HIRDETÉS

Kelemen: maradnak a szerzett jogok – a román pártok tavalyi visszalépése miatt nem kérik a nyelvhasználati küszöb csökkentését

Rostás Szabolcs 2018. július 03., 10:21 utolsó módosítás: 2018. július 03., 10:22

Nem fog visszavonni már megszerzett jogokat a közigazgatási törvénykönyv Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint. A politikus lapunknak elmondta azt is, a szövetség nem támogatja küszöbérték bevezetését a hivatali hatalommal való visszaélés vonatkozásában.

Kelemen Hunor: Ha valami nem ment 2017-ben, akkor miért menne 2018-ban? (archív felvétel) Fotó: Gecse Noémi

Léteznek arra irányuló próbálkozások, hogy elbukjon az anyanyelvhasználat bővítését szolgáló előírásokat tartalmazó közigazgatási törvénykönyv a parlamentben, de bízom benne, hogy sikerül tartani az erőt a kormánykoalícióban, és nem gondolják meg magukat az utolsó pillanatban – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy román politikai körökben és a médiában olyan vélekedések láttak napvilágot az elmúlt időszakban, miszerint a jogszabály – amely ezen a héten kerül a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház plénuma elé – megnyitja az utat a Székelyföldön a területi autonómia számára.

Kelemen szerint a jogszabály elsősorban az anyanyelvhasználat terén tisztáz főleg Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is bírósági eljárások tárgyát képező aspektusokat.

HIRDETÉS

Például az utcanévtáblák kérdését vagy azt, hogyha valahol húsz százalék alatt van a nemzeti kisebbség számaránya, ám az önkormányzat úgy dönt, hogy ennek ellenére lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot – mint ahogy az megtörtént Aranyosgyéresen és Tordán –, akkor az nem képezheti bírósági eljárás tárgyát. Ugyanakkor rendezné a közigazgatási törvénykönyv a formanyomtatványok kérdését is, megengedve a két- vagy többnyelvű űrlapok használatát is az önkormányzatok számára.

Az RMDSZ elnöke szerint a jogszabály parlamenti vitája során a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nem kezdeményezték a jelenleg húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését. (A balliberális kormánytöbbség tavaly visszatáncolt a nyelvhasználati küszöb tíz százalékra csökkentésének támogatásától, miután az ellenzéki pártok hazaárulással vádolták a PSD–ALDE-koalíciót).

Ha akkor nem ijednek meg a román pártok, nagyobbat lehetett volna lépni e téren. Ha valami nem ment 2017-ben, akkor miért menne 2018-ban? Nem láttuk értelmét megismételni a tavalyi esetet”

– állapította meg Kelemen. Hozzátette, a küszöbre és a népszámlálási adatokra vonatkozó aggályok hatására a közigazgatási törvénykönyv tervezetében, az átmeneti rendelkezésekben rögzítették, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavonni. Vagyis azokban a közigazgatási egységekben, ahol az 1992-es népszámláláson húszszázalékos volt a kisebbségek számaránya, azóta viszont ez csökkent, és önkormányzati, bírósági vagy más típusú döntések értelmében alkalmazzák ezeket a jogokat, az anyanyelvhasználat továbbra is biztosított marad, az új törvény ezt nem vonhatja vissza.

Normális országban, társadalomban ez nem jelentene problémát, de készséggel elismerem, hogy Romániában ilyen típusú dolgokra is oda kell figyelni, ezért így rendeztük a kérdést, egyeztetve a civil szervezetekkel.

És hivatkozásként betettük a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is, amit Románia ratifikált ugyan, de nem alkalmazott” – jelentette ki a szövetségi elnök.

Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy számos településen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húszszázalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya, és ezeknek a településeknek a magyar közösségei immár nem lesznek jogosultak a kétnyelvű feliratozásra és az anyanyelvhasználatra az önkormányzati hivatalokban.

Kelemen kiemelte, hogy a jogszabálynak vannak a szubszidiaritásra, decentralizációra, költségvetésre vonatkozó aspektusai is, például elfogadása esetén a felszíni bányakitermelések után befolyó illeték nyolcvan százaléka helyben marad (negyven százalék a helyi, negyven a megyei önkormányzatnál), ami többletjövedelemhez juttatja az erdélyi önkormányzatokat.

A büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosítására vonatkozó kérdésünkre Kelemen Hunor elmondta,

az RMDSZ álláspontja szerint fölösleges értékküszöböt megállapítani a hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményként való besorolásához, ahogy azt a koalíció és az igazságügy-miniszter kezdeményezi.

A politikus úgy véli, nem lehet racionálisan érvelni sem egy lej, sem egy nagyobb összeg mellett, ezért azt javasolja, maradjon küszöb nélkül a hatalommal való visszaélés, és a bírára kell bízni annak megállapítását, hogy a károkozás súlyos volt-e, és ennek függvényében szabja ki a büntető eljárás során az adminisztratív büntetést vagy a büntetőjogi felelősségre vonást. Kelemen hozzátette, ennek természetesen az a kockázata, hogy a bírák különböző értékösszegre fogják azt mondani, hogy súlyos vagy kevésbé az.

„De szerintem fel kell vállalni annak a kockázatát, hogy nem lesz egységes bírói gyakorlat, mintsem azt, hogy sokan lopás támogatásával vádoljanak még akkor is, ha nem lopásról, hanem károkozásról van szó. Mivel Romániában ma minden szlogenekre van leegyszerűsítve, ezért aki a küszöbértéket támogatja, azt lopás támogatásával vádolják. Amit én sem vállalok fel, ezért mondom, hogy nem kell küszöb a hivatali visszaélés esetében, és a bíró majd ítélkezik” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor.

Kérdésünkre hozzátette: a szövetséget ért bírálatok ellenére az alakulat támogatja a büntető perrendtartás elfogadását, ez ugyanis szerinte nem akadályozza a korrupcióellenes harcot. „Ezután is büntethető lesz az, aki lopott, akit korrupción értek, ezután is eljárást lehet indítani ellene, és azt gondolom, hogy ez így van rendjén” – jelentette ki a politikus.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS