Fotó: Agerpres
2008. november 27., 07:002008. november 27., 07:00
Az igazgató úgy véli, mintegy tízszázalékos ugrás tapasztalható majd a borpiac év végi statisztikáiban, a termelés pedig akár húsz százalékkal is több lehet a tavalyinál. „Az idén nemcsak több román bor lesz, hanem jobb is, mint az elmúlt évben” – pontosított a szakértő. 2002 és 2007 között SAPARD és az országos vidékfejlesztési programokon keresztül körülbelül 40 millió eurónyi támogatást költöttek Románia borvidékeinek fejlesztésére. Emellett még 33 millió európai valutának megfelelő összeget pumpáltak az értékesítési piac fejlesztésébe 2007–2008 között. A borreform-program keretében 2013-ig még 210,5 millió eurót költenek majd erre az ágazatra.
Az összeg nagy részét a szőlőültetvények rehabilitációjára fordítják. Elsőbbséget élveznek a tájjellegű fajták és a vörösbort termelő vidékek. A Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének számításai szerint idén 6,3 millió hektoliter bort termel az ország, ami jóval magasabb az utóbbi évek 5,5 milliós átlagánál. Ezek a számértékek a minőségi, tájjellegű borok legmagasabb osztályára vonatkoznak, de az asztali nedűk arányai is ebben az intervallumban mozognak. 2007-ben az említett 5,5 millió hektoliteres átlag 450 millió eurót hozott a hazai bortermelők kasszájába. Ovidiu Gheorghe véleménye szerint az időjárási viszonyok mellett az elmúlt évek befektetései is idén hozták be az előzetesen elvárt eredményeket. A várható növekedéshez hozzájárult a palackok űrtartalmának és a vásárlói potenciálnak a növekedése is, hiszen az eddigi 0,7 liter helyett 0,75 van a „butykosokban.”
A kimutatások értelmében vidékenként tíz és harminc százalék a bor mennyiségi növekedése. Idén Erdélyben termelték a legtöbb nemes nedűt, ami harmincszázalékos többletet jelent. Ezt követi Dobrudzsa huszonöt, Moldva tizenöt-húsz százalékkal, a Bánság és Havasalföld tíz, míg Olténia tizenöt százalékos növekedéssel számolhat. Csávossy György nagyenyedi borszakértő szerint még így is kevés nemes nedűt isznak a hazaiak, hiszen míg nálunk az egy főre eső évi borfogyasztás harminc liter, addig Nyugaton nyolcvan-száz. „A franciák például minden étkezéshez rendszeresen bort szolgálnak fel, itthon pedig csak a nagyobb ünnepek alkalmával fogyasztunk ilyesmit. Egyébként a mi fogyasztásunk megfelel a közép-európai szintnek” – teszi hozzá a csombordi tanár. A szakember nagy hibának tartja a fröccsözési szokást. „A kelet-európai fogyasztók egyik rossz szokása ez, hiszen csak az ihatatlan bort érdemes vízzel felhígítani, a többit kár elrontani” – részletezi Csávossy. Szerinte a román bor Európa legjobbjai között van, csak nem kap megfelelő reklámot.
A rossz marketing miatt a legtöbb nyugati országban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé ismerik a hazai nedűket. Csávossy régebben már ajánlotta a politikusoknak, hogy rendezzenek egy gasztronómiai bemutatóval egybekötött borkóstolót, ahol a médiával, művészekkel, politikusokkal ismertetik meg a fontosabb román boripai termékeket. Így lehetne nagyobb körben is a figyelem központjába állítani a hazai borokat. „Sajnos ebből nem lett azóta sem semmi, és a román borok továbbra is a boltok polcainak alsó szintjén maradnak, pedig feljebb lenne a helyük” – nyilatkozta a szakértő.
A nagyobb hazai borvállalatok mindent bevetnek a piac meghódítása érdekében, de csak intézményes keretek között, országos szintű kampánnyal lehetne kiemelkedőbb eredményt elérni. „Erdélyben a ménesi és a zsidveji gazdaság eljutott a borturizmus felsőbb szintjéig, hiszen rájöttek, hogy kifizetődőbb a külföldieket ide csalni bort inni, mint elszállítani hozzájuk a hazai bort. Más vidékekről pedig a Cotnari és a Murfatlar az ismertebb márkák, de még ők is viszonylag kevés reklámot kapnak a nyugati fórumokon” – véli az enyedi szakember. Hozzátette: nálunk nem jelent komoly gondot a feketepiac, hiszen a borhamisítók okozta károk nem számottevőek. Magyarországon viszont komoly gondot okoznak ezek, rontják a piacot, de már szigorúan szankcionálják őket. Csávossy úgy véli, az is nagy probléma nálunk, hogy az átlagembernek még nincs megfelelő borkultúrája, hiszen a legtöbb helyen száraz pezsgő vagy vermut helyett borpárlatot (konyak) kínálnak aperitifnek, holott azt a kávé mellé, az étkezések végén kellene inni. A francia háziasszonyok például pontosan tudják, melyik ételhez milyen fajta bort kell felszolgálni, nálunk ez még nem enynyire nyilvánvaló.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok