszatelepedett leszármazottak is egyre aktívabban próbálnak jelen lenni a falu életében – hangsúlyozta a sajtóklub egyik meghívottja, Gorbai Mária Melinda helyi önkormányzati képviselő.
Kérdésünkre, hogy miként értékeli a kapunyitástól eltelt fél évtizedet a számos nehézség ellenére, Nagy Kemény Géza eredményes öt esztendőnek vélte. Mint mondta, ez idő alatt
amelyben 1926 és 1944 között nagyapja, a művészetpártoló Kemény János a „helikonista” írókat látta évente vendégül. A barátoknak, állandó támogatóknak folyamatosan sikerült javítgatni és csinosítgatni az épületen, csakhogy nagyon nehéz ennek a feladatnak eleget tenni úgy, hogy a kastély fenntartásához szükséges hektárnyi erdő visszaszolgáltatását a román állam folyamatosan szabotálja. Ezért sem szereti a Magyarországról hazatelepedett örökös, ha őt bárónak nevezik, hisz, mint büszkén vállalja, a marosvécsi kastélyban ő sokkal inkább takarító, vízszerelő, asztalos, favágó vagy éppenséggel segédmunkás – ahogyan a helyzet megkívánja. Ennek ellenére bizakodó, és reméli, hogy az elkövetkezendő öt év is a gazdag kulturális életről fog szólni.
Kavalkád a kastélyban. Sokan ellátogattak a hétvégén a marosvécsi ünnepre
Fotó: Szucher Ervin
Egy biztos, a hétvégén művelődési eseményekben nem volt hiány: az említett kerekasztal-beszélgetéseken és sajtóklubon kívül a látogatók többek közt zongorakoncertre térhettek be, a helikonista költők műveiből készült előadóestnek tapsolhattak, kiállításokat látogathattak, dokumentumfilmet tekinthettek meg. Az udvarban és a kastélykertben favágó versenyen csodálhatták meg a környék három fiatalemberének erejét és kézügyességét, lovasbemutatón vehettek részt, minőségi pálinkát kóstolhattak, a kisebbek pedig tollaslabdázhattak, vagy lóra ülhettek, Legendárium-rajzfilmeket nézhettek, vagy társasjátékokat próbálhattak ki, arcfestésre vagy éppen rögtönzött fotóversenyre nevezhettek be. Ugyanakkor idegenvezetéssel szinte egyórás kastélytúrára is lehetett vállalkozni – a pincétől a toronyig. Annak, aki nem fáradt bele az állandó jövés-menésbe, még az esti, szabadtéri rockkoncert is jól jött. A vénasszonyok nyarát visszahozó szép idő már csak ráadásként szolgált, fokozta a történelmi és kultúrdömping által nyújtott élményt.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
szóljon hozzá!