
Kelemen szerint a legbátrabb megoldás az lenne, ha Ludovic Orban miniszterelnök lemondana
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az államfő és a miniszterelnök akarata ugyan fontos ahhoz, hogy előre hozott parlamenti választást írjanak ki, de nem elégséges – figyelmeztetett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
2020. január 13., 17:352020. január 13., 17:35
2020. január 13., 17:382020. január 13., 17:38
A politikus hétfőn a Mediafax hírügynökségnek kifejtette, annak kapcsán, hogy Klaus Johannis elnök és Ludovic Orban kormányfő pénteken egyeztetett az ügyben, és az előre hozott választás kiírása mellett tette le a garast, csak annyit lehet tudni, hogy előre hozott voksolást akarnak, azt ugyanakkor nem, hogyan lehet odáig eljutni.
„Egy dolgot kijelenthetünk: az államfő és a kormányfő akarata rendkívül fontos, de nem elegendő ahhoz, hogy kiírjuk az előre hozott választást. Vannak bizonyos eljárások és alkotmányos követelmények, amelyeknek eleget kell tenni” – mutatott rá.
Hozzátette:
Kelemen leszögezte: az előre hozott választást semmiképpen sem az önkormányzati választással egy időben, hanem három héttel korábban kell megtartani, másrészt pedig nem lehet menet közben változtatni a játékszabályokon, vagyis kevesebb mint fél évvel az önkormányzati választás előtt visszaállítani a kétfordulós polgármester-választást. Kifejtette,
hogy az fokozatosan, vagy 2025 után teljes egészében hatályba léphessen. Emlékeztetett: az Ungureanu-kabinet 2012-es megbuktatása óta folyamatos kormányválság uralkodik az országban, ezt pedig az előre hozott választással fél évvel le lehetne rövidíteni. Kelemen szerint a legbátrabb megoldás az lenne, ha Ludovic Orban miniszterelnök lemondana, a bizalmatlansági indítvány ugyanis nemhogy előre hozott választást nem hozna biztosan, de még a kormány bukását sem.
Ugyanakkor Florin Roman, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője hétfőn leszögezte:
Az előre hozott választás témájában egyébként Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke vasárnap arra intette Ludovic Orban miniszterelnököt, „ne áldozza fel Románia stabilitását és gazdasági fejlődését egy viszonylag kicsinyes politikai cél érdekében”.
Az ALDE elnöke hangsúlyozta, egyre több szó esik az előre hozott parlamenti választásokról, de senki nem magyarázza el, hogy „milyen előnyük származik ebből a kalandból a román embereknek”
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!