Kell a felzárkóztatás a felsőoktatásban

Felzárkóztatással próbálják pótolni a felsőoktatási rendszer hiányosságait az erdélyi magyar egyetemek. Az intézmények lapunk által megkérdezett vezetői a Számvevőszék jelentésére reagálva elismerték, hogy a felvételik hiánya miatt felkészületlenebbek a jelentkezők, és azzal is egyetértenek, hogy változtatni kellene a jelenlegi fejkvótaalapú rendszeren.

Bíró Blanka

2016. május 11., 20:112016. május 11., 20:11

2016. május 11., 20:442016. május 11., 20:44

Az összromániai egyetemekre vonatkoztatva valószínűleg helytállóak a Számvevőszék múlt heti jelentésének megállapításai, ám a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) esetében más a helyzet – jelentette ki a Krónikának Soós Anna.

A BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, az utóbbi években nőtt a hallgatóik száma, és meglátása szerint a jól felkészült diákok száma sem változott alapvetően, csak mivel megnőtt a létszám, kevésbé láthatók. A hallgatók közötti tudásbeli különbségeket úgy próbálják pótolni, hogy felzárkóztató előadásokat tartanak, mondta Soós Anna, aki szerint a végzősök elhelyezkedésével sincs gond. Az egyetem valamennyi szakján készített felmérésből az derül ki, hogy a végzősök 85 százaléka megtalálja az állást, amit szeretne, fejtette ki.

A rektorhelyettes ugyanakkor egyetért a Számvevőszék azon javaslatával, miszerint a jelenlegi fejkvótarendszer helyett teljesítményalapú finanszírozást kellene bevezetni. „Évek óta ezt szorgalmazzuk, hiszen a jelenlegi fejkvótaalapú rendszer nem elég a minőségi munka elvégzésére. Több ízben javasoltuk az oktatási minisztériumnak, hogy a finanszírozás odaítélésekor vegye figyelembe a diákok és a tanárok eredményeit. Másrészt erőteljesen kellene támogatni a kutatást, hiszen ezzel lehet valóban hatékonnyá tenni az oktatást\" – szögezte le Soós Anna.

Nem vált be a bolognai rendszer

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) sem csökkent a létszám az utóbbi években, még a tandíjas helyeken sem, szögezte le lapunknak Dávid László rektor. Mint rámutatott, a környező országokkal, például Magyarországgal ellentétben, Romániában a bolognai rendszer bevezetése után növelték az egyetemi szakok számát, így egy-egy szakra kevesebben jelentkeznek.

Más országokhoz hasonlítva hazánkban valóban sok az egyetem és nagy a szórás, a legjobb felkészülést biztosító tanintézetek mellett több tízezer végzőst kibocsátó „diplomagyárak\" is működnek, részletezte. Dávid László szerint Romániában a bolognai rendszer nem megoldotta, hanem megnehezítette az egyetemi oktatást, hiszen az alapképzés a tudomány területén kellene felkészítse a diákot, a szakmát pedig a mesteri képzés során sajátíthatná el, ám nálunk sokan a mesterire olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni.

Dávid László szerint a diákok középiskolai felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után, amit az érettségi eredmények is bizonyítanak. „Nem olimpiász- szintű ismereteket várunk el, ám gyakran az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Ilyen esetekben kötelező felzárkóztató felkészítőkön kell részt vegyenek, és az előadások után vizsgázniuk kell\" – fejtette ki. Szerinte az általános színvonal csökkenése részben azzal is magyarázható, hogy az egyetemek zöme megszűntette a felvételi-rendszert. A Sapientián már eddig is több szakra felvételizni kellett, és idéntől tovább növelik ezek számát, mondta.

Nagy a lemorzsolódás

A magyar egyetem már évekkel ezelőtt igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a hallgatók ne csak akadémiai tudást szerezzenek, hanem a szakmát is megtanulják, ám Dávid László szerint a képzés során nem lehet kizárólag a munkaadók igényeit figyelembe venni. „Egy frissen végzett informatikustól azt várják el a munkaadók, hogy ismerje a technológiát, ám ez a tudása 5–8 év alatt elévül, ezért a rövid távon gyakorlatba ültethető tudás mellett azt is meg kell tanulnia, hogyan fejlessze magát\" – példázódott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon vannak keresett szakok, ám épp azon szakmákban a nehezebb elhelyezkedni, melyek a legnépszerűbbek a fiatalok körében. „Meg kell érteniük, nem az a fontos, hogy három-négy év jól teljen az egyetemen, hanem hogy megalapozzák a jövőjüket, és a következő évtizedek teljenek jól\" – magyarázta.

A rektor szerint a jelenlegi finanszírozás is lehet teljesítményalapú, ha az egyetemek komolyan veszik, és nem engedik harmad-negyedévre azt, aki nem érdemli meg. „Nálunk vannak olyan szakok, ahol 50 százalékos a lemorzsolódás, de nem tartunk meg egy diákot csak azért, hogy ne veszítsük el a finanszírozást. Az a célunk, hogy csak az jöjjön hozzánk, aki valóban tanulni akar, és a nálunk megszerzett oklevél garancia legyen a tudásra\" – összegzett Dávid László.

Kevésbé motiváltak az orvosjelöltek

Romániában valóban sok az egyetem, így egy állami magyar egyetemnek is lenne helye – jelentette ki a Számvevőszék jelentését kommentálva Szabó Béla. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának alelnöke úgy véli, a hazai felsőoktatásban túlkínálat van, és ez többnyire nincs összhangban a piaci kereslettel. Az orvosi szakma ellenben keresett, ha nem itthon, külföldön mindenképpen találnak állást végzőseik, így a hallgatók száma évek óta stagnál.

A felkészültség ellenben valóban más minőségű: míg régen a felvételin az volt a szempont, hogy mennyi könyvet magol be a leendő orvos, ma arra kellene megtanítani a hallgatókat, miként bánjanak a beteggel, illetve, hogy a világhálón hol találják meg az ismereteket, vélte a professzor. Rámutatott: a MOGYE-n gondot jelent, hogy a kórházi ágyszámhoz viszonyítva túl sok a diák, „nem jut beteg minden hallgatónak\".

Szerinte a fiatalok részéről már nincs akkora érdeklődés, mint régen, nem annyira motiváltak a szakma elsajátításában, ennek az egyik magyarázata az, hogy hat év egyetem után még mindig nem dolgozhatnak, kénytelenek szakosodni. Aki szemésznek készül, arra gondol, hogy minek tanulja meg részletesen a fertőző betegségeket, példálózott Szabó Béla. Hozzátette, évekkel ezelőtt a hatezer végzős 1900 rezidenshelyre vizsgázott, most az ötezer végzős 3900 rezidenshelyre pályázhat, sőt újra ki kellett írni a vizsgát, mert a rosszul fizetett, nem túl népszerű szakokat senki nem választotta.

„Ezt a jelzést figyelembe kellene vegyék a döntéshozók\" – szögezte le a professzor. A teljesítményalapú finanszírozásról kifejtette, a felsőoktatásban nehezen mérhető a teljesítmény, hiszen lehet, hogy egy oktató kitűnő eredményeket mutat fel a tudományos kutatás terén, ám egy másik kollégája többet és jobban foglalkozik a diákokkal.

Egyetemisták „fedezet nélkül\"

Míg a Számvevőszék jelentésében úgy véli, a közoktatás nehéz helyzete is hozzájárul a felsőoktatás színvonalának romlásához, Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az egyetemek is felelősek ezért. Kifejtette: amíg kevesebb volt a tanintézet és felvételit szerveztek, jobban megszűrték a jelentkezőket, csak megfelelő szintű alaptudással lehetett bejutni. Amióta több az egyetem és megnőtt a helyek száma, egy réteg valójában „fedezet nélkül\" kerül be a felsőfokú oktatási rendszerbe, mondta. A főtanfelügyelő attól tart, hogy a jelenség a jó nevű elméleti középiskolákban is megismétlődhet. „Nagy a kereslet irántuk, a nagyobb finanszírozás érdekében a tanintézetek vezetői több osztály indítását kérik, ám ez a minőség rovására mehet\" – mutatott rá Kiss Imre.

