Kell a felzárkóztatás a felsőoktatásban

Az összromániai egyetemekre vonatkoztatva valószínűleg helytállóak a Számvevőszék múlt heti jelentésének megállapításai, ám a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) esetében más a helyzet – jelentette ki a Krónikának Soós Anna.

A BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, az utóbbi években nőtt a hallgatóik száma, és meglátása szerint a jól felkészült diákok száma sem változott alapvetően, csak mivel megnőtt a létszám, kevésbé láthatók. A hallgatók közötti tudásbeli különbségeket úgy próbálják pótolni, hogy felzárkóztató előadásokat tartanak, mondta Soós Anna, aki szerint a végzősök elhelyezkedésével sincs gond. Az egyetem valamennyi szakján készített felmérésből az derül ki, hogy a végzősök 85 százaléka megtalálja az állást, amit szeretne, fejtette ki.

A rektorhelyettes ugyanakkor egyetért a Számvevőszék azon javaslatával, miszerint a jelenlegi fejkvótarendszer helyett teljesítményalapú finanszírozást kellene bevezetni. „Évek óta ezt szorgalmazzuk, hiszen a jelenlegi fejkvótaalapú rendszer nem elég a minőségi munka elvégzésére. Több ízben javasoltuk az oktatási minisztériumnak, hogy a finanszírozás odaítélésekor vegye figyelembe a diákok és a tanárok eredményeit. Másrészt erőteljesen kellene támogatni a kutatást, hiszen ezzel lehet valóban hatékonnyá tenni az oktatást\" – szögezte le Soós Anna.

Nem vált be a bolognai rendszer

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) sem csökkent a létszám az utóbbi években, még a tandíjas helyeken sem, szögezte le lapunknak Dávid László rektor. Mint rámutatott, a környező országokkal, például Magyarországgal ellentétben, Romániában a bolognai rendszer bevezetése után növelték az egyetemi szakok számát, így egy-egy szakra kevesebben jelentkeznek.

Más országokhoz hasonlítva hazánkban valóban sok az egyetem és nagy a szórás, a legjobb felkészülést biztosító tanintézetek mellett több tízezer végzőst kibocsátó „diplomagyárak\" is működnek, részletezte. Dávid László szerint Romániában a bolognai rendszer nem megoldotta, hanem megnehezítette az egyetemi oktatást, hiszen az alapképzés a tudomány területén kellene felkészítse a diákot, a szakmát pedig a mesteri képzés során sajátíthatná el, ám nálunk sokan a mesterire olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni.

Dávid László szerint a diákok középiskolai felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után, amit az érettségi eredmények is bizonyítanak. „Nem olimpiász- szintű ismereteket várunk el, ám gyakran az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Ilyen esetekben kötelező felzárkóztató felkészítőkön kell részt vegyenek, és az előadások után vizsgázniuk kell\" – fejtette ki. Szerinte az általános színvonal csökkenése részben azzal is magyarázható, hogy az egyetemek zöme megszűntette a felvételi-rendszert. A Sapientián már eddig is több szakra felvételizni kellett, és idéntől tovább növelik ezek számát, mondta.

Nagy a lemorzsolódás

A magyar egyetem már évekkel ezelőtt igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a hallgatók ne csak akadémiai tudást szerezzenek, hanem a szakmát is megtanulják, ám Dávid László szerint a képzés során nem lehet kizárólag a munkaadók igényeit figyelembe venni. „Egy frissen végzett informatikustól azt várják el a munkaadók, hogy ismerje a technológiát, ám ez a tudása 5–8 év alatt elévül, ezért a rövid távon gyakorlatba ültethető tudás mellett azt is meg kell tanulnia, hogyan fejlessze magát\" – példázódott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon vannak keresett szakok, ám épp azon szakmákban a nehezebb elhelyezkedni, melyek a legnépszerűbbek a fiatalok körében. „Meg kell érteniük, nem az a fontos, hogy három-négy év jól teljen az egyetemen, hanem hogy megalapozzák a jövőjüket, és a következő évtizedek teljenek jól\" – magyarázta.

A rektor szerint a jelenlegi finanszírozás is lehet teljesítményalapú, ha az egyetemek komolyan veszik, és nem engedik harmad-negyedévre azt, aki nem érdemli meg. „Nálunk vannak olyan szakok, ahol 50 százalékos a lemorzsolódás, de nem tartunk meg egy diákot csak azért, hogy ne veszítsük el a finanszírozást. Az a célunk, hogy csak az jöjjön hozzánk, aki valóban tanulni akar, és a nálunk megszerzett oklevél garancia legyen a tudásra\" – összegzett Dávid László.

Kevésbé motiváltak az orvosjelöltek

Romániában valóban sok az egyetem, így egy állami magyar egyetemnek is lenne helye – jelentette ki a Számvevőszék jelentését kommentálva Szabó Béla. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának alelnöke úgy véli, a hazai felsőoktatásban túlkínálat van, és ez többnyire nincs összhangban a piaci kereslettel. Az orvosi szakma ellenben keresett, ha nem itthon, külföldön mindenképpen találnak állást végzőseik, így a hallgatók száma évek óta stagnál.

A felkészültség ellenben valóban más minőségű: míg régen a felvételin az volt a szempont, hogy mennyi könyvet magol be a leendő orvos, ma arra kellene megtanítani a hallgatókat, miként bánjanak a beteggel, illetve, hogy a világhálón hol találják meg az ismereteket, vélte a professzor. Rámutatott: a MOGYE-n gondot jelent, hogy a kórházi ágyszámhoz viszonyítva túl sok a diák, „nem jut beteg minden hallgatónak\".

Szerinte a fiatalok részéről már nincs akkora érdeklődés, mint régen, nem annyira motiváltak a szakma elsajátításában, ennek az egyik magyarázata az, hogy hat év egyetem után még mindig nem dolgozhatnak, kénytelenek szakosodni. Aki szemésznek készül, arra gondol, hogy minek tanulja meg részletesen a fertőző betegségeket, példálózott Szabó Béla. Hozzátette, évekkel ezelőtt a hatezer végzős 1900 rezidenshelyre vizsgázott, most az ötezer végzős 3900 rezidenshelyre pályázhat, sőt újra ki kellett írni a vizsgát, mert a rosszul fizetett, nem túl népszerű szakokat senki nem választotta.

„Ezt a jelzést figyelembe kellene vegyék a döntéshozók\" – szögezte le a professzor. A teljesítményalapú finanszírozásról kifejtette, a felsőoktatásban nehezen mérhető a teljesítmény, hiszen lehet, hogy egy oktató kitűnő eredményeket mutat fel a tudományos kutatás terén, ám egy másik kollégája többet és jobban foglalkozik a diákokkal.

Egyetemisták „fedezet nélkül\"

Míg a Számvevőszék jelentésében úgy véli, a közoktatás nehéz helyzete is hozzájárul a felsőoktatás színvonalának romlásához, Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az egyetemek is felelősek ezért. Kifejtette: amíg kevesebb volt a tanintézet és felvételit szerveztek, jobban megszűrték a jelentkezőket, csak megfelelő szintű alaptudással lehetett bejutni. Amióta több az egyetem és megnőtt a helyek száma, egy réteg valójában „fedezet nélkül\" kerül be a felsőfokú oktatási rendszerbe, mondta. A főtanfelügyelő attól tart, hogy a jelenség a jó nevű elméleti középiskolákban is megismétlődhet. „Nagy a kereslet irántuk, a nagyobb finanszírozás érdekében a tanintézetek vezetői több osztály indítását kérik, ám ez a minőség rovására mehet\" – mutatott rá Kiss Imre.

Mint arról beszámoltunk, a Számvevőszék a romániai felsőoktatás helyzetéről készített jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre több egyetem és a felvételi rendszer kiiktatása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a színvonal. A kínálat ráadásul nincs összhangban a munkaerőpiaci kereslettel, állítja a Számvevőszék, amely szerint ezzel magyarázható, hogy egyre több a diplomás munkanélküli.