Kelemen: maradnak a szerzett jogok – a román pártok tavalyi visszalépése miatt nem kérik a nyelvhasználati küszöb csökkentését

Például az utcanévtáblák kérdését vagy azt, hogyha valahol húsz százalék alatt van a nemzeti kisebbség számaránya, ám az önkormányzat úgy dönt, hogy ennek ellenére lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot – mint ahogy az megtörtént Aranyosgyéresen és Tordán –, akkor az nem képezheti bírósági eljárás tárgyát. Ugyanakkor rendezné a közigazgatási törvénykönyv a formanyomtatványok kérdését is, megengedve a két- vagy többnyelvű űrlapok használatát is az önkormányzatok számára.

korábban írtuk

Közigazgatási kódex: halasztás és „diverzió” – Csak jövő héten döntenek a nyelvi jogokat szavatoló törvénykönyvről

Visszaküldte szerdán a különbizottság elé a képviselőház a közigazgatási törvénykönyv tervezetét – bár a román sajtó politikai alkut sejtetett a gesztus mögött, Korodi Attila frakcióvezető szerint mindössze egy formai hiba korrigálására volt szükség.

Az RMDSZ elnöke szerint a jogszabály parlamenti vitája során a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nem kezdeményezték a jelenleg húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését. (A balliberális kormánytöbbség tavaly visszatáncolt a nyelvhasználati küszöb tíz százalékra csökkentésének támogatásától, miután az ellenzéki pártok hazaárulással vádolták a PSD–ALDE-koalíciót).

– állapította meg Kelemen. Hozzátette, a küszöbre és a népszámlálási adatokra vonatkozó aggályok hatására a közigazgatási törvénykönyv tervezetében, az átmeneti rendelkezésekben rögzítették, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavonni. Vagyis azokban a közigazgatási egységekben, ahol az 1992-es népszámláláson húszszázalékos volt a kisebbségek számaránya, azóta viszont ez csökkent, és önkormányzati, bírósági vagy más típusú döntések értelmében alkalmazzák ezeket a jogokat, az anyanyelvhasználat továbbra is biztosított marad, az új törvény ezt nem vonhatja vissza.

És hivatkozásként betettük a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is, amit Románia ratifikált ugyan, de nem alkalmazott” – jelentette ki a szövetségi elnök.

Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy számos településen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húszszázalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya, és ezeknek a településeknek a magyar közösségei immár nem lesznek jogosultak a kétnyelvű feliratozásra és az anyanyelvhasználatra az önkormányzati hivatalokban.

Kelemen kiemelte, hogy a jogszabálynak vannak a szubszidiaritásra, decentralizációra, költségvetésre vonatkozó aspektusai is, például elfogadása esetén a felszíni bányakitermelések után befolyó illeték nyolcvan százaléka helyben marad (negyven százalék a helyi, negyven a megyei önkormányzatnál), ami többletjövedelemhez juttatja az erdélyi önkormányzatokat.

A büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosítására vonatkozó kérdésünkre Kelemen Hunor elmondta,

A politikus úgy véli, nem lehet racionálisan érvelni sem egy lej, sem egy nagyobb összeg mellett, ezért azt javasolja, maradjon küszöb nélkül a hatalommal való visszaélés, és a bírára kell bízni annak megállapítását, hogy a károkozás súlyos volt-e, és ennek függvényében szabja ki a büntető eljárás során az adminisztratív büntetést vagy a büntetőjogi felelősségre vonást. Kelemen hozzátette, ennek természetesen az a kockázata, hogy a bírák különböző értékösszegre fogják azt mondani, hogy súlyos vagy kevésbé az.

„De szerintem fel kell vállalni annak a kockázatát, hogy nem lesz egységes bírói gyakorlat, mintsem azt, hogy sokan lopás támogatásával vádoljanak még akkor is, ha nem lopásról, hanem károkozásról van szó. Mivel Romániában ma minden szlogenekre van leegyszerűsítve, ezért aki a küszöbértéket támogatja, azt lopás támogatásával vádolják. Amit én sem vállalok fel, ezért mondom, hogy nem kell küszöb a hivatali visszaélés esetében, és a bíró majd ítélkezik” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor.

Kérdésünkre hozzátette: a szövetséget ért bírálatok ellenére az alakulat támogatja a büntető perrendtartás elfogadását, ez ugyanis szerinte nem akadályozza a korrupcióellenes harcot. „Ezután is büntethető lesz az, aki lopott, akit korrupción értek, ezután is eljárást lehet indítani ellene, és azt gondolom, hogy ez így van rendjén” – jelentette ki a politikus.