Mint arról beszámoltunk, a Számvevőszék a romániai felsőoktatás helyzetéről készített jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre több egyetem és a felvételi rendszer kiiktatása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a színvonal. A kínálat ráadásul nincs összhangban a munkaerőpiaci kereslettel, állítja a Számvevőszék, amely szerint ezzel magyarázható, hogy egyre több a diplomás munkanélküli.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 25., csütörtök

Orbán Balázs az MCC erdélyi tanévnyitóján: a globális problémákra nemzeti válaszokat is lehet adni

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozással és közösségépítéssel dolgozik azon, hogy a magyarság megtalálja a legjobb nemzeti válaszokat a globális kihívásokra – jelentette ki szerdán Kolozsváron Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke.

Orbán Balázs az MCC erdélyi tanévnyitóján: a globális problémákra nemzeti válaszokat is lehet adni
2025. szeptember 25., csütörtök

10. Temesvári Magyar Napok: „A bánsági magyarság élni akar és élni fog”

Temesvár magyar oktatási intézményei, élénk, önszerveződő magyar közösségei azt üzenik, hogy a bánsági magyarság élni akar és élni is fog – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Temesváron.

10. Temesvári Magyar Napok: „A bánsági magyarság élni akar és élni fog”
2025. szeptember 25., csütörtök

Neurológus: a kezeletlen láz és fertőzés nagyobb veszélyt jelent a magzatra, mint a paracetamol

Világszerte nagy port kavart Donald Trump kijelentése, miszerint a terhesség alatti paracetamolhasználat növelheti az autizmus kockázatát. Dr. Simori Gábor kolozsvári neurológus főorvos a Krónikának elmondta, jelenleg nincs bizonyíték az összefüggésre.

Neurológus: a kezeletlen láz és fertőzés nagyobb veszélyt jelent a magzatra, mint a paracetamol
2025. szeptember 24., szerda

Kedvezményekre feljogosító igazolványt igényelhetnek a romániai magyar pedagógusok

Kedvezményekre feljogosító igazolványt igényelhetnek a romániai magyar pedagógusok, a külhoni magyar pedagógus igazolvány október végétől igényelhető – közölte szerdán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Kedvezményekre feljogosító igazolványt igényelhetnek a romániai magyar pedagógusok
2025. szeptember 24., szerda

Előzésből lett baleset: három autó ütközött Szatmárban

Kisebb karambolt okozott egy nagypeleskei illetőségű, 20 éves sofőr, aki előzés közben nekiütközött egy gépkocsinak, majd az előttük haladó harmadik járműnek csapódtak hátulról.

Előzésből lett baleset: három autó ütközött Szatmárban
2025. szeptember 24., szerda

A Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról nyújtana ízelítőt a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola

Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet.

A Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról nyújtana ízelítőt a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola
2025. szeptember 24., szerda

Leállította a kormány az aradi szülészet építésének finanszírozását

Az állami kiadások csökkentéseként hozott legújabb intézkedésével a kormány leállította az Arad megyei kórház új szülészeti-nőgyógyászati osztálya építésének a finanszírozását.

Leállította a kormány az aradi szülészet építésének finanszírozását
2025. szeptember 24., szerda

Autók estek „tréfás kedvű” fiatalok áldozatául Maros megyében

Furcsa „szórakozás” miatt indítottak eljárást a rendőrök két Maros megyei fiatalember ellen, akik Marosvásárhelyen személygépkocsik ablakait törték be. Miután több feljelentés is érkezett gépkocsirongálás miatt, sikerült elfogni a tetteseket.

Autók estek „tréfás kedvű” fiatalok áldozatául Maros megyében
2025. szeptember 24., szerda

Közel két tucat bölény pusztult el a Szárkő-hegységben

Súlyos veszteség érte a Bánságban élő bölénypopulációt: egy tömeges parazitafertőzés következtében 21 állat pusztult el a Krassó-Szörény megyei Szárkő-hegységben.

Közel két tucat bölény pusztult el a Szárkő-hegységben
2025. szeptember 24., szerda

Megszólalt Toró Tamás: jogi lépésekre készül, az RMDSZ megyei vezetőit vádolja a brassói politikus

Közel két nappal azt követően, hogy fény derült arra, szombatról vasárnapra virradóra bilincsbe verték és megbírságolták a rendőrök, közleményt bocsátott ki a történtekről Toró Tamás.

Megszólalt Toró Tamás: jogi lépésekre készül, az RMDSZ megyei vezetőit vádolja a brassói politikus